Borsodi Bányász, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-21 / 12. szám
BÁNYÁSZPORTRÉ Fotó: Laczó József encesek A tavasz 1919-ben vörös betűkkel íródott a magyar nép történelmének emlékkönyvébe. A magyar proletárforradalom fényes bizonyítékát adta annak, hogy a szocializmus az „ új proletárdemokráciával, függ össze, amely a régi parlament helyére lép. A dolgozó nép dicsőséges, vér nélküli hatalomátvétele az egész kontinensen példát szolgáltatott. Az őszirózsás forradalom idején 1918. december 7-én, a Vörös Ujság kiáltványa adott először forradalmi programot a magyar nép haladó erőinek. A kommunisták a következetes oszrályharc fontosságát hirdették. Kinyilvánították, hogy a kapitalizmus megérett a bukásra, a továbbvezető út a szocializmus. B ámulatosan sokat tettek a magyar nép felemelkedéséért a Tanácsköztársaság 133 napja alatt. Mindenekelőtt köztulajdonokba vették az üzemeket és gyárakat, élükre termelési biztosokat neveztek ki. A termelési biztos mellé a húsznál több dolgozót foglalkoztató üzemekben ellenőrző munkástanácsokat választottak. A Tanácsköztársaság megváltás nélkül,kisajátítottta a száz holdon felüli birtokokat. A munkás először érezhette igazán, hogy az állam boldogabb életet kíván számára biztosítani. Ekkor iktatták először, törvénybe a ■ nyolcórás munkanapot, biztosították a nők részére a férfiakkal egyenlő jogos bérezést, bevezették az évi fizetéses szabadságot, leszállították a kisemberek lakbérét. A gazdagok luxusvilláiba mintegy harmincezer munkáscsaládot telepítettek. A Tanácsköztársaság sokat tett a szociális intézkedések terén is. Államosították az iskolákat, megnyíltak az egyetemek kapui a munkás és parasztszármazású fiatalok előtt, bevezették a kötelező nyolcosztályos oktatást. 1919. március 21-ig úgy tűnt, hogy a magyar nép évtizedekkel elmaradt az európai társadalmak között. Ekkor azonban egycsapásra az élenjáró nemzetek közé lépett. Ezen a tényen az sem változtat, hogy a szociáldemokrata vezetők árulása és az intervenciós csapatok túlereje folytán az első magyar néphatalom végül is elbukott. A huszonnyolc esztendővel ezelőtt bekövetkezett felszabadulás során az elpusztíthatatlan és győzni tudó munkásság előtt végleg megnyílt az igazságos boldog, élet lehetősége. A dicső 133 nap emlékét idézve tudjuk, hogy a drága áron kivívott néphatalom a további fejlődésünk, előrehaladásunk záloga. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVI. évfolyam, ,12. szám Ara M fillér 1973. március 21. Előlegezett bizalom a bányász tanácstagok jelölő gyűléseiről Ezekben a napokban megyénk településein sorra megtartják a tanácstagok jelölő gyűléseit. Bányavidékeinket járva azt tapasztaltuk, hogy a városokban és a községekben egyaránt szép számmal vannak bányászdolgozók a Hazafias Népfront jelöltjei között. Az eddigi jelölő gyűlések pedig azt bizonyították, hogy a lakosság a legkülönfélébb ügyeiben is bizalommal fordul hozzájuk. Erről adunk ismertetést lapunkban. A múcsonyiak kérése Múcsony nagyközséghez tartozik közigazgatásilag Alberttelep és Szuhakálló is. A tanácstagi jelölő gyűléseken elhangzó jogos kérések, kívánságok teljesítése tehát a nagyközség tanácsára hárul. Melyek voltak eddig a legfontosabb közérdekű kérések? A 19. számú