Borsodi Bányász, 1969. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1969-11-19 / 46. szám
mAc proletarian egyesületert XII. évfolyam, 40. számára: SS Allét 1969. november 19. „A Borsodi Szénbányák átlagon felüli szintre küzdötte fel magát” Tudósítás az Elnöki Tanács titkárának a Borsodi Szénbányáknál történt baráti látogatásáról AZ ELMÚLT HÉTEN, csütörtökön Miskolcra látogatott Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács titkára, Miskolc 1. sz. választókörzetének országgyűlési képviselője. A délelőtt folyamán dr. Bodnár Ferencnek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának társaságában ellátogatott a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatóságához is. A kedves vendéget Monos János igazgató, Váci László, a pártbizottság titkára fogadta. Jelen volt a beszélgetésen Sztári József, a szakszervezeti bizottság képviseletében, és Kovács Lajos, a BSZ KISZ- bizottságának titkára is. A TÁJÉKOZÓDÓ jellegű megbeszélésen a vállalat politikai, gazdasági tevékenysége, a közeljövő tervei, elképzelései szerepeltek témaként. Cseterki elvtárs látogatásának célja az volt, hogy behatóan megismerje a BSZ helyzetét, mind a gazdasági, mind a kereskedelmi területen. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón Monos János igazgató elvtárs részletesen tájékoztatta a vendéget a vállalat gazdasági helyzetéről, s az ország energiarendszerében ráháruló feladatokról. Váci László elvtárs a politikai célok megvalósításában elért eredményeket vázolta. Az Elnöki Tanács titkára elismerését fejezte ki az eredmények hallatán. Elmondotta, hogy az évekkel ezelőtt még hátrányos helyzetben levő borsodi bányászat átlagon felüli szintre küzdötte fel magát az egész magyar szénbányászaton belül KÜLÖN DICSÉRŐ hangon nyilatkozott a vállalaton belül megvalósított mérfökléptes műszaki fejlesztésről. Ma már a közel a millió tonna szénnek csaknem 40 százalékát gépi jövesztéssel hozzák felszínre. 1970-ben ez az arány erősen megközelíti az 50 százalékot. A Borsodi Szénbányáknál elsősorban a fejlődés üteme az, ami meglepően jó. Még öt évvel ezelőtt jóval 1 tonna alatt volt az összüzemi teljesítmény, 1969-ben ez a szám már 1,5 tonna. A termelékenység 12 százalékkal nőtt az említett időszakhoz viszonyítva. Figyelembe véve, hogy ez a mutató országos szinten is csak 2—3 százalék között mozog, érthető, hogy reálisak a jövőre vonatkozó nagyszabású tervek. Cseterki elvtárs érdeklődött, hogy a bányászat átszervezése folytán miként alakult a BSZ termelése? A vendéglátók elmondották, hogy a termelt szén mennyisége nem csökkent. A különbség annyi, hogy azt a mennyiséget, amit néhány éve 22 ezres létszámmal termeltek ki, ma csaknem 5 ezerrel kevesebben termelik. A BARÁTI beszélgetés ezután a bér- és munkaerőhelyzetről folyt, és minden olyan kérdésről szó esett, amely foglalkoztatja bányászainkat, így elsősorban a lakáshelyzet, a bérek és árak alakulása. Az Elnöki Tanács titkára értékelte a vállalat tevékenységének összességét, a példás kezdeményezőkészséget, a rugalmasságot és a józan vállalkozó szellemet. Most, hogy az ipari szén ára a bányavállalatokra nézve kedvezőtlenül alakult, elvesztette rentabilitását a BSZ, de a körülményeket figyelembe véve a vállalat képes arra, hogy az önköltség leszorításával ismét