Borsodvármegye Hivatalos Lapja, 1922 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1922-12-07 / 50. szám

A m. kir. minisztérium a halászati jogok haszonbérletével kapcsolatos rendelkezéseket az 1922. évi XVII. t.-c. 6. §-ában nyert felhatal­mazás alapján következőképen egészíti ki és mó­dosítja : 1. § Halászati haszonbérlet után a haszonbért az 1922—23. haszonbérleti évre is általában a haszonbérleti szerződés rendelkezései szerint kell megfizetni. Olyan haszonbérlet esetén azonban, amelynek haszonbérét jogszabály, hatósági ren­delkezés, bírói határozat, vagy bírói, avagy bíró­ságon kívüli egyesség az 1921—22. haszonbér­leti évre nézve a haszonbérleti szerződés rendel­kezéseitől eltérőleg állapítja meg, az 1922—23. haszonbérleti évre is az ekként megállapított haszonbér jár. Egyebekben az 9.291—1921. M. E. szám alatt kiadott (Budapesti Közlönynek 1921. évi 261. számában kihirdetett) rendelet rendelkezéseit a következő szakaszokban foglalt eltérésekkel az 1922 23. haszonbérleti évre is megfelelően kell alkalmazni. 2. §. Az 1. §. 2-ik bekezdésében hivatkozott a 9291 —1921. M. E. számú rendelet 2. §-a alap­ján a halászati haszonbér újabb megállapítása céljából előterjeszthető kérelem esetében a bíró­ság bármelyik fél kívánságára köteles a fizetendő haszonbért bizonyos mennyiségű pontyhalnak a haszonbér esedékessége napját megelőző hét szerint igazodó mindenkori pénzbeli egyenérték­­ben megállapítani 3. §. A 2. §-ban e kitett pénzbeli egyenértéket más kikötés hiányában az édesvízi élő nagy és kicsiny pontynak kis eladásnál a helyi piacon, ilyennek nem létében a budapesti vásárcsarno­kokban a haszonbér esedékessége napját meg­előző héten kialakult áraiból kell ki­számítani akként, hogy úgy a kispontynak, mint a nagy­pontynak áraiból külön-külön kiszámított átlag­árnak középértéket kell venni. A budapesti vásárcsarnokokban kialakult pontyárak középértékének az előző bekezdésében említett kiszámításánál Budapest Székesfőváros Vásár- és Vásárcsarnokainak igazgatósága által hetenkint kiadott hivatalos árjegyzésbe a vásár­csarnokokban kis eladásnál az édesvízi élő nagy és kicsiny pontyra nézve az esedékesség napját megelőző héten jegyzett árak az irányadók. 4. §• Az 1922. évi december 31-ik napja utál kötött haszonbéri szerződésekben megállapított haszonbérnek az 1922—23. gazdasági évre újabb megállapítását kérni nem lehet. Hatálytalan e felek olyan megállapodása, mellyel a haszonbér újabb megállapításának kérelmezését kizárták. 5. §. A 9.291 - 1921. M. E. számú rendelet 21. és 22. §-a 1922 23. haszonbérleti évre a követ­­­­kező eltérésekkel nyer megfelelő alkalmazást. Abban az esetben ha a haszonbérnek élő­pontyban való újabb megállapítása a szerződés megkötésekor érvényben volt haszonbérrel az akkori árak szerint felérő pontymennyiségnek 40 százalékánál nagyobb mennyiség alapján történt, vagy a határozott pénzösszegben megállapított haszonbér az említett 40 százalékos élő ponty­mennyiségnek a 3. §. szerint számított egyenér­­tékét meghaladja, a haszonbérlő a jogerős bírói határozat közlésétől számított 30 napon belül az elsőfokú elöljáró bíróságnál bejelentheti, hogy a haszonbér emelése miatt a bírósági ha­tározat jogerőre emelkedésekor folyó haszon­­bérleti évet követő haszonbérleti év végére a haszonbérlettől eláll. Ha az újonnan megálla­pított haszonbér az előző bekezdésben említett 40 százalékos pontymennyiség egyenértékénél alacsonyabb, akkor a jogerős bírósági határozat közlésétől számított 30 napon belül a haszon­­bérbeadó van jogosítva a haszonbérlettől az 1. bekezdésben körülírt haszonbérleti év végére való elállását­ a bíróságnál bejelenteni. A haszon­bérlő elállása esetében a bíróság a jogerős ha­tározatot a jelen §-ban említett 40 százalékos pontyhalmennyiséget meghaladó haszonbérmeg­­állapítás tekintetében hatályon kívül helyezi. 6. §. Ha a haszonbérbe adott halasvíz egy része a békeszerződésben megállapított új országhatár következtében idegen állam területéhez csatol­tatok, a halas víznek a magyar állam területén maradt részére vonatkozólag a haszonbérletet mind a haszonbérbeadó, mind a haszonbérlő az 1922 — 23. haszonbérleti év végére a községi elöljáróság vagy a kir. járásbíróság útján a másik szerződő félhez hat hónappal előbb intézett nyilat­kozattal felmondhatja, ha a halasvíz az új állam­határ következtében a szétdarabolással összefüg­gésben álló bármely oknál fogva jelenlegi álla­potában okszerűen nem használható.

Next