választókörzet tanácstagjelöltjétől, Takács Istvántól, a Mákvölgyi Bányaüzem igazgatójától kértünk választ a kérdésre. — Az én körzetemben, az alberttelepi József Attila utcában szép családi házak vannak, de az utak olyan rosszak, hogy a tüzelőt szállító kocsik sem tudnak eljutni a kapukig, — hallottuk a tanácstagjelölttől. — Az úthálózat bővítését, a járdaépítést, a vízhálózat javítását egyébként más utcák lakói is kérik. Hasonló, közérdekű kérés az óvoda bővítése és új bölcsőde létesítése. A ravatalozóhely befejezését is mielőbb szeretnék, s a parkosítás és a teleptisztaság szintén szóba került. — Az utóbbival kapcsolatban én is elmondtam jelölőimnek, hogy nem kell mindenben a tanácsra várni. — folytatta Takács István. — A teleptisztasággal például mindenkinek törődnie kell, s a parkosításban, a község szépítésében is mindenki segíthet társadalmi munkájával. Selsőnyárád igényei Felsőnyárád 18. választókörzetének jelöltjei közül 8 bányabeli dolgozó. Ilyen Török Zoltán, a feketevölgyi II. akna vására, a felsőnyárádi községi Hazafias Népfrontbizottság elnöke és Basa János lakatos is. Amikor őket jelölték tanácstagnak, a lakosok elsősorban azt kérték tőlük, hogy szorgalmazzák a vízhálózat bővítését, az útjavítást, s a járdaépítést. — Két nagy gondja is van a településnek, — hallottuk a továbbiakban: az egyikben az ÁFOR, a másikban a gyógyszertárközpont segítségét kérnénk. Az ÁFOR-t illető kérés: egyre több olajkályha és propán-bután palackkal működő tűzhely van a faluban, s ezek tulajdonosai helyben nem kapnak tüzelőanyagot, illetve nincs palackcsere-lehetőségük. Ezért nagyon szeretnénk, ha az ÁFOR létesítene egy telephelyet Felsőnyárádon. Gyógyszertár létesítése szintén közérdekű kívánság. Jelenleg ugyanis Ragályra és Izsófalvára járnak gyógyszerért a felsőnyárádiak. BÁNYAMENTŐK. A Farkaslyuki Bányaüzemben rendszeresen foglalkoznak a bányamentők továbbképzésével, hogy szükség esetén jól felkészülten vegyenek részt a mentési munkálatokban. Fotó: Laczó Erőfelújítás kellene A lyukóbányai fronton KÉT HÓNAPJA ismét olyanná vált a front Lyukóbányán, hogy nem szívesen beszélnek róla: a főtőviszonyok miatt nem tudják működtetni a gépeket, csorog a víz, rossz a talp, gyenge a főte... A 81-es front egyik oldalán a maróhenger egyáltalán nem használható, kézi művelésre tértek át. Közben szakadások mindenütt... Az elmúlt hét keddjén például a 8/2-es fronton 12 méteres szakadás volt. — A helyreállítás természetesen folyamatos —, hangzik a mindennapi hivatalos jelentés —, a frontsebesség azonban csökken ... Miért? Mert ember kellene. Több ember. Hiszen, ha olyanok volnának a bányabeli adottságok, hogy a maróhenger működni tudna, s akkor a jelenleg itt dolgozóknak csupán egyharmadára volna szükség. Most azonban 3 szakaszban mintegy 100—120 ember szükséges a tervezett szén kitermeléséhez. És nincs ennyi. — Rossz idő van, vizes a bánya, sokan megfáztak, sokan vannak táppénzen és rendes szabadságon is, — hallottuk az aknánál, ahol pedig igazán lelkiismereti kérdés, hogy miként adjanak minél több szenet? Mindenki jól tudja itt, hogy ez az egész Miskolci Bányaüzem, s valamennyi dolgozó egyéni érdeke is. S mert új munkaerők jelentkezésére nem számítanak, a meglevő erőiket próbálják