Borsod - Miskolci Értesítő, 1876 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1876-05-04 / 18. szám
Miskolcz, 1876. május 4. 18-ik szám. Tizedik évfolyam. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú hetilap s Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Egész évre . . . 4 „ — BoBsedos imfisim Rendkivülileg: Negyed évre . . 1 ft. 10 kr. Nyilt-tér sorsa . .______20 kr. Előlegesen fizetendő : 50 szóig.....................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. Borsodvármegye bizottsági közgyűlése. Május 1. 1876. Megyénk közgyűlése ez alkalommal sokkal látogatottabb volt, mint máskülönben lenni szokott. — Nem is csoda, mert a mai napra három választás volt kitűzve — s elég szomorú, de igaz, hogy a közügyek iránti érdeklődésünk ebben culminál. Főispán úr ő méltósága üdvözölvén a szép számmal megjelent bizottsági tagokat, a közgyűlést megnyitotta s felhívta az alispán urat negyedéves jelentése felolvasására, melyet érdekes adatainál fogva, alább csaknem egész terjedelmében közlünk. Az alispáni jelentés után, főispán úr ő méltósága a főtiszti ügyészi állomás betöltésére hívta fel a közgyűlést, kijelentvén, miszerint ezen állásra nem adatott be ugyan több folyamodvány egynél, s ez a jelenlegi alügyész Teper Lajosé, mind a mellett a candidáló bizottság Fazekas József urat is javaslatba kívánta hozni. A főispáni kijelentés után, mindkét nevet erősen hangoztatták a bizottság tagjai, melynek ismét a főispán itt vetett véget, kijelentvén, hogy a candidáló bizottság tudta és akarata nélkül hozta javaslatba Fazekas József nevét, azon hitben lévén , hogy tapasztalt férfiakra szüksége van a megyének, s ha irányában egyhangúlag fog nyilvánulni a közvélemény, engedni lesz kénytelen a közbizodalomnak, miután ez nem úgy történt s a Teper Lajos párthívei részéről szavazat lett kérve, s ennélfogva a candidáló bizottság javaslatát Fazekas Józsefre nézve visszavonja, s azt nem történtnek keli tekinteni. Nem lévén ellenjelölt, Teper Lajos főügyész megválasztását főispán úr kijelentette. Az egri szolgabirói járás alsó és felső szakaszainak betöltésénél hasonlóképen nem lévén ellenjelölt, Hosszúfalusi Dezső helyére Fekete László, Csízik Károly helyére Nikkel Aurél egyhangúlag választattak meg, s az esküt rögtön le is tették. A választások után, a törvényhatóságok átiratai olvastattak fel, nevezetesen Győrmegyéé, mely megye a tett tapasztalatok után, a hagyatéki ügyeknek a kir. közjegyzőktől elvetetése és ismét a bíróságokra való ruházása tárgyában a minisztériumhoz beadott kérvényét pártolás végett küldte meg megyénknek. — Ez ügyben egyetlen felszóllalás után, pártoló felirat határoztatok. Ugyan ez történt Pozsony sz. k. városa átiratával, mely az ipartörvény szükséges módosításaival foglalkozik s némi változtatásokra , mint a szükséges szaktanulásra , a munkakönyvek és köteles társulási intézményének behozatalára hívja fel a kormány figyelmét. A megye ez ügyben is pártolólag nyilatkozott. Ezek után Miskolcz város kövezetvám ügye vétetett fel, mely a közlekedési minisztériumtól, miután a kérvényben a vámszedési jog meghosszabbítása kérelmeztetik — véleményadás végett küldetett le a megyéhez. — Ezen ügynek, melyet az állandó választmány kivételével annak , hogy azt javasolja hogy a vám ne 10 de csak is újabb 5 évre engedélyeztessék — pártolólag véleményez a minisztériumhoz felterjeszteni, nemcsak a vidékiek, de a helybeli kereskedőknek folyamodvány útján történt megtámadása is erős védelemre hívta fel a polgármester urat, kinek méltánylattal, csak is Melczer Gyula úr sietett segítségére, ő fogván fel leghelyesebben mindazt, mit ez ügyben az érdekek kiegyenlítése mellett tenni lehet. A megbeszéllés csaknem egy óráig tartott s belevonatott az útépítés ügyébe még a járda lerakás, sepretés és a faültetés is, mintha azt a kövezet vámpénztára fedezné. Legnagyobb szemrehányást kapta városunk képviselő testülete azért, hogy a tetemvárból a búzapiaczra vezető