Borsodi Fiatal, 1961 (1-9. szám)
1961-01-01 / 1. szám
1981. január hó BORSODI FIATAL JCongrenziui PILL Á N A TSC E P E , három napon át tanácskoztak az Építők Rózsa Ferenc kultúr-ely ház nagytermében a magyar ifjúság legjobbjai: a KISZ- szervezetek kongresszusi küldöttei. A sajtó, rádió és televízió már beszámolt arról, hogy miről is vitatkoztak a fiatalok ezen a munkaértekezleten, amelyre igen találó kifejezést adott az egyik küldött, amikor azt mondta: összeült az ifjúság fóruma. Valóban az volt. S hogy ez így igaz, azt talán a legjobban az a meghitt, baráti, vidám hangulatú, de mégis felelősségteljes légkör igazolja a legjobban, mely végigvonult a kongresszus tanácskozásának mindhárom napján. Csaknem a magyar ifjúság valamennyi rétege hallatta szavát ezen a tanácskozáson. Az egyik percben a termelőszövetkezeti fiatalság helyzetéről beszélt egy kicsiny szabolcsi falu tsz könyvelő lánya, nem sokkal utána a Budapesti Műszaki Egyetem ifjúsága hallatta szavát, majd egy bányász, később vasas ... és . . . sokan mások. És most, hogy véget ért a Kommunista Ifjúsági Szövetség I. kongresszusa, s a küldöttek ismét visszatértek munkahelyeikre, ha valaki megkérdezné: mi jellemezte ezt a tanácskozást, nehéz volna egyetlen szóval felelni, hiszen sok minden jellemezte. A felelősségérzet, a párt hirdette eszmékhez való hűség, az alkotni vágyás, a vidámság, a közvetlenség.. . Talán azzal lehetne a legjobban kifejezni a kongresszus tapasztalatát és hangulatát. Olyan volt, mint az ifjúság ... a mi ifjúságunk ... Az elsőik között szólalt fel Marina Zszuljanova a Szovjet Komszomol Központi Bizottságának titkára, a küldöttség vezetője. Beszédéből kicsendült az a szeretet és őszinte barátság, amelyet a szovjet ifjúság érez a magyar fiatalok iránt. Néhány gondolattal utalt arra, hogy ő már járt Magyarországon. .. ekkor még aligha gondolta, hogy a küldötteik valamelyikével már találkozott. Hiszen itt tartózkodása a VII. VIT idején csak átutazó jellegű volt. Ám a szolnoki KISZ-titkár nem felejtette el Marinát, s amikor szót kapott, a szovjet küldöttség vezetője felé fordult és örömmel mondta, hogy ők már találkoztak, s kapott egy szobrot a Komszomol titkárnőjétől, amit azóta féltve őriz. * * A küldöttség kíváncsi volt arra, kinek a fotográfiája került a sajtóba. A borsodiak közül Kónya István, sajószentpéteri bányász KISZ-titkárt és Csépányi Erzsébet ózdi diáklányt érte ez a megtiszteltetés. Meg is jegyezte az egyik küldött: Nem vagyok az újságban, pedig ott ültem én is mellettetek. Nem késett a válasz. Csak a jobb fényképeket közölték le... • -o o o o Szinte velejáró jellemzője volt a kongresszusnak a fotózás és a filmezés. Amikoris Bialis József, a KISZ megyei bizottságának tit-kára szólt hozzá, az erkély reflek- torai először felé, majd az első so-rokban ülő borsodi küldöttekre irányultak. Tíz reflektor vakító fényében halkan zúgott a filmfel-s vevő, és fürgén kattogtak a fény-* képezőgépek. Bizony néhányan új küldöttség tagjai közül kissé zarvarba jöttek... először filmezték őket. Azután jött a szokásos ta- lálgatás: vajon Iki lesz benne az újságban. Másnap már háromnegyed nyolckor elfogyott a Népszabadság — úgy látszik, minden ! ..Nevet a kongresszus” — ezzel a címmel lehetne a legjobban öszszefogni néhány küldött felszólalásának egy-egy mozzanatát. Valóban. Ezek ugyanis a maguk egyszerűségével olyan „poénokat” mondtak, hogy a szó legszorosabb értelmében nevetett a kongreszszus. Egyik legkedvesebb epizód az volt, amikor Sándor Ilona arról beszélt, hogyan halad náluk a