Borsod - Miskolci Értesítő, 1876 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1876-01-06 / 1. szám
Miskolcz, január 6. 1876 Tizedik évfolyam 1-ső szám. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú hetilap s Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben és vidékre . Rendkivülitert. Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 10 kr. Egész évre . . . 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . ._______20 kr. RhKfTATASI DIJ : Előlegesen fizetendő : 50 szóig......................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr. melyek » kiadó-hivatalhoz intézendők Előfizetési felhívás! "BORSOD 1876. X-ik évi folyamára. Előfizetési ár: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve. Egész évre......................4 fit. — kr. Fél évre....................... 2 „ — „ Negyed évre.....................1 „ 10 „ Megyei hivatalos közlemények. Az 1875. évi deczember 16-án tartott megyei rendkívüli közgyűlésben a megyei közútvonalak egyes szakaszainak az útbiztosok közötti srzélszerűbb beosztására nézve 485. sz. a. a következő intézkedés létezett. 1. A Dálnoky András útbiztos szakaszához tartoznak : a bukkancttól a papi útig terjedő, továbbá az ónod-nyéki, a felső-zsolcza ónodi, az ónod-polgári, a sajó-szöged-örösi, a sajóládbőcsi, a sajó-szöged-bábai és a szalonta-bábai útvonalak. 2. A Csapkai Antal útbiztos szakaszához: a tiszakeszi-csáthi, a csáth-papi, a bába-papi, a bába-oszlári, az oszlár-palkonyai, (a knezor- igóig) a csáth-nemesbikki és a csáth-geleji útvonalak. 3. A Devics János útbiztos szakaszához: a vatta-emődi útvonal az államúttól a csáthi útig, továbbá az emődi vasúti állomáshoz vezető út, a mező-nyárád, keresztes, gelej-csáthi út, a keresztes-szentistváni, a tanji és az ábránydarócz-bácsi útvonalak. 4. A Bovankovich Lajos útbiztos szakaszához: a mező-kövesd-andornak-maklár-egri út, a mező-kövesd-bogács-cserépfalusi, a mezőkövesd-lövő-ivánkai, a bogács-zsórezi útvonalak. 5. A Kiss József útbiztos szakaszához: a szentpéter-hosszúrévi útvonal a putnoki határig, a hosszúrév aszóalji útvonal a püspökikeresztig , a bánvölgyi út a somospatak hidjáig. 6. A Péter Ágoston útbiztos szakaszához : a püspöki kereszttől a balatoni határig, a somospatak hidjától a hevesi határig terjedő utak s a balaton-monosbéli útvonal. 7. A Halton Péter útbiztos szakaszához: az edelény vámos-arnóthi, a ziliz-hangácsi, a szirma-bessenyő-vámosi, a zsolcza-ongai, a múcsony-dövényi, a felső-nyárád-kelecsényi, a kálló-kaczola-hazai útvonalak. Végül 8. A Mazurka Károly útbiztos szakaszához tartoznak: a miskolcz-szentpéter, edelénytornai és a szent-péter-parasznyai útvonalak. A miskolcz-diósgyőri és a csaba-tapolczai útvonalak gondozására külön intézkedés létezik. Sajó-Örösön, deczember hó 29-én 1875. Tisztelt szerkesztő úr! A Borsod 51-ik számában, a megyei szabadelvű párt e f. hó 18-án tartott közgyűléséről megemlékezve, egy czikk jelent meg, melynek egyes pontjait helyreigazítani, némelyekre megjegyzést tenni kénteleníttetem. Felhívásomat a Borsodba tettem közzé , az ügyet tehát első ízben házi ügyünk- s nek tekintettem, és csak azon esetben, ha a párt többsége határozott volna indítványom fölött, lehetett volna a mozgalmat nagyobb körben megindítani, hogy azonban mint t. czikkíró úr mondja, évek óta nem vert egy egy felhívás oly hullámokat, mint I az, melyet e lap 49-ik számában közre bocsájtottam, egyszerű oka talán abban rejlik, hogy a nyílt szó, igen az elevenre találhatott. Nem szándékozom elkövetett lépésemért , az ellenem minden oldalról irányzott, darázs csípések elől kitérni, teljék kedvek benne az illetőknek, hanem megjegyzés nélkül meg sem hagyhatom, hogy ha én pártunkban