maximálisan, s a legésszerűbb csoportosításokkal igénybe venni. • Valamennyi tartalékmunkásunkat a frontokra telepítettük át, s napirenden vannak az átcsoportosítások A termeléssel mégis lemaradunk, mert a szakadások miatti átépítések is sok erő vesznek igénybe ... — mondják a vezetők. PEDIG A TERMELŐK a 81-es fronton Bartók Zoltán szocialista brigádja, a 82- esen Halász György csapati —, most olyan erőfeszítéssé dolgoznak, hogy az mindez tiszteletet megérdemel: munkahelyükhöz csaknem egy órán át vízben, széniszapban gyalogolnak, mintegy 1 kilométert, s ott robbantják csákánnyal fejtik a szenet. S az óvatosság, biztonság betartása mellett szinte csaknem mindig életveszélyben vannak a szakadások közben , amint hallottuk: mégis bizakodóak. Mert aránylag fiatal koruk ellenére (zömmel 30—40 évesek) régi bányászok és már nehezebb körülmények között is csodálni való eredményeket értek el. (Ruttkay) Kórusest Rudolf telepen Az év első szabad szombatján, március 10-én jól sikerült kórusestet tartottak Rudolftelepen, a művelődési házban. A rendezvényen közel kétszázan — köztük szocialista brigádtagok — hallgatták őszinte elragadtatással a produkciókat. A bányász himnusz eléneklésével kezdődött a kórusest, majd bányász t népés munkásmozgalmi dalok következtek. Végül Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című megzenésített versét adta elő a bányász vegyeskórus. Ezután Engi István karnagy átadta a kórus tagjainak a sárospataki minősítő versenyen elért bronzkoszorús diplomát, az oklevelet és a jelvényeket. Befejezésül az általános iskola énekkara és a gyermek furulyazenekar szórakoztatta a közönséget Hogyan áll a verseny? 1973. III. ie-ig ÓZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁK: 103,7% BORSODI SZÉNBÁNYÁK: 1. Bükkaljai Bü. 110.6% 2. Ormosi Bü. 104,8% 3. Szuhavölgyi Bü. 100.8» „ 4. Mákvölgyi Bü. 98.3» о 5. Miskolci Bü. 91-70 0 Vállalat: AKNÁK: Albert I. 1- 0.3% Feketvölg 122.9% Tervtáró 113,1% Bérén te 103,2% Ella-akna 102.3% 1. Borsodnádasd 108.8% 2. Putnoki Bü. 102,7% 3. Farkaslyuki Bü. 100.3» , 4. Királdi Bü. 97.6% , 5. Egercsehi Bü. 95.4» „ Vállalat: 99,9% jól halad a nagyjavítás Ismeretes, hogy 1972 őszén teljes felújítás végett kiszerelték Tervtáron az MK—97- es szovjet önjáró-berendezést. A 76 egység nagyjavítása a BSZ Központi Üzemek mechanikai üzemegységében történik. Mint azt Boza Ernő üzemegység-vezető elmondotta, kiemelt feladatként kezelik az említett berendezés munkáit. • 1— Nagyon komoly technológiai felkészültséget igényel az MR-egységek javítása. Szakembereinknek új feladatot jelentett, hiszen eddig nem javítottak ilyen berendezést. A javításhoz ütemterv — vonaldiagram — elkészítése után láttunk hozzá. Március közepéig időarányosan már 40 MK-egység felújítását elvégeztük, s április 10-ig befejezzük a hátralevő 36 egység javítását is. Mintegy 50 dolgozó végzi az említett munkát, az önjáró javítóműhely dolgozói, lakatosok, hidraulikus szakemberek, forgácsolók, hegesztők. A javítás utáni egységpróbán részt vesznek a Bükkaljai Bányaüzem szakemberei is. Az eddigi tapasztalatok alapján elégedettek munkánkkal. Й hegesztő Képünk a Központi Szénosztályozóban készült. Ember és technika összhangjaként formálódik az anyag. Fotó: Laczó