Borsodi Szemle, 1978 (23. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 3. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Kovács László: A lakossági jövedelmek változásának néhány sajátossága a Szovjetunióban és Magyarországon
Kovács László: A lakossági jövedelmek változásának néhány sajátossága a Szovjetunióban és Magyarországon A létfenntartási javak elosztása és fogyasztása alapvetően a társadalomban uralkodó tulajdonviszonyok jellegétől, formájától függ. Marx rámutatott, hogy ,. mindegyik elosztási forma eltűnik, ha eltűnik a termelésnek az a meghatározott formája, amelyből származik, és amelynek megfelel”. [1] Marx azt is hangsúlyozta, hogy a termelésben való részvétel meghatározott módja meghatározza azt a formát is, amelyben az elosztásból való részesedés történik. A szocialista tulajdonviszonyok létrejöttének objektív következménye volt az, hogy gyökeresen megváltoztak az elosztás formái és módszerei. Az elosztás szocialista módja — mint ismeretes — nemcsak a végzett munka mennyisége és minősége szerinti elosztást jelenti, hanem a szocialista társadalom alapvető szociális szükségleteinek kielégítésére szolgáló társadalmi fogyasztási alapok széles körű felhasználását is. A marxizmus-leninizmus klasszikusai figyelmeztettek arra is, hogy a szocialista társadalom célja nem egyszerűen a társadalom valamennyi tagja szükségleteinek maximális kielégítése, hanem az ember személyiségének sokoldalú fejlesztése. A társadalmi fogyasztási alapok felhasználásának éppen e tekintetben van számottevő és egyre növekvő szerepe. A szocialista elosztási viszonyok állandó tökéletesítésének igénye mellett, a társadalmi fogyasztási alapok megnövekedett jelentősége is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi időkben e témakörben felélénkült a marxista közgazdászok eszmecseréje. Például a szovjet közgazdasági irodalomban a társadalmi fogyasztási alapok lényegéről, szerepéről, forrásáról — a szükséges és a többletmunka szocializmusbeli keretéről folyik a vita. Magyarországon és a többi szocialista országban a szociálpolitika fogalmával, funkciójával kapcsolatos polémiáknak lehetünk a szemtanúi. [2] A társadalmi fogyasztási alapok elemzésének még egy megközelítésből van jelentősége napjainkban. Nevezetesen arról van szó, hogy az életszínvonal emelése a szocialista gazdaság fejlesztésének nemcsak legfőbb célja, amely meghatározza a gazdaság fejlesztésének hosszútávú útját, a népgazdasági terv legfőbb arányait stb., hanem jelentős anyagi-erkölcsi ösztönző hatást gyakorol a munka termelékenységének, az egész társadalmi termelés gazdasági hatékonyságának fokozására. „Hatását számszerűsíteni képtelenség, de hajtóereje nagyobb, mint gondolnánk.” [3] 19