azok között, kik véleményemet osztják, a szerepet úgy elosztom, mint az az ellennézetűeknél történt, a gyűlésnek más eredménye lett volna, ezt tenni egy átaljában nem akartam, már csak azon oknál fogva sem, mert mint indítványozó és elnök, némiképpen állást foglalva, még a színezetét is kikerüljem annak, mintha indítványomat minden áron, a párt többségé- nek nézete ellenére is, keresztül akartam volna hajtani, tudni óhajtottam kire, s mire lehet számítani akkor, midőn annyi mellékesen ejtett panasz, és könnyek után, a nép jogainak, és a szentesített törvények tiszteletben tartása végett, egy határozott lé-pést tenni, szükségesnek fogja a párt tartani. Miután a megyei szabadelvű párt, személyem iránt tanúsított megtisztelő bizalma folytán, e párt elnöki székét továbbra is elfoglalom , okulva a tapasztaltakon, tudni fogom miként kell jövőre eljárnom, hogy a párt üdvösen működhessék, de hogy eljárásom minden tekintetben kifogástalan legyen, mégis szeretném tudni, váljon a miskolczi szabadelvű párt külön szervezetével ki akar-e a megyei szabadelvű párt kebeléből szakadni, és egészen önállóan működni? mert nem ily nézet uralkodott a miskolczi sz. e. párt hangot adó férfiai között akkor, midőn engemet fel-szólítottak, a volt megyei két nagy párt egyesülését megkísérteni. — A megyében az egyesülés után minden járás szerveztetdett, van elnöke s jegyzője mindeniknek úgy mint Miskolcznak, és igy Miskolcz mint egy járás kívánta magát tekintetni a megyei sz. e. párt kebelében. Legyenek legjobb belátásuk, határozzanak tetszésük szerint, csak egy nyomon beszéljenek, mert különben mindig könnyen megtámadható leszek, incorrect eljárásom végett. Azon illustratiókra melyeket Horváth Lajos úr érveinek kíséretéül adott a Borsod, nem felelek, mert hiszen felelhettem volna reájuk magára a pártgyűlésben, de kötve volt szavam az által, hogy lovagiasságomra történt hivatkozás. Egy helytelen állítását azonban czikkíró úrnak kénytelen vagyok helyre igazítani, mert az a valósal homlok egyenest ellenkezik, midőn azt mondja: — „majd a neheztelt közös hadügyminiszteri túlkiadást szállítja le a maga értékére.* — Ezen kényes, de egyszersmind legfontosabb kérdésre Horváth Lajos úr a felelettel adós maradt, pedig bármennyire felbuzdulva fogunk is beszélni a mostani helyzet mellett, az elkövetett törvénytelenség elnézése, vagy palástolása, cardinális, és veszélyes hiba leend mindenkor, mert csak is a szentesített törvények, minden árom épen, s tiszteletben tartása egyedüli garantiája, alkotmányos fejedelmek és népek jogainak, s a mely nemzet, szentesített törvényeinek tiszteletben tartása végett, még felszólalni sem mer, annak életére van szerintem megtámadva. Nem az Uchatius ágyúk megszavazásában rejlik tehát a neheztelt közös hadügyminiszteri túlkiadás, hanem azon több milliókra menő öszvegben, melyet az Uchatius ágyúk költségein, és a múlt évben megállapított költségvetésen felül költött a közös hadügyminiszter, s mely törvénytelen kiadást szó nélkül hagyta s fogadta el a delegátió. — Ezt pedig még Horváth Lajos úr sem volt képes a maga értékére leszállítani, mert a tények ellen érvelni nem lehet! Adja Isten hogy államférfiaink úgy ki tudják a jövő esélyeit számítani, hogy az ország önállósága és jogainak fentartása mellett, soha se kellessék az általunk oly könnyen megsértetni engedett szentesített törvényekre hivatkozni. Adja Isten, hogy a kötelességérzet népképviselőink között oly sokra emelkedjék , a választóik, s ez által a nép érdekeit, annyira szívükön hordozzák, miszerint e f. hó 18-án a párt által elejtett indítványom örökre absurdumnak legyen tekinthető. Fogadja szerkesztő úr tiszteletem őszinte kifejezését. Afelczer Gyula. "