Borászati Lapok – 53. évfolyam – 1921.

1921-12-08 / 49. sz.

Lm. évfolyam, 49. szám. Budapest, 1921. deczember 8. BORÁSZATI LAPOK Előfizetési dijak Magyarországon: Félévre ... ... 150­— K. Negyedévre ... 75'— „ Egy hóra „ 25— . E fizetési dijak külfödön: egynegyedéve: B. H. K.-Din 25 dinár Cseh-Szlovákiában ... 40 aokol Romániában ... 40 lei Német-Ausztriában 200 o. K. Egyes lappéldány ára 6'— K. A „FRUCTUS" a gyümölcsértékesitő és szeszfőzőszövetkezetek központja mint szövetkezet­nek hivatalos lapja. — Megjelenik minden csfltSrtSkSn. Laptulajdonos és szerkesztő-társ: Dr. BAROSS ENDRE. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DRUCKER JENŐ* Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Üllői­ út 25. (Köztetek) Hirdetések és mellékletek felől a kiadóhivatal ad felvilágosítást Telefonszám: József 99—28. Az egyesületi szeszfőzdékről. Budapest, decz. 5. (P. J) Az 1921. évi XXXIV. t.-cz. 15. §-nak rendelkezései és ezzel kapcsolatosan az 1920. évi IV. t.-cz. ötödik és hetedik bekezdésének módosításai, amelyek a község (város), vagy szőlő- és gyümölcstermelőkből álló szabály­szerűen megalakult (hegyközség, közbirtokosság vagy a termelők más hasonló szervezete, vagy alkalmi egyesülete) által üzemben tartott szesz­főzdékben az átalányozás melletti szeszfőzést lehetővé teszik, szerves kapcsolatot képez a pénzügyi kormánynak a többtermelésre irányuló ama c­éljával, hogy a lehetőség szerint minden vidék összes szesztermelésre alkalmas anyaga feldolgozásra kerüljön. Sokan, akiknek kezéből, a központi szesz­főzdék felállításával, kiesett a szesztermelés lehetősége, félremagyarázzák a rendeletet, mint­egy kisüstpolitikájuknak igazolását látják benne és igyekeznek mellette a termelők között han­gulatot kelteni. Helyénvalónak véljük, ha rámutatunk e ren­delet lényegére két szempontból. Az első a központi szeszfőzdék érdekeinek megvédése czél­jából, a másik szempontból pedig szolgálatokat akarunk tenni azoknak, akik az egyesületi főz­dék felállításának kérdésében félrevezettetve magukat, rendszerint egy régi pálinkafőző al­kalmi egyesülést c­élzó felhívásának odaadták a nevüket, a szőlőterületeiknek nagyságát, esetleg az anyagjukat is, mert úgy vélik, hogy e kere­tek között jobban megtalálják számításukat, mint a központi szeszfőzdéknél. Már több ízben rámutattunk arra, hogy a mai gyümölcsszesztermelési lehetőségek közül, a központi szeszfőzdék a legéletrevalóbb intéz­mények, mert a hasznot a szövetkezeteknél visszaszármaztatják a termelőnek, községi köz­ponti szeszfőzdéknél pedig jelentékeny mérv­ben a községi pótadók apasztásához járulnak hozzá. Országos nevű közgazdászaink egyetértőleg megállapítják, hogy a központi szeszfőzdék a szesztermelés terén a haladásnak erős várai, mert az államjövedelem szaporításának egyik legfontosabb tényezői. Ezenkívül a pénzügyőri ellenőrzés is lényegesebben könnyebb, nem for­gácsolódik szét az ellenőrző közegek ereje, mint látjuk azt a kisüstöknél, amikor is pl. egy szakasz területén majdnem minden köz­ségben működő községi üstök, olyan jelenté­keny munkatöbbletet adnak a pénzügyőri köze­geknek, hogy más jövedéki ág ellenőrzésére alig marad idejük. A központi szeszfőzdék igazi hivatását csakis a kereskedelmi élet normális vérkeringésének elér­keztét követő idők