gazdaságosan termeljen és ne szoruljon állami támogatásra. EZT KÖVETŐEN a vendég megtekintette az új irodaházat, s elmondotta, hogy várhatóan megszűnik az igazgatóságra eddig jellemző széttagoltság, és ezután sokkal színvonalasabb, rugalmasabb irányító munkát képesek produkálni. Ehhez a munkához Cseterki elvtárs készséggel felajánlotta segítségét és egyúttal néhány fontos tennivalóra hívta fel a figyelmet. Arra például, hogy az új gazdasági mechanizmus lehetőséget biztosít, hogy a BSZ az ország különböző területein lerakatokat létesítsen, amivel megtörheti a TÜZÉP monopolhelyzetét. Végezetül Cseterki Lajos üdvözölte a borsodi bányászokat, amit ezúton tolmácsolunk olvasóinknak. Lapzártakor érkezett Felsőnyárád teljesítette éves tervét A bezárás előtt álló Felsőnyárád II-es akna egész évben kiváló eredményeket produkált. A kollektíva tevékenységét újabb nagyszerű siker koronázta. Lapzártakor kaptuk a hírt: az akna november 17-én, délután teljesítette éves tervét . A kollektíva minden hónapban túlteljesítette tervét, s november 17-ig több mint 18 500 vagon szenet adott az országnak. A felsőnyárádiak azt tervezik, hogy az esztendő végéig még körülbelül 2300 vagon szenet hoznak felszínre felül Bevetésre készen A készenléti helyről a bányatűzhöz indulnak a bányamentők. Fotó: Szabados Gy. Leszakadt 43 csille Súlyos üzemzavar a tervzárói kötélpályán A tervtárói kötélpálya szénszállítását 10-én reggel bekövetkezett nagyszabású üzemzavar bénította meg, hosszabb időre. Az üzemzavar bekövetkeztével az S 8 és az S 9-es feszítő között az üres oldalon 43 csille hullott a földre. A leesett csillék magukkal rántották a földre a vonókötelet is. Az üzemzavar súlyosságát növelte, hogy a meddős csilléket ürítő buktató mintegy 20 méterrel eltolódott. Az elhárítási munkálatokat, a hiba kijavítását Oláh József és Vakherda György brigádjai végezték. A karbantartó brigádok gyors munkájának köszönhető, hogy 11-én 14 órakor ismét megindult Tervtáró szenének „légi úton” való szállítása. Az üzemzavar elhárításával egy időben megkezdték a nagy magasságból leesett és meghibásodott csillék műhelybe való beszállítását. A kötélpálya-műhelyben Pitelka Ferenc csillejavító brigádja nagy apparátussal fogott a hibás csillék kijavításához, hogy a kötélpálya kapacitásához szükséges csillék mielőbb pályára kerüljenek. Az üzemzavar okát a kötélpálya szakemberei most vizsgálják. Frontátállás Szeles-aknán Ma, november 19-én, szerdán megkezdődik az átállás a Szeles-aknai dobsonos fronton Az átállást hosszas előkészítő munka előzte meg, hogy a fennakadási lehetőségeket minimálisra csökkentsék. Az új frontra már korábban beépítettek 81 támegységet, s a költöztetéssel kapcsolatos egyéb munkák egy részét is elvégezték már a Szeles-aknaiak. Az átállás ellenére a vezetők azt remélik, hogy az akna termelése folyamatos marad, nem érzi meg különösebben a dobsonos front kiesését Az új komplex gépesítésű fronton előreláthatólag a jövő hét elején indul meg teljes kapacitással a termelés. Hányatűs Ormos VI-os aknán Négynapos küzdelem után sikerült megfékezni a lángokat November 13-án, csütörtökön 16 óra 15 perckor tüzet észleltek Ormos VI-os aknán. A tüzet Maurinyi János szivattyúkezelő fedezte fel, aki elmondotta: először füstszagra lett figyelmes, majd észrevette