Borsodi Szövetkezeti Élet, 1977 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
1977. január hő 1 BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET Pártbizottsági ülésen A miskolci ipari szövetkezetek gazdaságpolitikai tevékenysége Január 13-án — Visnyovszky Károly elnökletével — kibővített ülést tartott a miskolci ipari szövetkezetek pártbizottsága. Napirendjén szerepelt a végrehajtó bizottság jelentése a pártbizottság hatáskörébe tartozó szövetkezetek gazdálkodásának múlt évi tapasztalatairól, valamint az 1977. évi gazdasági munka főbb célkitűzéseire és ezek megvalósítását segítő politikai munka feladataira kidolgozott javaslattervezet. A pártbizottsági ülésen részt vettek az érdekelt szövetkezetek elnökei és párttitkárai; jelen volt Sólymosi József, az MSZMP Miskolci városi Bizottságának és végrehajtó bizottságának tagja; F. Tóth Géza, a városi pártbizottság osztályvezető helyettese; továbbá az ipari szövetkezetek munkájához kapcsolódó szolgáltató szervek képviselői. A MUNKA MÉRLEGE Az írásban megkötött jelentéshez és javaslattervezethez Alatvári Ferencné, a pártbizottság titkára tűzött szóbeli kiegészítést. Többek között elmondta, hogy a miskolci ipari szövetkezetek 1976. évi gazdasági, gazdaságpolitikai tevékenységéről készült jelentés és az 1977. évi több célkitűzésekre kidolgozott javaslattervezet messzemenően figyelembe veszi a Központi Bizottság december 1-i üléséről kiadott közlemény, valamint a megyei és városi pártbizottság ezzel kapcsolatos útmutatásait. A miskolci ipari szövetkezetek — és a szövetkezetekben dolgozó pártszervezetek — múlt évi munkájának vezérfonalát a Központi Bizottság 1975. november 26-i és az irányító pártszervek határozatai adták. Ezek szellemében dolgozták ki a szövetkezetek saját ötéves és múlt évi terveiket, amelyet a pártmunka eszközeivel széles körben igyekeztek megismertetni, és azok megvalósítására mozgósították az érdekelt szövetkezetek tagságát. • Szövetkezeteink a tervekben meghatározott célkitűzések döntő többségét teljesítették. Termelési tervüket másfél százalékkal teljesítették túl, s változatlan létszámmal mintegy 6—7 százalékkal termeltek többet az előző évinél. Figyelmet érdemel az exporttervek — ezen belül is a tőkés export — növekedése, amelyben különösen a háziipari, a textil, az Avas Ruházati Szövetkezetek jeleskedtek. Fel kell azonban figyelnünk arra is, hogy a szövetkezeti dolgozóik átlagkeresete mintegy 4,5 százalékkal elmaradt a tervezettől; nem fejlődött kielégítően a lakossági szolgáltatás; visszaesett a lakásépítő, a lakáskarbantartó, cipőjavító, a méretes lábbelikészítő tevékenység, és néhány más lakossági szolgáltatás sem bővült a terveknek, s az igényeknek megfelelően — mondotta többek között a pártbizottság titkára, rámutatva a fontosabb okokra és ezek összefüggéseire, köztük a munka fogyatékosságaira is. PÓTOLNI A LEMARADÁST A miskolci ipari szövetkezetek idei terveivel, feladataival kapcsolatosan mind a jelentés, mind a szóbeli kiegészítő hangsúlyozta, hogy messzemenően figyelembe vették a Központi Bizottság decemberi útmutatásait, az irányító pártszervek javaslatait, az ipari szövetkezetek VII. kongresszusának, országos tanácsának és megyei szövetségének ajánlásait, s felhasználták a múlt évi tapasztalatokat is. Tudatában vannak, hogy az idén feszítettebb terveket kell megvalósítani, mivel pótolni kell a múlt évi lemaradásokat is. Az eddigieknél nagyobb tervszerűséget kell érvényesíteni a szövetkezeti gazdálkodás egész folyamatában és minden területén: a termelésben, az értékesítésben és a felhasználásban is. Idei terveink az ipari termelés 10—11 