fogják igazolni, amikor a köz­ponti szeszfőzdék üzemüket olyképpen bővíthetik ki, hogy körzeteik gyümölcstermelésének értékesí­tését nyers, aszalt vagy konzervált alakban, a gyümölcsfák és szőlő okszerű gondozását és védelmét, valamint a hulladékok feldolgozását is bekapcsolhatják vállalkozásukba. A Csonka-Magyarországon működő központi szeszfőzdék nagy része a mostani nehéz időkben is hivatásának a legteljesebb mértékben megfelel, legtöbb helyen bérfőzésre berendezkedve, a ter­melők saját anyagjából több, jobb és olcsóbb pálinkát tudnak előállítani, mint a községi főzdék. Minthogy napjainkban a községi főzdék lét­jogosultsága is mindig kisebb körre szorul, nyilvánvaló, nem lehetett a pénzügyi kormány­nak az egyesületi főzdék felállítása tárgyában kiadott rendeletével az a c­élja, hogy ilyen engedélyek minden vidéken engedélyeztessenek, különösen ott, ahol jól működő, egészséges, szolid üzleti alapra fektetett központi szeszfőzdék léte­sültek. De ez egyébként is kitűnik 1921. évi 117.500. számú rendeletből, mely utasítását ké­pezi az 1921. évi XXXIV. t.-cz. 15. § nak. Az idézett utasítás 16. §-a tizenhatodik be­kezdésének G) pontja szerint a pénzügyőri kö­zegeknek kötelességük megállapítás tárgyává tenni, hogy a kérelmezett egyesületi szeszfőzde felállítására tényleg szükség van-e. Azon a vidéken, ahol jól működő központi szeszfőzdék vannak, az anyagátvétel minden nehézség nélkül történik, a termelők bér- vagy vámfőzés mellett minden anyagjukat kifőzhetik, nem lehet szükség az egyesületi szeszfőzdék engedélyezésére ; már magában ez a körülmény a kérelem teljesítése ellen szól. Az egyesületi szeszfőzdék csakis ott indo­koltak, ahol a kérelmezők szőlőterülete a köz­ponti szeszfőzdékhez oly távol esik és­ a fuvar drágasága okából az érdekelteket az a veszély fenyegetné, hogy a szesztermelésre alkalmas anyagjuk veszendőbe menne. Több helyen észleljük, hogy az egyesületi szeszfőzdék czégére alatt ismét jelentkeztek a régi kisüstök tulajdonosai és sikerült tíz tagot maguk köré gyűjteni, a rendeletben előírt 30 katasztrális hold szőlőterülettel és most ily­módon óhajtják a szesztermelést ismét a kezükbe venni.­­ A törvény végrehajtási utasítása arra nézve is intézkedik; 4. §-nak első bekezdésében előírja, hogy az illető egyesületnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a felállítandó szeszfőzdét tény­leg az egyesület fogja üzemben tartani. Minthogy pedig az egyesületi szeszfőzdék berendezésének, a szeszfődékben felállítandó főzőkészülékek beszerzésének a költségei az egyesületet terhelik, az engedély megadását kizáró ok kell, hogy legyen tehát az is, ha magános ilyen alkalmi egyesületet megszer­vez, ő szerzi be a főzőkészülékeket, hogy azután az egyesület c­égére alatt, saját szám­lájára dolgozzon. Ha a központi szeszfőzdék ilyen visszaéléseket észlelnek, a pénzügyminisz­tériumnál jogosan panaszt emelhetnek és rá­mutathatnak arra, hogy az nem egyesülés, hanem magánvállalkozás, az igazi czélját azon­ban az egyesülés létrejöttével leplezi. Különösen fontosnak tartjuk az érdekeltek figyelmét felhívni arra, hogy az ilyen egye­sületi szeszfőzde körül tömörült tagok csakis ö kitermesztette anyagokat dolgozhatnak fel, vásá­rolt anyagot csakis a szőlőtörköly, borseprő és Mai számunk 10 oldal.

Next