Borsodi Fiatal, 1962 (1-10. szám)
1962-01-01 / 1. szám
* Milyen legyen a jó ifjúsági vezető? Sokan azt gondolják, a jó ifjúsági vezetőnek különleges embernek kell lenni, olyan fiataloknak, akik szokásaikban, nézeteikben, jellemvonásaikban és cselekedeteikben merőben különböznek a többi fiataloktól. Összesűrítve, sokan azt állítják, jó ifjúsági vezetőnek születni kell. Az élet azokat az elvtársakat igazolja, akik azt vallják: jó ifjúsági vezető a közösségért, a közösségben végzett munkában formálódik, acélosodik. Az ifjúsági mozgalomban sokszor előfordul, hogy az a fiatal, aki tegnap még nem is gondolt arra, hogy ifjúsági vezető lesz, ma ,már a tagság bizalmából 40—50 fiatal vezetőjévé, irányítójává, nevelőjévé lett. Negyven-ötven, vagy ennél több fiatal gondjaiban, örömében kell osztozkodni a nap minden órájában, percében, helyes választ kell adniuk a fiatalokban felmerülő kérdésekre, kételyekre. Segíteni kell kisebb és nagyobb problémák megoldását. Tervezni kell őket a szocializmus építéséből a fiatalokra háruló szép, de nehéz feladatok végrehajtására. A felelősség óriási súllyal nehezedik az ifjúság vállára. Gyakran felmerül benne a kérdés: helyesen cselekszem-e, mit kell tennem, hogy jó ifjúsági vezetővé váljak. Nem vállalkozom arra, hogy e cikk keretében kimerítő választ adjak e kérdésre, de megpróbálom néhány gondolatban a jó ifjúsági vezetőről véleményemet elmondani. A jó ifjúsági vezetőnek becsületes, tiszta lelkiismeretű embernek kell lenni. Aki nem egyéni érdekből vállalta el a funkciót, hanem azért, mert erejéhez, tehetségéhez mérten szolgálni akarja a szocializmus nagy ügyét ott, azon a helyen, ahová a bizalom állította őt. Az ilyen ifjúsági vezető nem tud „kiöregedni” az ifjúsági mozgalomból, lelkében, szívében mindég fiatal marad. A fiatalok az ifjúsági munka nélkül nem érzik jól magukat. Ilyen ifjúsági vezető pl. a kárcsádi KISZ-titkár, Süveges László, a kárcsárdi fiatalok „Laci bácsija”. A jó ifjúsági vezetőnek a tettek emberének kell lenni. Szabó Imrét, az apróhomok KISZ-szervezet titkárát nemcsak azért szeretik a fiatalok, mert helyes választ tud adni kérdéseikre, hanem ★★★★★★★★★★★■A********** ¥ azért is, mert mindenütt ott van, ahol a munka nehezéről van szó. Agitál, szervez, példát mutat, jelszava: „gyerünk fiatalok, csináljuk meg”. A jelenkor ifjúsága forradalmi korszakban él a technika, a tudomány, a társadalmi forradalmak világot átformáló korszakában. A szocializmus építésének lázas üteme, a mindent átfogó forradalmi harc megköveteli az ifjúságtól, elsősorban az ifjúsági vezetőktől, hogy állandóan fejlesszék, bővítsék műszaki, kulturális és politikai ismereteiket. Váljanak szakmájuk, de ugyanakkor az ifjúság nevelésének mestereivé is. Sokoldalú tudás elsajátítása, a mindennapos rendszeres tanulás nélkül nem lehetünk jó ifjúsági vezetők. Nemcsak iskolák és különböző tanfolyamok elvégzésén keresztül kell tanulni, hanem a jó könyvek, a különböző folyóiratok és napilapok elmélyült olvasásával is. A jó ifjúsági vezető tanul az idősebb elvtársaktól és maguktól a fiataloktól is. Az ifjúsági vezetőknek önmagukban ki kell alakítani olyan szokást is, hogy naponta értékelje az elvégzett munkát és a mindennapi munkában szerzett tapasztalatokkal is nevelje, tanítsa önmagát. A jó ifjúsági vezetőnek olyan embernek kell lenni, aki jól megtudja szervezni munkáját, szervezetté tudja tenni a közösség, a KISZ-alapszervezet munkáját is. Olyan programot készít, amelyben a kollektíva akarata testesül meg és amelyet a kollektíva erejével valósít meg. Ifjúsági vezetőnek lenni nehéz, de megtisztelő megbízatás. Minden ifjúsági vezető jó ifjúsági vezetővé válhat, ha van önbizalma, akaratereje, ha mélyen tiszteli és megbecsüli azokat, akik megválasztották. Állandóan azon töpreng és azt kutatja, hogyan végezhetné jobban munkáját. fodor miklós a KISZ sátoraljaújhelyi járás VB. titkára **★★★**★★*★**■* ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥ * ¥¥ ¥ nemcsak a mennyiségi. A rudabányai Gagarin-brigád dolgozói hanem a minőségi munkában is élen járnak. Képünkön a brigád egyik fiatal dolgozója vágatfalazást végez. ¥ cA ^aq^'ui-akiixihxm. A földalatti telefonközpontból utasításokat ad a brigádvezető. Leányoknak! Fiúknak! télikabátok pulóverek kardigánok cipők és egyéb ruházati cikkek bő válaszokban kaphatók boltjainkban: Ózd, Putnok, Kazincbarcika, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolfterep, Borsodnádasd, Sajószentpéter, Szuhakálló, Sajóbábony, Szikszó, Szerencs, Sátoraljaújhely, Mezőkövesd, Tiszapalkonya helységekben. Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat k¥ir¥ Nem ismernek lehetetlent Harmadszor nyerte el a szocialista címet az ózdi Gagarin ifjúsági brigád MINTHA tűzről pattantak volna. Valamennyien fiatalok, jókedvűek. A legfiatalabb alig töltötte be a huszonhárom évet, a legidősebb pedig a napokban lépte át a harmadik x-et. Fiatalságunk azonban nemcsak a korukban fürgeségükben mutatkozik meg. Áldozatkészségükben, munkájukban is. Nincs olyan sürgős, gyors, nehéz munka, amit el ne végezzenek, így vélekednek róluk a nagyüzemi KISZ-bizottságon, s ezt mondják a műszaki vezetők is. A napokban felkerestem őket. Már, mint az Ózdi Kohászati Üzemek központi karbantartó gépműhely Gagarin-brigádját — mert róluk van szó. A brigádvezető, Gyöngyösi Gyula elmondotta, hogy a jelenleg 8 fiatalból álló brigád elsőnek indult harcba a szocialista brigád cím elnyeréséért. S e harcuk eredményesnek bizonyult: a csapat most nyerte el harmadszor a szocialista brigád megtisztelő címet. Hogy mivel érdemelték ki az elismerést? Több, jobb munkával. 1961. november 7. tiszteletére például nyolcnapos felajánlást tettek. Vállalták, hogy az új norma szerint 105 százalékos teljesítményt érnek el. Vállalásukat 107 százalékra teljesítették. (A régi norma szerint 140 százaléknak felel meg.) Vagy a közelmúltban a durvahengermű nagyjavításához sürgősen el kellett végezni egy igen fontos munkát. A Gagarin-brigád éjszakás tagjai vállalták a „postamunkát”. Rövid röpgyűlést tartottak, s szinte az esztergagép sem tudta olyan gyorsan formálni az anyagot, ahogy ők emelgették be az újabb és újabb munkadarabot. Eredmény: reggelre végeztek a munkával, teljesítményük 126 százalék lett. A Gagarin-brigád tagjai a munka mellett kiveszik részüket a rezsianyag csökkentésből is. A brigád tagjai vállalták, hogy naponta 1 forint megtakarítást érnek el, elsősorban vídiakésből, s egyéb más anyagokból. Vállalásukat 1961. második felében másfélszeresére teljesítették. A Gagarin-brigád a vasgyűjtésben is példát mutat. Nincs olyan vasgyűjtési megmozdulás a gyárban, hogy ők ne lennének ott valamenynyien. A társadalmi munka területén is példát mutatnak. A SZOCIALISTA BRIGÁD tagjai jobb, eredményesebb munka mellett, más szempontból is helytállnak. A brigád tagjai például megalakulásukkor elhatározták: érdeklődnek egymás problémái iránt, elvtársi segítséget nyújtanak egymásnak.. Az elhatározásokat tett követte. A brigádvezető, amikor házat épített, a fiúk valamennyien segítettek. A tavasszal meg az egyik brigádtag házát akarják felépíteni közösen. Ha valamelyikük megbetegszik, többször elmennek meglátogatni, beszélnek a családdal, hogy nincs-e valamire szükségük. A komoly munka, az egymás segítése mellett a Gagarin-brigád helytáll a tanulásban is. Arra törekszenek, hogy mind politikailag, mind szakmailag fejlesszék magukat. A brigádvezető most akarja elvégezni a hetedik és nyolcadik osztályt. Harsányi Mihály, az egyik brigádtag technikumba iratkozik be. Valamennyien részt vesznek a politikai oktatásban és a Gagarin-brigád tagjai a legfelkészültebbek a szemináriumokon, ők azok, akik a legtöbbet hozzászólnak a tananyaghoz. ILYEN EMBEREK az ózdi központi karbantartó gépműhely Gagarin ifjúsági brigád tagjai. Jól dolgozók, áldozatkészek, egymást segítő, állandóan tanuló fiatalok. Az új társadalmi rendszer, új felnövekvő fiataljai. Fodor