százalékos növekedésével, a belkereskedelmi értékesítés 7—8 százalékos, az exportra alkalmas termék 13—15 százalékos — ezen belül a tőkés export 20—25 százalékos — növekedésével számolnak. A lakossági javító-szolgáltató tevékenység 9—11 százalékos növelésére — ezen belül a lakáskarbantartó tevékenység megduplázására, a javító-szolgáltató hálózat korszerűsítésére, a tiszta profilú fogyasztói szolgáltató szövetkezetek megerősítésére és újabb szervezésére is szükség van — mondotta a pártbizottság titkára, vázolva a hatékonyság növelésére irányuló legfontosabb követelményeket, a pártszervezetek, a szövetkezetekben dolgozó kommunisták, gazdasági és mozgalmi vezetők ezzel kapcsolatos feladatait is. SZERVEZETTEN, FEGYELMEZETTEN A beterjesztett jelentés megállapításaihoz, az idei tervekre, feladatokra kidolgozott javaslatokhoz a jelenlevők közül többen hozzászóltak. Béza Lászlóné egyetértve az előterjesztéssel, kérte, hogy a pártbizottság és a KISZÖV a kisebb szövetkezetek helyzetére és problémáira is fordítson nagyobb figyelmet. Mezey József a fényképész szövetkezet gondjaira, az itt dolgozók munkáját és terveik teljesítését befolyásoló ,kedvezőtlen tényezőkre hívta fel a pártbizottság figyelmét. Imreh Gyula a lakáskarbantartó szövetkezet építő és szolgáltató tevékenységében bekövetkezett visszaesés, a múlt évi súlyos lemaradás okaival és ezek összefüggéseivel foglalkozott felszólalásában; Jambrik Gézáné a Háziipari Szövetkezet múlt évi eredményeit elősegítő belső intézkedéseikről és a tervszerű munkát olykor nehezítő okokról tájékoztatta a jelenlévőket; Kucsma András felszólalása során — többek között — a fegyelmezettebb munka, a munkaidő jobb kihasználásának szükségességéről, a szakmunkás-utánpótlás gondjairól, a közművelődés feladatairól, a pártszervezetek vezető, elvi irányító és ellenőrző funkciója következetesebb érvényesítésének szükségességéről beszélt. KOMMUNISTA PÉLDAMUTATÁSSAL F. Tóth Géza a városi pártbizottság nevében értékelte az ipari szövetkezetek pártbizottságának múlt évi, sok tekintetben eredményes munkáját. Hangsúlyozta azonban, hogy mind a pártbizottság, mind pedig az irányításával tevékenykedő pártalapszervezetek a jövőben még többet tehetnek — és kell is hogy tegyenek — többek között a párthatározatok egységes értelmezése és végrehajtása — a szövetkezetek belső irányítási rendszerének korszerűsítése, a tartalékok feltárása, a szocialista versenymozgalom továbbfejlesztése érdekében. A szövetkezetekben dolgozó kommunisták, választott vezető testületek és mozgalmi vezetők elsősorban kezdeményező készségük fokozásával, a párttagság élen járó, példamutató magatartásával tehetnek sokat az idei tervek megvalósításáért — hangsúlyozta befejezésül a városi pártbizottság jelenlevő képviselője. (csé.) Fehér háztetők Fotó: L. J. programja J SlfiitólÉGII (Folytatás az 1. oldalról) tagsága, dolgozói és a választott vezetőségek tagjai helyesen értelmezzék, s a helyi sajátosságoknak megfelelően használják fel, építsék be saját intézkedési terveikbe. A SZÖVOSZ VIII. kongresszusának határozata többek között kimondja, hogy nem csökkenhet az ellátás színvonala, s bővíteni kell a választékot is. Minden tekintetben javítanunk kell az árutermelés, a beszerzés és az értékesítés munkáját, ösztönöznünk és segítenünk a háztáji és kisgazdaságok fejlesztését. A helyi árualapok termelésének lehetőségeit az eddigieknél eredményesebben kell kihasználni az élelmiszer-gazdaság minden területén. bővíteni mindenekelőtt a zöldség, a tej és a tejtermék, valamint a hús és húskészítmények választékát és kínálatát. A termeléshez szükséges eszközökről való