Szövetkezeti Élet, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1968-11-01 / 11. szám
WS*. nevettífkei' M* HSZÖVSTKKTPTT fit,ET A KMP megalakulásának S0. évfordulón tiszteletére SSASSSS? irányú ,és nagy sikerű kiállítás az SZMT-székházban A Kommunisták Magyarországi Pártja 50. évfordulója tiszteletére a Borsod megyei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek, a KPVDSZ megyei bizottsága és a MÉSZÖV szervezésében ,A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a lakosság szolgálatában” címmel a szövetkezetek fejlődését bemutató kiállítást rendeztek. A megnyitásra kerülő kiállítás célja volt, hogy bemutassa szövetkezeti mozgalmunk fejlődését, elért eredményeit. A kiállítás a szövetkezetek sokoldalú fejlődését igyekezett bemutatni. A kiállítás, amelyet az 50. évforduló tiszteletére rendeztek, a megtett utat reprezentálta, azt a hosszú és küzdelmekkel teli utat, amelyet a magyar szövetkezeti mozgalom napjainkig megtett. A felszabadulás után a romok között gyorsan erőre kapott a szövetkezeti mozgalom. Újjáéledt a „Hangya”, a különböző hitel- és tejszövetkezetek. A városokban megalakultak a fogyasztási szövetkezetek. Nagy és elkeseredett harcot vívtak szövetkezeteink ez időben a létjogosultságért, az üzérekkel és a gombaként terjedő, tőkések által irányított álszövetkezetekkel. Az első földművesszövetkezet feladata a dolgozó parasztság összefogása és szervezése volt, a földhöz juttatottak százezreinek a támogatása, a volt nagybirtok felszereléseinek állagmegóvása és üzemeltetése révén. Ily módon járultak hozzá földművesszövetkezeteink a fejlettebb mezőgazdasági szövetkezetek létrehozásához. A közelmúltban megnyílt kiállítás nagymértékben szemléltette, hogy az eltelt évek nagy eredményeket hoztak, s ezt a kiállításon megjelent több száz főnyi tömeg is érzékeltette. A kiállítást Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke nyitotta meg, melyen megjelent Rózsa Kálmán elvtárs, a városi tanács vb-elnökhelyettese, Lelik János, a megyei tanács osztályvezetője, Gelb Miklós, a KFVDSZ megyei bizottságának titkára, Kovács Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa, Gombás Pál, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, valamint Bőle Dezső, a SZÖVOSZ sajtóosztályának vezetője is. Csege elvtárs megnyitó beszédében méltatta az eddig megtett utat, elmondotta, hogy a történelmi események nem ismerik az idő és tér korlátait, hatnak mindenütt nemzedékek életén át, ezért van az, hogy ezekben a napokban a földkerekség minden országában emberek milliói emlékeznek meg a történelem legnagyobb eseményéről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51 éves évfordulójáról. Napjaink eseményeit vázolva folytatta, hogy a magyar nép szűkebb hazánk, Borsod- Abaúj-Zemplén megye dolgozói, köztük a mintegy 140 ezer főt tömörítő szövetkezeti mozgalmunk tagsága körében hagyomány már, hogy e figyelmet érdemlő munkájukat az időszerű és kiemelkedő társadalmi, politikai és gazdasági események jegyében szervezik meg. Fölöttébb igaz ez ma, amikor megyénk szövetkezeti tagsága — mint örököse és méltó folytatója legjobb nemzeti, de mindenekelőtt mozgalmi hagyományainknak — a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére mutatja be azon eredményeit, amelyek a dicső ősök lelkében fogantak meg, és a felszabadult nép fiainak oly sok nehézséget leküzdő munkája eredményeként váltak valóra. Csege elvtárs megnyitó beszédét folytatva elmondotta, hogy amikor a 20 éves múltra visszatekintő Borsod megyei szövetkezetek fejlődését bemutató kiállítást megnyitja, szeretné felhívni a figyelmet azokra az egyszerű szövetkezeti tagokra, akik politikai és szakmai tudásukat állandóan fejlesztve, nehéz, de következetes, becsületes munkájukkal lehetővé tették a ma megnyíló kiállítás megszervezését, akik tartalommal töltötték meg a tablók, képek, grafikonok minden adatát. Ezután Csege elvtárs néhány adattal szemléltette a bekövetkezett változásokat, eredményeket. Mint