irtóztató útra, még eddig egy szekér kavicsot sem vitetett, — és ebben nagy igazság van. — Szóval a sok oldalról történt felszóllalás után, részben az állandó választmány, részben Melczer Gyula indítványa fogadtatott el, ki a helybeli kereskedők javára annyit jogosan vél concedálni, hogy azok az érkezett áruktól fizessenek málha díjat, s ne egyszersmind a feladottaktól is, a be- vagy kifuvarozási vámszedés maradván úgy , amint az eddig volt gyakorlatban. És ezt részünkről is méltányosnak tartjuk, mert tudni való , hogy például a búzakereskedésben mázsánként alig több a haszon , mint 5,8, vagy 10 kis a kivitelt megnehezíteni, megdrágítani nem állhat érdekünkben. Az első napi ülésnek ezenkívül még csak egy tárgya volt s ez az alispáni jelentésben is hangoztatott ama jelentés, mely a megyei árvagyámi ügyek kezelésének megvizsgálásáról szól s mely elszomorító képét tárja fel az ott uralkodó rendszertelenségnek. A jelentésben többek közt az mondatik, hogy a mintegy 10 ezerre menő árvákról egyáltalán semminemű eligazító főkönyv nem vezettetik; nem tudni sokszor, kik lettek már nagy korúak, nem azt, hogy kik haltak el; hogy létezik ugyan valami névsor, de ez inkább magán használatra szóló jegyzéknek látszik s biztos alapúl nem tekinthető. — Mindezek folytán a vizsgálóbizottság elkerülhetlennek tartja az árvák létszámának, ezek gyámjaik, vagyonaik azonnali egészen újbóli felvételét, valamint egy eddig teljesen hiányzó ügykezelési szabályzatnak elkészítését. A bizottmányi közgyűlés több oldalról történt felszóllalás után, egész terjedelmében elfogadta a küldöttség jelentését, s felhatalmazta az alispán urat, hogy ha a nagy munkálat keresztül vitelére munkaerő kivántatnék, ebben intézkedhessék. Alispáni jelentés: 1. ) Időszaki jelentésemet mindenek előtt egy szomorú kötelesség teljesítésével kell megkezdenem. A veszteség fájó érzetével jelentvén be azon gyászos eseményt, miként megyénk két jeles, tiszta jellemű, tudományosan képzett, s kiváló tulajdonoknál fogva , mondhatni egyaránt közbecsülésben állott tisztviselője, Csizik Károly szolgabiró, s Török Sándor árvaszéki elnök, az élők sorából elköltözött. E két érdemteljes tisztviselő elhunyta , a sok éven keresztül híven betöltött hivatás szülte igaz részvétet keltette fel a megye közönségében, s meg vagyok győződve, hogy a tisztelt bizottsági közgyűlés helyeslésével találkozik azon nézetem , s akaratának adok hű kifejezést, midőn e közveszteség feletti részvétnek jegyzőkönyvileg leendő kifejezését s mindkét elhunyt férfiú emlékének jegyzőkönyvünkben megörökítését indítványozom. 2. ) Az ujonczozás végrehajtatott a törvény által megjelölt időszakben, azaz mártius 15-éig: 1.) Kivettetett a közös hadsereg részére 522 ujoncz; 2.) Kivettetett a póttartaléki jutalékra 52 egyén; 3.) Hátralék volt az 1875-ik évből 8 egyén; 4.) Felüleg volt az 1876-ik évre a pótállitások folytán 18 egyén; állíttatott: 1.) A hadsereg részére — a felfileg levonásával 512 egyén, valamint a póttartalékosok is kiállíttattak ; 2) A honvédség részére állíttatott: a II-ik korosztályból 49 egyén; a III-ik korosztályból 155; összesen: 204 egyén. — 3.) A sorozástól távol maradt igen nagyrészben ismeretlen 459 egyén. Ez ujonczozás lefolyását illetőleg úgy a járás tisztviselői, mint a községi elöljárók erélyét s hivatali buzgóságát méltó elismeréssel kell felemlítenem, s csak is ezen ügybuzgóságnak tulajdonítható, miként a magy. kir. honvédelmi minisztérium által kivetett hadjutalék minden sorozó járás részéről pontosan kiállíttatott, és a törvénytelenül távol maradt hadkötelesek száma eddig soha nem tapasztalt mennyiségre olvadt le, s ezen törvénytelen távollevőknek is — folyó hó 16-ára a pótsorozó bizottság elébe leendő elővezettetése iránt, a kellő intézkedés megtétetett. 3. ) A magy. kir. belügyminisztériumnak 9944. szám alatt felhívása folytán , a nagymérvű elemi csapás által sújtott Budapest főváros , de általában a duna melléki vizkárosultak segélye-