Borsod - Miskolci Értesítő, 1882 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1882-01-04 / 1. szám
Miskolcz, 1882. január 4. 1-fő szám. Tizenhatodik évfolyam. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre: Fél évre.........................2 frt — kr. Egész évre . . . . 4 „ — » Rend leivülileg : Negyed évre .... 1 frt 20 kr. Nyilt-tér sorsa . . . — , 20 , Előlegesen fizetendő: 50 szóig.........................— frt 50 kr. 50-től 100-ig .... 1 , — , Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. (A gyümölcsfatenyésztésröl. A mi a gyümölcsfa ültetés hasznosságát és jövedelmezőségét illeti, nagyon fölösleges dolog volna ezt hosszasan bebizonyítgatni, mert hisz annak nemzetgazdászati fontosságát most már minden ember elismerte, a mezőgazdaság pedig soha sem volt annyira arra utalva, mint most, hogy a gyümölcsfa ültetést rendes teendői közé sorozza és azt szakszerűen űzze, mert a jövedelem, melyet a gyümölcsfa termelés ad, oly nagy, hogy azt a lehető legnagyobb terjedelemben kellene minden gazdának elfogadnia. S valóban, ha tekintetbe vesszük az előnyöket, melyekkel a gyümölcstermelés jár; ha figyelembe vesszük azon szokatlanul nagy hasznot, melyet az nyújt; ha meggondoljuk, mily egészséges eledel a gyümölcs úgy a betegek, mint egészségesek számára, mennyi egyébb tápanyagot takarít meg és mily nemesítőleg hat a gyümölcsfaültetés az emberek kedélyére, mert mindenütt, hol a gyümölcstermelés meghonosodott, úgy találjuk, hogy az emberek munkásabbak, józanabbak, elégedettebbek és iparkodóbbak, megfoghatlannak látszik, hogy a gyümölcsfa tenyésztés sok helyen még annyira el van hanyagolva, é h°gy a lakosokat és birtokosokat még mindig biztatni kell a gyümölcsfatermelésre ; és hogy azok saját kézzelfogható érdeküket be nem látva, daczára azon jelentékeny bevételeknek, melyekkel a gyümölcsfaültetés jár, beruházásokat és kiadásokat a gyümölcstelepek berendezésére tenni még mindig késedelmeznek. Átlag véve elmondhatjuk, hogy kevés kivétellel minden talajban lehet gyümölcsöt termelni; csak arról gondoskodjunk, hogy talajlazítás és javítás által a fiatal csemeték tenyészete hosszabb időre biztosíttassék. Magától értetődik, hogy a jó talaj jobb, mint a rész és jónak nevezzük, ha az 1 és fél m. mélységig tápanyagban gazdag és annyira meglazíttatik, hogy a gyökerek tovább terjedése minél könynyebben lehető legyen. Azért, ha a talajban át nem eresztő agyag, kavics vagy terméketlen homok van, az onnan ültetés alkalmával eltávolítandó és jóval helyettesítendő ; ha pedig a talaj sekély, akkor abba almát vagy szilvát ültessünk, mert ezek az ilyenben még legkönnyebben boldogulnak, dió és cseresnye pedig még köves talajon is sikerül. Mélyen fekvő nedves talajok beültetés előtt alagcsövezendők; de leglényegesebb javítást a talajnak megfelelő trágya által adunk. — Gazdáink igen nagy része azt hiszi, hogy a trágya csak szántóföldnek való, pedig a gyümölcsfa jobban meghálálja azt ; — csakhogy a gyümölcsfának a trágyát legjobb, ha hig állapotban adjuk, még pedig ahoz képest különböző időben, amint azzal különböző czélt elérni akarunk. — így például, ha erős faképződés a czélunk, akkor tavaszszal és nyáron trágyázunk; ha pedig termőbimbó képződés és tápanyag-lerakódás a czélunk, akkor augusztus és szeptemberben. Pierre azt állítja, hogy egy db gyümölcsfának évenkint 86 kiló istálló trágyára van szüksége, vagyis, miután egy gyümölcsfa és fél ár helyet foglal el, 16 mmázsa szükséges egy hektárra. Gyepes helyen legczélszerűbb, ha a fa derekától 2—3 m. távolságnyira függőlegesen alagcsöveket sülyesztünk le és a nyár