elmondotta: a megye 305 településéből 326 helységben szövetkezeti kereskedelmi ellátás van. Az ellátott települések túlnyomó többsége ezer lakoson aluli. A 38 körzeti szövetkezet jelenleg 1210 bolti és 613 vendéglátó üzlethelyiséggel rendelkezik. Ez a szám majdnem négyszerese a 20 év előtti állapotoknak A továbbiakban Csege elvtárs elmondotta, hogy a korszerű, igényes hálózatfejlesztés az utóbbi évtizedben kezdődött el. 1961 óta 286 millió forintot fordítottak a megye szövetkezeti egységeinél beruházásokra és 79 millió forintot korszerűsítésre. Ez idő alatt megépült 116 kiskereskedelmi, 99 vendéglátó és 30 egyéb boltegység. Nagyobb beruházások között említette meg a sárospataki „Borostyán” éttermet és szállodát, a korszerűsített mezőkövesdi áruházat és a halászcsárdát, a telkibányai vegyesboltot, és a gesztelyi ABC-áruházat. A lakosság vásárlóerejének, a kereskedelem áruválasztékának, valamint az áru volumenének állandó növekedése megközelítően egyenletes, de nagyon intenzív forgalomnövekedést eredményezett. Bizonyítja ezt a tényt az is, hogy a tagszövetkezetek áruforgalma az utóbbi 10 évben 1 milliárd forintról mintegy 2,2 milliárd forintra emelkedett, amely az összmegyei áruforgalomnak 33,3 százalékát teszi ki. Az eltelt időszak eredményeit szemlélteti, hogy a megyei szövetségbe olyan egyéb jellegű szövetkezetek is tömörültek, mint a kimagaslóan jó eredményeket elért 13 hegyközség, illetve szakszövetkezet, melyek közel 6 ezer tagjának saját vagyona meghaladja a 95 millió forintot. Csege elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a fejlődés egyéb mutatói mellett feltétlen említést érdemel a mintegy 31 ezer taglétszámmal és 63 millió betétállománnyal működő 21 önálló takarékszövetkezet, a mintegy 5 ezer taglétszámú 34 lakásszövetkezet, valamint a 11 ezer taggal működő egyszerűbb szövetkezetek. Szövetkezeteink mozgalmi oldalát említve, Csege elvtárs elmondotta, hogy megyénkben 65 különböző művészeti csoport tevékenykedik, méltóképpen illusztrálja a szövetkezeti mozgalom törekvését, a tudat Az új gazdasági mechanizmus által teremtett új feltételek 9 hónapi tapasztalatait érintve az előadó megemlítette, hogy az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új gazdasági mechanizmus talaján a kereskedelmi tevékenység bonyolultabb lett, ezt nap mint napi tapasztalják a kereskedelmi beosztottak és vezetők. Sok még a tennivaló, hogy szövetkezeteink minden vonalon megfeleljenek a várakozásnak. A megoldást csak akkor várhatjuk, ha a gazdasági vezetés minden erőt ezekre összpontosít, de ugyanakkor a megyei szövetségtől megfelelő támogatást kap, a jövőben is igényli a párt-, állami és társadalmi szervek jóindulatú segítségét, a szövetkezeti mozgalomban már eddig is nagy eredményeket elért szocialista brigádok maximális támogatását. Csege Géza elvtárs megnyitója után a megjelent több száz főnyi közönség megtekintette a kiállítást. Nagy elismeréssel szólottak a kiállításon bemutatásra került ízléses makettekről, melyek az elmúlt időszak új beruházásainak kicsinyített ha másai voltak, az ízléses grafikonokról, szövetkezeti-kereskedelmi hálózatunk fejlődését jól szemléltető színes fényképekről, az ipari üzemek termékeit bemutató kollekcióról, cukrászati bázisüzemek édesség-termékeiről. A kiállítás megnyitását követően került sor a szövetkezeti kultúrcsoportok bemutatkozására is az SZMT színháztermében. A végtelenül jól sikerült műsorban bemutatkozott a sárospataki frisz „Bodrog” néptánc együttese, a cigándi „Zemplén” néptánc csoport, akik közösen készültek a bemutatkozásra. Ezt követően még megismerkedhetett megyénk közönsége a miskolci Tapolca néptánc csoport produkcióival, valamint a mezőkeresztesi gitáregyüttessel, amelynek felkészítésében nagy szerepet játszott: Berecs Bertalan és Bukta László. A közönség sokat tapsolt Dargai Ilonának, a gitáregyüttes táncdalénekesének. Meggyőződhettek a kiállítás megnyitásán, valamint a kultúrműsor bemutatóján részvevők a szövetkezeti