a lángoló gumiszalagot. A bányatűz a délkeleti bányamező II-es siklós szalagvágatában, a Hl/afronti gyűjtőszalag és az 1. számú fő-szállító gumiszalag kereszteződésénél ütött ki. A szivattyúkezelő késedelem nélkül értesítette Pécsik főaknászt. A tűzről a gyors, talpraesett intézkedések következtében •— percek alatt tudomást szereztek a bányamentők, s 16 óra 40 perckor a vállalat igazgatóságán is csengett a telefon. Az aknán — bár a termelés megbénult — lázas, emberfeletti munka folyt. A mező kiürítése tervszerűen és igen gyorsan történt meg; az aknavezetőség határozott intézkedéseinek tudható be, hogy személyi sérülés nem történt, minden dolgozó időben elhagyta a veszélyeztetett körletet A beszálló létszám ellenőrzése is mindössze fél órát vett igénybe: 16 óra 45 perckor bizonyossá vált, hogy a tűz nem követelt áldozatokat. E hírre, a helyzet tragikuma ellenére felsóhajtottak a jelen levő szakemberek és dolgozók. Azt ugyancsak az első percekben megállapították, hogy az anyagi kár — sajnos — igen tetemes. Tönkrement például a mező teljes főszállítórendszere, és több sorbakapcsolt gumiszalag. A szakembereknek nem kellett különösebb jóstehetséggel megáldva lenniük, amikor megállapították: a bányatűz időszakosan visszaveti az akna termelését. A mozgósító, szer intézkedések nyomán — körülbelül egy órával a tűz észlelése után — a bánya folytatás tt 2. oldalon 4 tj munkarend Farkaslyukban Péntek óta új munkarend szerint termelnek Farkaslyukon a dobsonos fronton dolgozó bányászok. Ennek a lényege az, hogy a munkások négy csoportban szállnak le a föld alá. Ezzel kiküszöbölik a ki- és beszállás állásidejét. A rendszer bevezetését a piaci igények növekedése tette szükségessé, valamint az, hogy a dobsonos front kapacitását sokkal jobban kihasználhatják, így a front az egész nap folyamán üzemel, s körülbelül az eredeti termelés egyharmadával több szenet küldenek a felszínre az üzem gerincét képező munkahelyről. Ezen felül a front mindenkori állapotára is ködfolyamatető hatással van tos üzemelés. Egyedüli probléma az, hogy az egyéb munkahelyen dolgozó bányászok közül többen zsörtölődnek, mondván, hogy a négy negyedben dolgozó bányászok munkaideje kb. 20 perccel rövidebb, mint a többieké. A dolgozók utazása is nehézségekbe ütközik, amit úgy oldottak meg, hogy a szerződéses MÁVAUT-járatok helyett saját autóbusszal végzik a személyszállítást. Farkaslyukon nem az első eset, hogy ilyen rendszer szerint termelnek, így a rendelkezésre álló tapasztalatokat felhasználva, könnyebben szervezték meg a gépi front négy negyedes üzemeltetését. Hogyan áll a verseny? AZ ÜZEMEK SZÉNTERMELÉSI TERVTELJESÍTÉSE NOVEMBER 15-IG BORSODI SZÉNBÁNYÁK 1. Szuhavölgyi Bányaüzem 2. Bükkaljai Bányaüzem 3. Ormosi Bányaüzem 4. Edelényi Bányaüzem 5. Miskolci Bányaüzem 6. Mákvölgyi Bányaüzem Vállalat: •* 114,5% 111,4% 106,2% 106,1% 104,6% 96,5% 108,0% 111,4% 103,2% 97,0% 33,4% 86,0% 77,7% 95,8% AZ ÖT LEGMAGASABB TERVTELJESÍTÉST ELÉRT AKNA NOVEMBER 15-IG 1. Ella-bánya 2. Szeles-akna 3. iTervtáró 4. Ormos XI, 5. Feketevölgy ÓZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁK 1. Somsályi Bányaüzem 2. Királdi Bányaüzem 3. Putnoki Bányaüzem 4. Egercsehi akna 5. Farkaslyuki Bányaüzem 6. Borsodnádasdi akna Vállalat: 125,1%24,8% 117,3% 111,4% 110,7%