Pozsony vármegye és Pozsony (Magyarország vármegyéi és városai, 1904)

POZSONY VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Töböréte - Tőkés - Tönye - Újhelyjóka - Uszor

123 Pozsonyr vármegye községei: Magyarbéli Butya Miklós. E község az okiratokban Curtuelus néven szerepel, de 1426-ban Pammern német néven is. Körvélyes határában 1447-ben János­nemdeák nevű puszta is említve van, a Körtvélyesi család birtokaként, mely 1470-ben Sasvári Jánosé, hét évvel később pedig Jánosdeáké. Tótújfalu község­postája Vedrőd, távírója pedig Cziffer. Töböréte, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben, 34 házzal és 166, nagyobbrészben róm. kath. vallású lakossal. Azt hisszük, hogy e község neve alatt más, hajdan szereplő község neve rejlik, mert a lakosok közt elterjedt hagyomány szerint hajdan pallosjoga is volt, a mi bizonyára egyik régi birtokosára vonatkozik. Régi nemesi birtokosait nem ismerjük és ma sincs ilyen. Temploma sincs a községnek, melynek postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely, Tőkés, az Alsó-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 237 róm. kath. vallású lakossal. Házainak száma 32. Első nyomát csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk, a mikor Zomor Jánosnak 4 és Kondé Lázárnak 3 portája adózik. Később is a Kondé család volt az ura; ma Habermann Nándorné­nak van itt nagyobb birtoka. A községnek nincs temploma. Hozzá tartozik Kiserdő malomház. A posta, távíró és vasúti állomás Dunaszerdahely. Tönye, magyar kisközség, nagyobbára ev. ref. vallású lakosokkal. Az Alsó-Csallóközben fekszik, 65 házzal és 372 lakossal. E községet 1261 óta találjuk említve. Thon és Thunog néven szerepelt, 1381-ben pedig Teu és Tinye néven, a bősi levéltár egyik oklevele még Tonye néven nevezi. 1553-ban a nyúlszigeti, 1647-ben a pozsonyi apáczáké, 1787-ben a királyi kincstáré, később az Amadék birtoka, majd a Batthyányiaké lett. Ma Pálffy Béláné, szül. Batthyány Blanka grófnőnek van itt nagyobb birtoka. (Ősi temp­lomát a Pázmány-féle jegyzék is a régiek között említi, ma azonban a köz­ségben semmiféle templom sincs. A község postája Alistál, távíró-hivatala és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. Ide tartoznak Tönye puszta és Papsziget major. Újhelyjóka, felsőcsallóközi magyar kisközség, 57 házzal és 391 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Jókáh­oz tartozott és csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk Jóka-Ujhely néven az óbudai apáczák birtokaként 12 por­tával említve. 1647-ben a pozsonyi apáczáké, 1787-ben a valásialapé. Későbbi birtokosai az Esterházyak és még a mult század elején is az övék, s a helység még ekkor is Jóka-Ujhely néven szerepel. Azután a Zichyek és Batthyányiak lettek a birtokosai; ma Pálffy Béláné grófné bírja. A községnek nincs temp­loma. Ide tartozik a Nagyzátonyi malomház és Óralja major. A község postája Nagyjóka, távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Uszor, magyar kisközség a Csallóközben, róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 279, a házainak száma még 37. Szintén régi község, mely 1282-ben a pozsonyi káptalan egyik oklevelében Uzur néven van említve. Öt évvel később Uzor Benedek fia Pál, pozsonyi kanonok, itteni birtokrészét a pozsonyi Szent Salvator-egyháznak adományozza. 1338-ban Uzori Döme ispán nevében is említve találjuk, 1380-ban pedig Benedictus de Uzor királyi ember nevében. A XVI. század első felében Zalay János és besei Farkas Ignácz­nak birtoka. A XVI. század közepéről való összeírásban csak Farkas Ignácz adózik itt 782 portája. 1647-ben Forgách Jánosné, 1787-ben a Bittó és a Nasz­vady családok bírták. Később németeket telepítettek ide és ekkor Austern német nevével is találkozunk; de ismét visszamagyarosodott és a mult század elején a Naszvady és az Udvarnoky örökösök, u. m. a Bittó, Petőcz és a Sárkány családok voltak a nemesi birtokosai. Ide tartozik Fakó puszta is, mely már az Olgyaiaknak 1355-iki egyezséglevelében szerepel. Később az Ester­házyak lettek az urai. A községben ma Pongrácz Frigyesné grófnőnek van nagyobb birtoka. A lakosok gazdakört tartanak fenn. A községben csak kápolna van, mely 1883-ban épült, holott egyháza már 1390-ben említve van és a Pázmány-féle jegyzékben is a régiek között szerepel. A határban ásás közben nagyon sok csontvázat találnak, melyek tömegesen fordulnak elő. A lakosok azt hiszik, hogy valamely harczban elesettek maradványai. Erre azonban történeti adatok nincsenek. A község postája Somorja, távírója és vasúti állomása Somorja-Uszor. Töböréte. Töltés. Tönye. Újhelyjóka. Uszor.

Next