Bács-Bodrog vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1909)

A LEGÚJABB KOR. (1867–1906) - Az egyházpolitika - Gazdasági élet - József főherczeg és Jókai Mór ünneplése - Kossuth Lajos halála

Az egyház­politika. Gazdasági élet. 276 A legújabb kor­­ i József főher­czeg és Jókai Mór ünneplése. • Kossuth Lajos halála: akkori jogi állapotok mellett az állandó választmány nem javasolja, hogy átvegye a vármegye s így el is hárították azt, bár a vasút minél előbbi kiépíté­sének szükségességét elismerték és ki is mondották. Zombor városa a szept. 27-iki ülésén díszpolgárává választotta Kossuth Lajost és 90-ik születésnapja alkalmából üdvözlő iratot intézett a nagy hon­talanhoz. Szintén üdvözlő irattal köszöntötte őt a vármegye közönsége is. Novemberben megbukott a kormány s az új Wekerle-kabinetet a vár­megye szívesen köszöntötte az állam élén. Ettől kezdve az egyházpolitikai kérdés kötötte le a figyelmet és vett fel széles hullámokat az egész vármegyében. Deczember 11-én volt a Zombor városi bizottsági tagok választása és itt az ellenzéké volt a győzelem, a­mi zajos örömet okozott a nép körében. Ez jele volt az újabb irányban fejlődő politikai hangulatoknak s bizonyos szempontból a felpezsdülő, különböző pártok felé hánykódó politikai érdeklődésnek és vá­gyaknak. A vármegyei április 27-i közgyűlésen erős vita volt az egyházpolitikai törvényjavaslatok felett. A bizottsági tagok ez alkalommal igen nagy számmal jelentek meg s mindkét oldalról erősen, szenvedély­ével s higgadtsággal tárgyalták a fontos kérdést. Kern Lajos dr. és harmincz társa adott be indítványt, hogy a kormányt egyházpolitikája érdekében végzett törekvésében Bács-Bodrog vármegye támogatja. A közgyűlés óriási szótöbbséggel elfogadta a következő bölcs határozati javaslatot : „Kimondja a vármegye közönsége, hogy a kormány egyházpolitikai programmját s ennek kiegészítő részeit, a kötelező polgári házasság behozatalát, helyesli s ezen programm megvalósítását hazafias kész­séggel támogatni kész, de egyben elérkezettnek látja az időt, hogy a magyar­országi latin és görög szertartású katholikusoknak egyházi önkormányzata a vallásfelekezetek közötti türelmességnek és békének biztosítása czéljából minél előbb országosan szerveztessék." A következő év gazdasági tekintetben kedvező jelekkel indult meg. Egy konzorczium répaczukorgyár állításra vállalkozott a vármegyében, Zom­borban nagyobbszabású tejcsarnok-szövetkezet és export-gőzmalom készült megalakulni . Bács megye kezdte fölismerni azokat a nagy feladatokat, a­melyek a mezőgazdasági ipar terén vártak reá. A vármegyében terem az ország legjobb búzája és az utóbbi évtizedben az a szomorú helyzet állott elő, hogy a vármegye, de különösen székhelye Zombor, elvesztette a gabonapiacz jelentőségét. Ennek fő oka a vasúti összeköttetés iránya volt. Az alföldi vasút négy-öt kisebb állo­másra terelte el a hajdan erős középponti gabonapiacz forgalmát. Ekkor már Szivácz, Bajmok, Militics, Topolya s a Ferencz-csatorna és az alföldi vasút összes állomása, sőt a Duna is nagyon sokfelé tagolta el a régen középpontra irányult forgalmat. Ez a megoszlás természetesen az idők folyamán csak fokozódhatik s így nemcsak Zombornak, hanem a vármegyének is érdeke, hogy a malomipar központja pótolja a kiviteli központot a vármegye székhelyén. Ez annál fontosabb kérdésnek látszott ez időben, mert a múlt évben gyönge termés és olyan rossz gabonaár volt, hogy az előző évhez képest 21 millió forint vesztesége volt a mezőgazdasági termelésnek, ezt az összeget pedig az egész ipar is aligha pótolta. Szabadka és Baja szab. kir. városok áprilisban új főispánt kaptak, Vojnits István drt, a­kit ritka nagy fénynyel iktattak be hivatalaiba. Az őszi közgyűlés József főherczeget, a­ki huszonötödik évét töltötte be magyar honvédségi főparancsnokságának, feliratilag üdvözölte. Egyszersmind nagy lelkesedéssel határozta el, hogy Jókai Mórnak ötvenéves írói jubileumán ő is részt vesz. Ugyanekkor nem kis jelentőségű döntés volt, hogy a vármegye a palánka—verbászi vasútra 100.000 frtot szavazott meg. Ezzel az összeggel már egy millió forintot adott a vármegye a területén épült vasútvonalakra. A Jókai jubileuma sokat foglalkoztatta a közönséget. Aláírásokból fizet­tek elő a Jókai ü­nnepi kiadás két példányára, s 1894 január 6-án és 7-én a vármegye számos helyén tartottak Jókai-ünnepélyt. Megkezdődtek az előkészületek arra is, hogy az ezredéves kiállításon, 1896-ban méltóan vegyen részt a vármegye. Kossuth Lajos halálának híre zúgott végig márczius 21-én a vármegyén. Gyászt öltöttek a városok és községek és számtalan gyászlobogó hirdette, hogy a magyar nemzet még e nemzetiségekkel sűrűn lakott vidéken sem feledte el nagy fiát, de igaz szívvel gyászolja őt, ki a nemzeti szabadság apostola volt a

Next