László M _____________. . .. . .rrrrrrrr A középiskolai KISZ munka irányelvei A KISZ Központi Bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta és elfogadta a középiskolai KISZ-szervezetek munkájának irányelveit. Az irányelvek kidolgozása — jelentős esemény a Kommunista Ifjúsági Szövetség életében. Kifejezi és összefoglalja a középiskolai KISZ-szervezetek jelentős fejlődését, megerősödését, gazdag tapasztalatait. Az irányelvek sokrétű segítséget is nyújtanak ahhoz, hogy a középiskolákban működő KISZ-szervezetek helyes irányban dolgozzanak, gazdag, termékeny programot állítsanak össze és jól megtalálják helyüket mind az iskola, mind a KISZ keretein belül. Méginkább kitűnik az irányelvek fontossága, ha arra gondolunk, hogy a középiskolai tanulók számának állandó növekedésével évről-évre tágul a KISZ-szervezetek tevékenységének köre. Szocialista társadalmunkban havanyozott szerepe van a tanulásnak és lesz méginkább a szakmai és az általános műveltség megszerzésének. Az irányelvek kidolgozását igen alapos munka előzte meg. Ennek során Borsod megyében is és Miskolcon is összegyűjtöt-tték a középiskolai KISZ-szer-vezetek több esztendős tapasztalatait, kezdeményezéseit. Az előzetes tanulmányozás, az élet vizsgálata biztosíték arra, hogy az irányelvek szoros kapcsolatban állnak a valósággal és jövőnk reális távlataival. Érdemes és szükséges is viszszatérnünk majd a Borsodi Fiatal hasábjain is az irányelvek méltatására és elemzésére. Addig is hadd húzzuk alá azt az emelkedett célt, amelyet az irányelvek kitűznek. A középiskoláknak olyan fiatalokat kell nevelniök, akiknek világnézete, szakképzettsége, műveltsége, jelleme megfelel a szocialista társadalom igényeinek, akik alaposan ismerik a tudomány alapjait, áthatja őket a termelőmunka tisztelete, és képesek a termelés meghatározott ágában szakmunkát végezni. Ennek a célnak eléréséhez kell okos, gazdag segítséget nyújtaniuk középiskolai KISZ- szervezeteinknek; most az irányelvek birtokában jobban látják majd, hogyan tehetnek eleget szép feladatuknak. Ez történt a mezőkövesdi járásban..• Mint ismeretes, a mezőkövesdi járás fiataljai már kora tavasszal bekapcsolódtak az országos ifjúsági mezőgazdasági termelési versenyekbe. Az elmúlt évben például 26 tsz kukoricatermesztő csapat dolgozott a járásban, mintegy 250 fiatallal, s az általuk megművelt föld területe meghaladja az 500 kataszteri holdat. Ugyancsak itt 5 silózó, 6 kukorícatermesztő munkacsapat is tevékenykedett. A KISZ-szervezetek közül 5 vett részt a kukoricatermesztő munkában. A járás területén az állattenyésztésre is nagy gondot fordítottak. A fiatalok közreműködésével három sertéstenyésztő és hat baromfitenyésztő brigádot alakítottak. A szervezési feladatok megoldása közben igen jó munkát végzett a borsodivánkai tsz és a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz KISZ-szervezet vezetősége. Itt megértésben dolgoznak a szövetkezet vezetőivel, és ez megmutatkozik az eredményekben is. Borsodivánkán két tsz-ben 9 kukoricatermesztő munkacsapat és 1 silózó brigád, a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz-ben pedig 4 kukoricatermesztő munkacsapat és 1 silózó brigád vett részt az országos versenymozgalmak- kor. A kukoricatermelési versenyben a mezőnyárádi Új Élet Tsz fiataljai produkálták a legjobb teljesítményt: kataszteri holdanként 25,3 mázsát értek el májusi morzsokra átszámítva. A mezőkövesdi Kossuth Tsz fiataljai pedig, a rendkívüli is rossz időjárás ellenére is 23,5 * mázsát termeltek. Ez az eredmény azért is el-' ismerésre méltó, mert jóval * nagyobb a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság átlagtermésénél. A tsz KISZ-szervezetek közül a mezőkeresztesi Vörös Csillag fiataljai ugyancsak jó eredményt értek el 16 mázsás átlagtermésükkel. A járási KISZ-szervezetnek az a célja, hogy 1962-ben is részt vegyenek a fiatalok a megyei és az országos versenyekben. Előreláthatólag az egyéni versenyekben 82 