kultúrcsoportok nagyszerű fejlődéséről. Itt kell megemlíteni azoknak a szerény, szorgalmas, de kimagaslóan jó munkát végző művészeti vezetőknek a nevét, akik nagymértékben részesei a kultúrcsoportok fejlődésének, így: Sípos György és Ureczki Csaba, dr. Ónodyné Ágoston Éva és Olajos Gyula művészeti vezetők nevét, akik nagymértékben részesei a sikernek. A kultúrműsor szünetében a nagyközönség előtt érte a megtiszteltetés Ureczki Csaba művészeti vezetőt, akinek Böle Dezső, a SZÖVOSZ sajtóosztályának vezetője adta át a Népművelési Intézet kitüntető oklevelét, eddig végzett kiváló koreográfiái és népművelési munkájáért. A műsor és a kiállítás nagy sikert aratott. A kiállítás megnyitását követő napokon számos látogató kereste fel az SZMT székházát, melyről a kiállítás vendégkönyvei is tanúskodnak. Kovács László A világ egészsége A legfontosabb fejlett országokban a legtöbb halálesetet a szívbetegségek és a rák okozza. Az 1950 és 1952 közötti időszakban az egész világon 2 millió 175 ezer ember halt meg rákban, az 1958—60 közötti időszakban 20 százalékkal több. Az elmebetegségek 85 országban emelkedőben vannak; ezekben az országokban a pszichiáterek, elmeorvosok hiánya riasztóan nagy. A pestis, amelyre még nem találtak fel megelőző oltást, az 50 évvel ezelőtti állapothoz képest szintén terjedőben van. A sárgaláz, amely megszűnőben van, csupán a tropikus területeken pusztít. A kolera, amely ellen nem egészen hatásos megelőző oltásokkal védekeznek, járványként lép fel Iránban, Irakban és a Fülöp-szigeteken. A malária egészen eltűnt Észak-Amerikából és Európából, Dél-Afrikában azonban a legsúlyosabb problémát jelenti, mivel csaknem az egész lakosság szenved ettől a betegségtől. Indiában a terület 90 százalékát megtisztították a malária fókuszaitól. A leprának jelenleg 11 millió áldozata van, közülük csak 2 millió beteg van orvosi felügyelet alatt. A trachoma, a trópsokon a megvakulás fő oka, 400 millió esetben fordul elő. A fejlődő országokban a gyermekhalandóság tízszer nagyobb, mint a világ többi részén. 3 51 évvel ezelőtt győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 117 február 17-én (márc. 12.) lull Oroszországban kirob a 11 • bant a polgári demokratikus forradalom, amely megdöntötte a cárizmust és köztársaságot hozott létre. Ezzel a burzsoázia a forradalmat befejezettnek tekintette és igyekezett kezébe kaparintani a hatalmat. Ideiglenes kormány alakult. Az ideiglenes kormány azonban nem teljesítette a nép követeléseit, amelyek között a legfontosabb a pusztító imperialista háború mielőbbi befejezése volt, sőt a háború folytatása mellett foglalt állást. A burzsoáziának azonban nem sikerült egyeduralmat biztosítani az országban, a munkások és a katonák az egész országban megalakították a szovjeteket. Az első időszakban a legtöbb szovjetben a kispolgári ,,szocialista” pártok képviselői jutottak vezető szerephez, akik a tényleges hatalmat igyekeztek az ideiglenes kormány kezébe adni. Világossá vált, hogy Oroszország égető problémáit, elsősorban a béke és a föld kérdését csakis a munkásosztály forradalmi pártja képes megoldani. A bolsevik párt fő feladata a tömegek megnyeréséért folytatott harc lett. Az ideiglenes kormány meg akarta előzni a készülő felkelést, ezért megtámadta a párt központi lapjának szerkesztőségét. Erre a bolsevik párt vezetősége a felkelés napját előrehozta október 24-re (november 6). Forradalmi csapatok hozzákezdtek a középületek, a telefonközpont, a pályaudvarok, a posta elfoglalásához. Pétervárott 25-én (november 7.) estére a Téli Palota kivételével az egész város a forradalom kezében volt. A Téli Palotát éjjel két órakor elfoglalták. November 7-én megnyílt a szovjetek II. összoroszországi kongresszusa. A kongresszus kimondta, hogy a hatalom a dolgozó tömegek s annak szervei, a szovjetek kezében van. Elfogadta a békéről szóló dekrétumot. A forradalom az egész cári Oroszországra átterjedt. A felfegyverzett moszkvai munkások néhány nap alatt szétverték az ellenforradalmi gócokat, november 15-én elfoglalták a Kremlt. Néhány hónap alatt a forradalom a hatalmas ország majdnem egész területén győzött. Az októberi forradalom Oroszországban létrehozta a proletariátus diktatúráját. A kormány Oroszországot, a népek börtönét szabad, egyenrangú szocialista népek szövetségévé változtatta. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme új korszakot nyitott az emberiség történelmében. A proletárforradalmak korszakát a kapitalista országokban és a nemzeti felszabadító forradalmak korszakát a gyarmati és félgyarmati országokban. Az októberi forradalom különbözött minden eddigi forradalomtól. Első volt, amely mindenfajta kizsákmányolás felszámolását, a proletárdiktatúra megalakítását s a szocialista rendszer felépítését tűzte célul. Az októberi forradalom tapasztalatai döntő jelentőségűek voltak az elnyomott népek számára. Tapasztalatai azt mutatták, hogy a győzelmes forradalom kivívásának alapvető törvényszerűségei : a proletárdiktatúra megszervezése a kommunista pártok megszervezésével; a munkásosztály szövetsége; a parasztság döntő tömegeivel; a szocialista tulajdon bevezetése; a tervgazdálkodás; a népjólét állandó emelése; a szocialista vívmányok megvédése; a proletár internacionalizmus. Ez a fő útvonal, amelyen minden ország proletariátusa halad és haladhat a szocializmus felé. Népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ** útján járva halad. S hogy ez az út az egyedüli helyes, azt az elmúlt évtizedek nagyszerű vívmányai, népünk felmelkedésének kézzelfogható eredményei bizonyítják. Kovács László Növekszik a szovjet kolhoztagok reáljövedelme A statisztikai adatok szerint a szovjet parasztság reáljövedelme gyorsabban növekszik, mint a munkások és alkalmazottak reálbére, bár még eddig nem szűnt meg a különbség a falusi és a városi lakosság között, ahogy az SZKP KB folyóirata, az Agitátor írja. A kolhoztagok jövedelme a társadalmi termeléssel párhuzamosan nő. Ezenkívül most már a kolhoztagok is éppúgy nyugdíjat kapnak, mint a városi dolgozók. Így azután a túlnyomórészt a falusi lakosságot ellátó fogyasztási szövetkezetek áruforgalma az állami kereskedelem forgalmánál sorsabban növekszik. 1966-ban például 10,4 százalékkal nőtt, az állami kereskedelemé pedig 3 százalékkal. A mezőgazdasági dolgozói csupán a fogyasztási szövetkezetek üzleteiben az utolsó három évben mintegy 25 millió órát, több mint 5 millió rádió vevőkészüléket, több mint hárommillió tv-készüléket, egymillió hűtőgépet, 2,0 millió mosógépet, s mintegy 7,5 millió motorkerékpárt, robogót éskerékpárt vásároltak. Amellett figyelembe kell venni, hogy a falusi lakosság vásárlási kiadásainak mintegy 20 százalékát a városokban költik el. S ha még azzal is számolunk, hogy a kolhoztagok élelmiszerekből részben önerlátók, számottevően kisebbnek látjuk a városi és a falusi lakosság fogyasztási színvonalának különbségét, mint azt az áruforgalom statisztikai adatai mutatják. A Szovjetunió könnyűipara A Szovjetunióban egész sor könnyűipari termék előállításában utolérte és megelőzte a világ vezető tőkés államait. Jelenleg több szövetet gyárt, mint Franciaország, Anglia és az NSZK együttvéve. Len-, és gyapjúszövet termelése meghaladja az Egyesült Államokét és bármely más kapitalista országét. A Szovjetunióban csupán 1968 első negyedévében 87 millió méterrel több szövetet gyártottak, mint 1967 azonos időszakában. Kötszövött árukból 14 millió darabbal, bőrcipőből több mint 9,6 millió párral termeltek többet. Az országban megvalósulóban levő gazdasági reform alapján 1174 nagy könnyűipari vállalat tért át a tervezés és a gazdasági ösztönzés új módszereire. Ezek a vállalatok adják a könnyűipar termékeinek 63 százalékát. Az év végéig valamennyi könnyűipari vállalat áttér az új gazdálkodási rendszerre. 1970-re a szövetgyártásnak évi 9,5—9,8 milliárd négyzetméterre kell növekednie, kötszövött fehérneműkből 1650—1750 millió darabot, bőrcipőből 673 millió párat kell gyártani.