Borsod - Miskolci Értesítő, 1872 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1872-09-12 / 37. szám
tárolunk orvosai, különösen tiszti orvosaihoz , és egyszersmind kérelem, a hivalóojtás megkezdése, egész éven folytatása, sőt az ismételt ojtás*) ügyében. Megvallom és őszintén vallom meg, hogy kezem nehézkesnek mutatkozott e tárgyban tollat fogni. Először: mert nem szeretek más szerepébe tolakodni. Másodszor: mert enyimnél ruganyosabb erőre van szükség az ily tárgyat mozgatni, ki már több évvel ezelőtt a „Vasárnapi újságban“ orvosi téren és önálló munkában is, melegen és lelkiismeretesen ajánlottam a hazai egészségügynek ez egy legfontosabb ágát. De minthogy több városi polgártársunknak igen korszerű felszólalása ekkoráig viszhangra nem talált, nehogy a késedél- mezés netovábbját ily égető kérdésnél, kicsinylésnek, vagy nem — méltányolásnak vegyék, én az ily tárgyban hallgatni bűnnek tartván, megkezdem az igen fontos ügy feletti nézetemet előadni, melegen és őszintén kérvén orvostársaimat, hogy annak nagy horderejét, különösen pedig helyi érdekeink jövőjét szem előtt tartva, saját nézeteiket szinte adják elő, s „győzzön a mi jobb.“ A műveit világ legnagyobb része tisztában van immár magával az iránt, hogy a védhimlő-beajtás jelen századunk felmutatható vívmányai között, legnagyobb áldás az emberiségre nézve. Vannak oly kába és agyafúrt tudósok, kik Herostratusként akarva maguknak hírnevet szerezni, az ellenkezőt állítják, és másokat is tévútra igyekeznek vezetni. Ezeknek megszégyenítésére s elnémítására nincs leverőbb bizonyíték , mint azon érvelés hogy „a hólyagos himlőnél nincs roncsolóbb, mondhatni undokabb még orvos előtt is utálatosabb betegség.“ Mert az egész test csupa fekély, és nincs annyi tér, hogy az orvos a beteg üterét megtapinthatná. Igaz ugyan, miszerint egyszeri beojtás nem óv meg senkit egész életre. A beojtottaknál előjöhet az úgynevezett bárányhimlő, mely szelid lefolyású, de nem fenyegeti az életet : nem hagy hátra bénaságot, süketséget, gyönge szeműséget vagy épen vakságot. Avagy nem jótékony intézmény-e magában véve már csak az is, ha valamely roncsoló betegségnek pusztító ereje el van véve, s más baj nem szegődvén hozzá, a beteg biztosan megmenthető ? Oh igen. Ez már magában nagy áldása a gondviselésnek. Van-e betegség, melyből kigyógyulván, örökre mentve volna tőle az ember? Nincs, így vagyunk a himlővel is. Egyszeri beajtás, ha sikerült is, nem ment meg egész életre. Szükséges tehát, hogy legalább még egyszer 20—24 éves korig mindenki ájtassa be magát. De hogy kézzel fogható adatokkal legyen bebizonyítva, a védhimlő beójtás szűk-sége, úgyszintén az ismételt beójtás czélsze- írűsége , statistikai adatokat idézek, fájdalom ; nem hazánk történelmének lapjairól, mert nálunk a himlő ójtás ügye még nem az állam ügye, hanem csak a sorsé. Beújtatja ki akarja, beójtatja a nagyobb városokban. Falukon, kiket az ajtó orvos otthon talál. De hogy hánynál lett az ójtás sükeres ? hányat nem lehetett beójtani betegség vagy csak rosszullét miatt is, az már nincs evidentiában, mert az ajtó orvosnak azt lelkiismeretesen eszközölni, sem napi díjjá, sem előfogata, sem kellő segítség és őrködés arra, hogy az anyák gyermekeiket előmutassák. Hanem idézek föl adatokat azon practicus nép történelméből, melyet bár anyaiainak szoktak nevezni, — mert intézményei pénzbehajtók, — de a tudományt is fölhasználni a közéletre s ennek társadalmi s családi szükségeire legjobban tudja. Értem az angol nemzetet. Londonban külön kórház van a himlős betegek részére. Ezen kórháznak csak egy évi p. o. 1870-iki betegforgalmát véve föl: összesen volt 1316 beteg. Ezek közül valódi hólyagos himlőben 1285 szenvedett. Ezek között 962 beójtva, 322 ájtatlan volt , már meghimlősödött. A 962 beojtottból elhalt 76. 