parasztfiatal, a brigádversenyek-ben pedig 42 ifjúsági munkacsapat vesz majd részt. Smicskó István a járási KISZ v. b. titkára. A fiatalok ! Jó szórakozást biztosít szilveszterre a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat Polónia, Béke, Belvárosi, Bükk, Anna Éttermei, ahol különböző nívós műsor és jó zene biztosítja a kellemes szórakozást. Úttörők hangja: Ami igen fontos az úttörőmunkában Az „Ifjúság a szocializmusért” próba egyik legfontosabb pedagógiai jelentősége abban rejlik, hogy a kisdobos kortól a KISZ-tagságig, töretlen utat biztosít. Hogy ez a gyakorlatban minden úttörő csapatnál így is legyen, ahhoz a csapatvezetőknek a csapatvezetőséggel együtt, nagyon sokat kell tenni. Először is meg kell ismertetni a próba anyagát. Ennek alapján a gyermek önként vállalja e feladat elvégzését, a csapatvezetőségnek viszont kötelessége a munkatervet a próbaanyag alapján összeállítani. Tapasztalatunk az, hogy sok helyen a pajtások nem ismerik kellőképpen a próba anyagát, nem ismerik az úttörő csapat munkatervét, tehát nem látják a rájuk váró részfeladatokat. Nem élvezik munkájuk közben az úttörő élet által nyújtott színes, tartalmas életet. A VIII-os pajtásoknál még mindig lemaradás tapasztalható az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom próbaanyagának az elsajátításában. Nemcsak a gyermekeknél van hiba, hanem a csapatvezetőknél is, és a rajvezetőknél, mert nem készítik megfelelően el a gyermekeket a következő lépcsőfokra: a KISZ-tagságra. Az „Ifjúság a szocializmusért” próba alkalmat nyújt arra, hogy a testvér KISZ-szervezet fiataljaival közösen szervezzenek társadalmi munkaakciókat, kulturális- és sportrendezvényeket. Ezen keresztül a nyolcadikosok megismerik a KISZ-szervezet programját, munkáját és fel tudják készíteni őket a KISZ- életre. Valamennyi úttörőpróba követelményeinek összeállításánál egy lényeges vonás vonul végig: a közös cselekvés, az élettel való aktív kapcsolat. A követelményeknek minden pontja a gyermekeket az úttörő közösségben, őrsben, vagy csapatban a közösségért végzett tevékenységre készteti. A csapat munkaterve alapján a raj munkatervének és az őrs naptárának tartalmaznia kell a próba teljesítéséhez szükséges tennivalókat. A raj, őrs, olyan programot alakítson ki, amelynek elvégzésével minden úttörő teljesítheti a követelmények zömét. A próba anyagának feldolgozása elsősorban összejövetelek, versenyek, túrák, társadalmi munkák, kiállítások formájában történhet. A próba követelményeinek feldolgozása a folyamatos, rendszeres úttörő életen alapszik, így a próbáztatás is csak a folyamatos, rendszeres részpróbázás útján történhet. Az „Ifjúság a szocializmusért” próbára felkészülésnél két módszertani szempontot vegyünk figyelembe. Először: a feladatok többféle választhatóságát úgy alkalmazzuk, hogy egy őrs tagjai azonos feladatokat vállaljanak. Másodszor: vonjuk be az úttörőket a követelmények végrehajtásához szükséges feltételek megszervezésébe is. Az őrs a csapatvezető útmutatása alapján beszélje meg a KISZ-szervezettel a társadalmi munka, a kulturális program lehetőségeit. A gyermekek munkára nevelésénél lényeges, hogy a 20 óra társadalmi munkát aktív fizikai munka elvégzésével teljesítsék. A munkalehetőségek kiválasztásánál fontos szempont az, hogy a próbázók érezzék a végzett munka örömét és hasznosságát. Fontos az is, hogy a testvér KISZ-szervezet fiataljaival közös munkában vegyenek részt. A munkát úgy osszuk el, hogy egy alkalommal két-három óránál több időt ne vegyen igénybe. Csak abban az esetben irányítsuk a hasznos hulladékgyűjtésre és a munkaigényes külön próbákra a figyelmet, ha a csapat körülményei nem teszik lehetővé azt, hogy mindenki a 20 órás fizikai munkában vegyen részt. A külön próbák megszervezésénél kérjük a szakmában jártas kiszesek, vagy szülők segítségét is. EZEK OLYAN DOLGOK, amelyek hozzájárulhatnak az előttünk álló feladatok sikeres elvégzéséhez. FAZEKAS LÁSZLÓNÉ megyei úttörő titkár II .