Borsodi Szemle, 1972 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Juhász György: A középtávú vállalati tervezés megyei tapasztalatai
Juhász György A középtávú vállalati tervezés megyei tapasztalatai Az új gazdaságirányítási rendszer a vállalatok gazdálkodásának módszereit és formáit lényegesen megváltoztatta. A vállalatok korábban a felsőbb szervek végrehajtó apparátusai voltak, a reform óta tényleges gazdasági önállósággal rendelkeznek. A vállalatok megnövekedett önállósága mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a szabályozó eszközök által meghatározott keretek között önállóan döntenek saját tervükről. A reform kezdeti éveiben a vállalatok zömmel csak egy-egy esztendőre szóló tervet készítettek. Hosszabb távra szóló tervek készítésére a reform átmeneti, első éveiben nem kerülhetett sor, mivel a vállalatok elsősorban a gazdálkodás új körülményeivel ismerkedtek. A vállalati gazdálkodás feltételeinek megváltozása, a reform kibontakozása viszont a középtávú tervek készítését is igényelte a vállalatoktól. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a IV. ötéves terv irányelvei és a Kormány 2026/1970. (X. 27.) számú határozata alapján, a gazdálkodó szervek tervező munkájához az Országos Tervhivatal irányelveket adott ki, amit az ágazati minisztériumok — az ágazati sajátosságoknak megfelelően — tájékoztatással, módszertani útmutatásokkal egészítettek ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkársága 1971. január 4-i határozatában felhívta a pártszervezeteket, hogy politikai munkájukkal segítsék a gazdasági szervek tervező munkáját és ellenőrizzék, hogy minden vállalatnál, szövetkezetnél olyan ötéves terv készüljön, amely összhangban van a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseivel, s így a munkásosztály, a dolgozó népünk érdekeivel. A szakmai, területi és vállalati szakszervezetek részére a SZOT irányelveket adott ki, hogy a szakszervezeti szervek annak alapján szervezzék meg közreműködésüket a vállalati és szövetkezeti középtávú tervező munkában és a dolgozókkal történő tanácskozások megtartásában. A megye párt, társadalmi és állami vezetői a középtávú tervkészítést kezdettől fogva fontos gazdasági, politikai feladatnak tekintették. Igyekeztek kialakítani, megértetni azokat a legcélravezetőbb módszereket, szervezési megoldásokat, amelyekkel a feladat a gyakorlatban eredményesen megvalósítható volt. A vállalatok középtávú tervezőmunkájával kapcsolatos tapasztalatok — a teljesség igénye nélkül — a következőkben foglalhatók össze.