322 ájtatlanból 124, tehát majd fele. A kedvező nagy különbséget ejtottak részéről mindenki beláthatja. Nem fordult elő egyetlen egy eset sem, mely az orvosoknak a beójtáshoz való bizalmát legkisebbé is csökkenthette volna, mert ami föltétlenül szükséges a sükerhez, mind az öbonczok megválasztásánál, mind az ajtóanyag kezelésénél lelkiismeretesen jártak el. Bármenynyit lamentálnak, rimámkodnak a természet és józan ész barátai, hogy iskoláink nem felelnek meg czéljuknak, mert mialatt szellemi képzettséget nyernek, testük elhanyagoltatik, elbénul. — Gymnasiumnak nevezni iskoláinkat valóban nevetséges, hol görbévé ülik, sápadttá tanulják magukat a gyermekek, míg a test elnyomorog. Sötét, egészségtelen helyiségekben, nem ritkán nedves lyukakban ülnek, világosság és levegő nélkül, tanulnak mindent inkább , mint a gymnasiumnak megfelelő és testi kifejlődésükhöz szükséges gymnastikát. Az elemi, közép- és néptanodákról, azoknak szellemi belső életéről kimerítőleg szól a nevezett jelentés s hogy itt a gyermekek testi kifejlődéséről említés nem létezik, arra mutat, hogy jelentősr is azon általános hibában szenved, mely szerint a test gyarapodását nem tartja a szellemi kifejlődés „sine qua non“-jának. Igaz ugyan, hogy a Spártaiak rendszere, mely a szellemi nevelés rovására a testet és csakis a test systematicus erősítését és edzését tűzte ki czélul, és oly téves, mint a görögöké, mely művészeket, tudósokat szült ugyan, de a nemzetet ellágyitá. A mi jelenlegi iskolai rendszerünk sem az egyik, sem a másik, mert míg a gyermekek testileg elhanyagoltatnak, szellemük mi kevés kiművelődésben részesül. Tutto si pria spiegat, tutto dir lice Ma besogna veder come si dice.**) Hónapok óta üléseznek, tanácskoznak a tanító egyletek és tanügyi bizottságok, s minden variatióban küzdenek iskolaügyünk rák menete ellen, rosszalják, hogy az állam. A művelt világból felmutatható adatok szerint, épen oly fontos meglett emberekre nézve az ismétt beójtás, mint gyermekeknél az első. (Folytatása következik.) A borsodmegyei gazdasági egyesület a nmélt. m. kir. földm. ipar-, s kereskedelmi rainisterium által előlegezett öszegen bevásárolt 32 drb kan és 32 drb kocza tenyész sertéseket a múlt hó 26-iki miskolczi Sámuel vásáron nyilvánosan elárverelvén, az árverelők illetőleg legtöbbet ígérők névsorát közzé tenni kötelességemnek tartom : Tisza Kálmán féle 12 drb kanból: Farkas János alsó-zsolczai biró 1 db. 45 ft. Pista Miklós 1 db. 57 ft. Farkas János 1 db. 42 ft. Stern Miksa 1 db. 40 ft. Törös Pál 1 db. 41 ft Stern Miksa 1 db. 50 ft. Ugyanaz 1 db. 41 ft. Ugyanaz 1 db. 41 ft. Ugyanaz 3 db. 100 ft. Ugyanaz 1 db. 41 ft. Tisza Kálmán-féle 6 db. k o c z á b ó 1 Gencsy Géza 2 db. 82 ft. Farkas János 2 db. 84 ft. Gencsy Géza 2 db. 82 ft. Lovassy Ferencz-féle 8 db. kanból: Szentimrey József 1 db. 56 ft. Stern Miksa 4 db. 160 ft. Bárczay Miklós 1 db. 42 ft. Szathmáry K. Pál 1 db. 48 ft. Pilla Miklós 1 db. 55 ft. Lovassy Ferenc-féle 8 db. koczából: Szathmáry K. Pál 2 db. 125 ft. Ugyanaz 2 db. 108 ft. Ugyanaz 2 db. 103 ft. Ugyanaz 2 db. 101 ft. Schvarcz Jakab oltáni-fele 6 db. kanból: Sturman György 1 db. 66 ft. Gencsy Géza 1 db. 82 ft. Szathmáry K Pál 1 db. 115 ft. Pankovics István püspök 1 db. 