tsz-szervezés. Azt mondja: A fiatalok is részt vesznek a szervezésben, de valahogy néhány öreg paraszt sehogysem akarja megérteni, hogy a szövetkezeti gazdálkodásé a jövő. Van traktor, műtrágya, gép... ők mégis úgy ragaszkodnak ahhoz a pár hold földjükhöz és a két felborzolt szőrű, rossz trióhoz. Alig hogy elmúlt a szavait követő derű, helyrement. És ilyen a sors iróniája. Alacsony volt, s nem érte fel a mikrofont, sámlit tettek alá. Aki utána következett, az magas, derék fiú volt, s talán zavarában, — mert azt nem tételezzük fel, hogy még magasabbnak akart látszani, — felállt a sámlira,... neki a hasáig ért a mikrofon. Üzenetet is hoztam Borsodba — a Gheorghiu Dej Hajógyár fiataljai küldték el „üdvözletüket” a gépgyáriaknak. Szokatlan formábban emlékeztek meg városunk vasasairól, de átadom, — mert ezt nagyon a lelkemre kötötték. Az ő tervteljesítésük ugyanis nagyban függ a kooperáló vállalatok munkájától. És a diósgyőri gyárakkal is kooperálunk, de a köztünk lévő „szállítási kapcsolat” nem lehet valami igen jó, mert amikor elmondták panaszukat, a következő hasonlattal kívánták kifejezni a két gyár közti viszonyt: Könnyebb a gyorsan futó macska farikára csombékot kötni, mint a gépgyáriaktól határidőre akárcsak egyetlen szivattyút megkapni. Ejnye, ejnye... és ezt a kongresszusi szónoki emelvényen is elmondták. PAULOVITS ÁGOSTON Marosán György elvtárs a KISZ kongresszus szünetében a küldöttekkel beszélget. Balra Simkó Ferenc borsodi küldött látható. A Miskolc városi KISZ-bizottság ifjúsági nagygyűlést rendezett a kongresszus után. A gyűlésen Pataki László, a KISZ Központi Bizottság titkára mondott beszédet. ♦ 4 ♦ ♦ ♦ ♦ 4 ♦ 4 4 4 ♦ ♦ 4 4 4 4 ♦ 4 4 4 5 Ifjúmunkások dolgoznak a nagykovácsműhelyben üzembe helyezett szovjet manipulátorral. Négy feiadal társadalmi munkaban Tizenegy pontban sűrítettük a felavatoitat. Van, egy olyan pont, amelyet a martin es az esekiro ujusaga nem tudott magától teljesiteni. begitsegert loruullak, a 11. számú mvaiainoz szemésztűsen dolgozó ífjaihoz. Nagy orom vart, hogy a szerkesztés tisztjei vállaltan a konilla tisztítógép tervrajzának társadalmi munkában való felkészítését. Kezdetben akadtak idősebbek, akik úgy vetekedtek: nem képesek a natalok e munkát arra az lU.Ui'fdi tllYCDZil Ldlli. cl HctlcliUlY nem adták fel a reményt. Elmentem Ózdia, alaposan megvizsgálták az ott már jól működő tisztítógépét és hazajövet hozzálátták a munkához. Gondolható, nem volt könnyű a kiadott napi feladat elvégzése után bentmaradni és önállóan elvégezni ezt a pontos munkát. December első napjaiban két fiatal hóna alatt nagy köteg rajzzal — kopogtatott az acélmű Kitok-helyiségében. Vári Dezső elvtárs, a KISZ-titkárhelyettes örömmel újságolja: elkészült a tisztítógép tervrajz. Az acélmű KISZ-vezetői meleg kézszorítással üdvözölték a kiváló eredményt elérő fiatal műszakiakat és megkérték a rajzok átadóit, hogy köszöntsék azokat is, akik e munka elvégzésében részt vettek: Bartha László, Kovács Jánosné, Vas Eszter, Csíkos Miklós, Kunti Jenő és Szavetorisz Zoltánná elvtársakat. A kokilla tisztítógépet most már az előállító szakmunkások készítik. Ezzel a géppel sok ember veszélyes és egészségtelen munkáját fogják helyettesíteni. Ez a gép már az ötéves terv irányvonalának megfelelően a kisgépesítést fogja elősegíteni, ahol nehéz fizikai munka mellőzésével, gyors és jó munkát tudnak majd végezni. Köszönetet mondunk a tervrajz elkészítőinek, a KISZ-alapszervezetek tagjainak és azoknak a kiszenkívüli fiataloknak, akik már bekapcsolódtak a társadalmi munkába. — Nyilas —