folyamán át ezeket több ízben megtöltjük fölhigított árnyékszék trágyával. A talaj minősége és fekvése elvitázhatlan befolyással van a gyümölcsfák tenyészete és egészségére, valamint a gyümölcsök mennyiségére, nagyságára, szépség- és értékére. Elismert jóságú talajjal szoktak bírni a gyümölcstermelésre a hegyek és magaslatok déli lejtői az ő fokaikkal és völgyeikkel. Lapályok és rétek sohasem oly alkalmasak, mint mérsékelt magaslatok, mert itt a talaj túlnedvessége kedvezőtlenül hat a gyümölcsfa fejlődésére, előmozdítja a ködök és éjjeli derek képződését, valamint a fagyok behatását a talajba. Ezen azonban alagcsövezéssel igen jól lehet segíteni, amihez szükséges költséget a gyümölcstermelés nemcsak nagyon jól megbírja, hanem százszorosan meg is hálálja. S megjegyzendőnek tartjuk e részben azt is, hogy e tekintetben a mi homokban gazdag alföldi síkságaink, amint a felől a budapesti gyümölcskiállításon látott bámulatos szép gyümölcs bennünket eléggé meggyőzhetett kivételt képez. A keleti fekvésű lejtőkön a gyümölcsfa még oly jól tenyészik, de a tavaszi derék hatásai itt szoktak nyilatkozni legjobban. Az északi lejtők e czélra legkevésbé alkalmasak, mert itt a nap legkevesebb hatással bír, azért a fák itt lassan nőnek, keveset és ritkán teremnek, és az itt termett gyümölcs sem kinézésével, sem nagyságával, sem izével nem versenyezhet a másutt termettekkel. — A nyugati lejtőket pedig erős növésű és nem nagy gyümölcsöt termőfajokkal kell beültetni, mert ezen fekvésben a dühös szelek a nagy gyümölcsöt mind levernék. A gyümölcsfa legjobban tenyészik meleg, mérsékelten nedves, agyagos homokban. — A nagyon száraz homokos talajban a gyümölcsfák nagyon lassan nőnek és a gyümölcs is aprónak marad. Mintegy 20 év óta nagyon sokat foglalkoztam trágyázási kísérletekkel és azon eredményre jutottam, hogy a kálinak a fosforsavvak vegyüléke bir a virágbimbók képződésére a legtöbb sikerrel. Legkevesebb hatással bír a tehéntrágya; valamivel többel a fahamu ; még többel a kénsavas káli; a tehéntrágya és hamu vegyítve tartósabbak, mint egyenként; de legkedvezőbbek voltak a superphosphat eredményei, ahol tudniillik 20% volt fosforsav és a kénsavas kálié, ahol tudniillik 50% volt a kali. — Átlag véve a helyesen alkalmazott tárgyazás eredménye mindig az volt, hogy farészek fejlődése igen erőteljes lett, a virágzás gyorsabban elmúlt, mint a nem trágyázottaknál és a gyümölcsök fejlődése szabályos volt. — Árnyékszéktrágya és vér , annyi vízzel meghigítva mindig kitűnő szolgálatokat tett az alma, körte és szilvafáknál, csakhogy utána következő években a fák nem képeztek annyi termőbimbót, mintha csontliszt és superphosphattal trágyáztam. — Kiválólag kitűnő trágyaszernek tapasztaltam mindig a timárgyárakból kikerült szőrhulladékot, mely különösen fiatal fáknál igen szembetűnőleg mutatkozott. Hogy a gyümölcsfa tenyésztés haszonnal jár, bizonyságot tett róla a múlt év. Most télben van az ideje az ez eszmével való foglalkozásnak, és éppen ezért vettük át a fentebb elmondottakat a „gyüm. és konyhakert. füzetekéből. Az 1881. LX. törvényczikk ismertetése. A beállott 1882-ik év január 1-je napján uj törvény lép életbe, az 1881. évi LX. törvény. E törvény az uj törvénykezési rendtartás és az uj végrehajtási eljárás. E törvénynek alaki része, habár a perlekedő felekre nézve fontos is, de bizonyára nem bír annyi érdekkel a nagy közönségre nézve, mint a végrehajtás. A végrehajtás egyaránt érdekel hitelezőt és adóst, felperest és alperest. Ezt, tudniillik a végrehajtás gyakorlati részét, kívánjuk e sorokban megismertetni a »Borsod» olvasóival.