101 ft. Gencsy Géza 1 db. 55 ft. Stern Miksa 1 db. 52 forint. Schvarcz Jakab oktáni-féle 12 db. kocából. Szalay Elek 4 db. 203 ft. Gencsy Géza 2 db. Ill ft. Szalay Elek 2 db. 110 ft. Gencsy Géza 2 db. 115 ft. Szalay Elek 2 db. Ill ft. Szúnyogi Albert esztári-féle 6 kanból: Berger M. Venczel 1 db. 52 ft. Stern Miksa 3 db. 137 ft. Berzeviczy írnok 2 db. 84 forint. a község, a népnevelés ügyét mostoha gyermeknek tekinti, de positiv, életrevaló, a jelen korszaknak megfelelő tanrendszerrel fellépni ? az ismét más gyűlések tárgya, melynek eredménye, mint az e héten tartott szipitészeti bizottságé, azt határozzuk, hogy a jövő ülésben határozunk. Az elévült, időszerűtlen tanrendszer mellett, a nem eléggé biztosított anyagi állása a tanítóknak az, mi a népnevelés terén a haladást, a kielégítő eredményt gátolja, főkép az elemi és néptanítók még mindig elmondhatják „Has Jupiter edit, quos fecit paedagogos.“*) Szegény páriák, kikre bízzuk ugyan legkedvesebb birtokunk, gyermekeink őrzését és nevelését, de nem gondoskodunk állásuk, életük anyagi biztosításáról úgy, hogy a nevelés az élet fentartás gondja által, ne hiányosítasék. Ha végig nézünk városunk iskoláin, meggyőződhetünk, hogy a mondottak, többé kevésbé, nem csak felületes theóriák, hanem élethű képek. Ott hol a tanítók anyagi állása megengedné, hogy összes gondjukat, törekedésüket a nevelésre fordítsák, a tanrendszer a Syssyphusi hegy, mely a munkát eredménytelenné teszi, mint p. o. a gymnasiumokban. Ott pedig, hol a nem a külömbféle nyelvek gramatikája, katechismus, vocabulus és versben foglalt közmondásra fektetvék a fősuly, ott a mostoha anyagi állás, a Rubikon, melyet a legjobb akarat, a tiszta szándék átlépni nem tud. — Jelen soraimmal iskola és tan-ügyünk csak általánosságban penditvék, — legközelebb részletesebben szándékozom csekély véleményemet „iskola-ügyünk *) Ojtani himlőt és fákat, eloltani a tüzet, be- f oltani a meszet. Czikkiró. Levelek Miskolczról Miskolczért. Tisztelt szerkesztő úr! Becses lapja múlt számában kiválólag a tan- és iskolaügygyel foglalkozott, mint foglalkozik mindig és tárgyal mindent, mire égető szükségünk van. Engedje meg tehát, hogy én is szóljak a tárgyhoz, annál inkább, mert hazánk minden részében épen ez ügy van jelenleg leginkább szőnyegen, épen e tárgyban tartatnak mindenfelé tanácskozások és egyleti ülések. Valóban nem hinné senki sem, mennyire hátra vagyunk mi a népnevelés s rendezett iskolaügy körül teljesítendő szent kötelességben, s ha valaki kételkednék állításomban, olvassa figyelemmel Polányi István tanfelügyelő úrnak a „Borsod“ múlt számában közölt jelentését. Az egész jelentés, a legéletrevalóbb, legmagasztosabb, legszentebb ügy valódi necrologja, és ha kérdezzük: Miért és honnan ered e szomorú kép ? a jelentésből ugyan nem nyerjük meg a feleletet, de ki a sorok közt olvasni tud, az okot, a szellemi isolatioban, melynél fogva „nolli me tangeres”-ként őrizzük, elévült iskolai rendszerünket, azon ellenszenvben, találja, melyet minden kívülről jövő üdvis intézményi haladást ignorálunk és csak azt tartjuk jónak, czélszerűnek, mit korlátolt fölfogásunk szerint olyannak hiszünk pedig inspicere tamquam in speculum in vitas omnium iubeo, atque ex aliis summers exemplum sibi.*) *) Tanácsolom minden nép életébe, mint tü- s körbe tekintsetek, s okulva a példán magatoknak úgy építsetek. *) Szabad mindent magyarázni, mondani, meg- torolni, de teli a javítás módjáról is gondoskodni. *) Gyűlöli Jupiter azokat, kiket tanítóknak teremtett.