gondoskodás — például a vetőmagvak, szaporító anyagok, táp- és takarmány-, illetve kisgépellátás javítása — külön-külön is nagy feladat, mivel 1977-ben a korábbi mulasztásokat is pótolni kell. A felvásárlási terveket megyénkben — az 1976-os szinthez képest — 18 százalékkal akarjuk túlteljesíteni. Ehhez a termelőkkel rövid és középtávú szerződéseket kötünk. A zöldségtermelés növelését — a primőrtermékek vonatkozásában — mintegy 80 000 négyzetméter területen fólia alatti termelésből akarjuk biztosítani. A gyümölcstermelés fokozása érdekében gyümölcsfacsemete termelőtelepet létesítünk a gönci kajszibaracktermelő tájegységben. Mezőkövesd körzetében a szomolyai cseresznye termőtájat fejleszti tovább az áfész saját szaporító anyag forgalmazásával. A sertéstenyésztő szakcsoportoknak az áfész-boltok sertéshússzükségletét saját nevelésből és hizlalásból kell biztosítaniuk. Ezzel párhuzamosan arra törekszünk, hogy tovább korszerűsödjenek a felvásárlóhelyek, s az áfész kereskedelmi hálózata. Természetesen gondot fordítunk a takarékszövetkezetek munkájának javítására össztevékenységük, különösen pedig a termelést segítő hitelpolitikai tevékenységük fejlesztésére. A tervezett központi és szövetségi intézkedéseken kívül nagy jelentősége lesz majd a helyi intézkedéseknek is, mint például az alapszabályok korszerűsítése, a különböző szabályzatok „finomítása”, különösen pedig a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztése. Mindezeken kívül nagy gondot fordítunk a szövetkezeti tagság kulturális és sporttevékenységének kiszélesítésére, s a már eddig is jól bevált tapasztalatok hasznosítására. Céljaink és feladataink megvalósításához nélkülözhetetlennek tartom a párt-, az állami, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak támogatását, valamint a társszövetkezetekkel való kapcsolataink elvi alapokon nyugvó továbbfejlesztését is. \ ! 3 s Ä Wok feladatai A megyei pártbizottság december 15-i ülésén elfogadott „feladatterv” — a megye 1977. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseinek végrehajtására — többek között utal a mezőgazdasági, az ipari, az általános értékesítő és fogyasztási szövetkezetek feladataira is. Ezek között kiemelt feladatként szerepel a mezőgazdasági üzemek termelésének 7,5—8 százalékos növelése az 1975. évihez képest; növelni kell a kenyérgabona, a cukorrépa, a burgonya, a zöldség és a dohány vetésterületét, a gyengébb termőhelyi adottságú tsz-ekben a juhtenyésztést stb. Az ipari szövetkezeteknek — többek között — növelniük kell a lakossági szolgáltató tevékenységüket, a MESZÖV-nek — a KIOSZ- szal összehangolva — intézkedniük kell az ellátatlan területek alapvető szolgáltatásainak biztosítására; a TESZÖV-nek és a MESZÖV- nek segítenie kell a szövetkezeti, a háztáji és kisegítő gazdaságok zöldség-gyümölcs termelésének és értékesítésének szervezését, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés színvonalának emelését stb. A megyei pártbizottság feladatterve arra is felhívja a figyelmet, hogy az 1977. évi terveket mindenütt nagy gonddal és felelősséggel kell elkészíteni. Törekedni kell — többek között — az üzem- és munkaszervezés javítására, a technológiai fegyelem megszilárdítására, az eszközök jobb kihasználására, s általában arra, hogy a tervek a munkaügyi és szociális intézkedéseknek is alapokmányai legyenek. Mindezekből egyértelműen következik, hogy a szövetkezetek minden ágazata jelentős — megyénk és az egész népgazdaság idei eredményeit befolyásoló — feladatok előtt áll. Ezek megvalósítása nem lehetetlen, de a tavalyinál minden szinten feszítettebb, szervezettebb és fegyelmezettebb munkát követel. Az agitációs tevékenységnek tehát alapvetően ezekhez a feladatokhoz kell igazodnia, illetve ezek megoldását kell rendszeresen, tervszerűen és céltudatosan segítenie. A szövetkezetek párt- és gazdasági vezetői már mindenütt, minden szövetkezetben konkrétan ismerik az adott szövetkezet 1977. évi főbb feladatait, sőt azt is, hogy a szövetkezet egy-egy kollektívájának milyen feladatokat kell majd megoldania. Ezért most, az év elején nagyon fontos, hogy a helyi tervek készítésébe bevonják a tagság széles körét. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy a szövetkezetek tagjai, dolgozói mindenütt idejében megismerjék az 1976-os év eredményeit, a gazdálkodás hiányosságait, valamint az 1977. évi népgazdasági és helyi feladatokat. Tulajdonképpen az utóbbiak megvalósításához kell kérni a dolgozók cselekvő támogatását, az agitáció eszközeivel, segítségével is. Az agitációnak, az ezzel foglalkozó pártmunkásoknak, aktíváknak, a szövetkezetek vezetőinek — többek között — támogatniuk, bátorítaniuk kell a dolgozókat észrevételeik, javaslataik megtételében. A későbbiekben fontos feladat az is, hogy a dolgozók bizonyos időszakonként, rendszersen — általában a helyi gyakorlatnak megfelelően — érdemi tájékoztatást kapjanak a tervek teljesítéséről a szövetkezeti demokrácia különböző fórumain. Célszerű lenne, ha a szövetkezeti párt- és társadalmi szervek, valamint a gazdasági vezetés a tervek ismeretében ésszerű munkamegosztást alakítana ki a termelést segítő agitáció területén, hogy később kevesebb legyen az egymásra, illetőleg a felsőbb intézkedésekre való várakozás. A feladatok egyértelmű meghatározásában nagy szerepe van a pártszervezetek elvi irányító, elemző, koordináló tevékenységének. Arra kell törekedniük, hogy az agitáció ne legyen kampányjellegű, hogy ne csak a „szezonmunkák idején, illetőleg a hóvégi, negyedévi, félévi vagy évvégi feladatok teljesítésére mozgósítson, hanem a pártmunkás a társadalmi és tömegszervezetekben végzett mindennapi tevékenység szerves részévé váljon. Népgazdaságunk helyzetének, a helyi tervek megismertetésének, az időszerű gazdasági feladatok megbeszélésének, megvitatásának jól bevált fórumai a politikai vitakörök. Itt kötetlenül, kis csoportokban lehet és érdemes is vitatkozni az országos és a helyi gazdaságpolitikai kérdések összefüggéseiről. Célszerű tehát e fórum lehetőségeit az eddigieknél jobban felhasználni, annál is inkább, mivel ezek elsősorban a párttagok részére nyújtanak segítséget, a helyi agitációs tevékenységhez. Az ipari szövetkezetek és áfészek szervezésében például jelenleg 42 politikai vitakör működik. E körök és résztvevőik száma azonban — az igények és lehetőségek ismeretében — tovább bővíthetők. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az agitáció csak akkor mozgósít eredményesen, ha a feladatok végrehajtására, a legkisebb termelési egységben is mindenki ismeri a feladatokat, ha azok megvalósításában szocialista brigádokra, munkacsapatokra, sőt személyre szólóan is megjelölik a tennivalókat. Ezért helyes, ha most, az év elején a gazdasági feladatok mellett — azokhoz kapcsolódóan — a szövetkezetek illetékes szervezetei konkrétan megjelölik az agitációs munkával kapcsolatos feladatokat is. A szövetkezetekben végzett agitációs tevékenység fő feladata tehát az előttünk álló, a szövetkezetek terveiben megjelölt gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításának segítése. Ennek érdekében kell következetesebben felhasználni a szóbeli, az írásos, a szemléltető agitáció eddig is jól bevált fórumait, formáit és eszközeit. A szövetkezetekben működő párt- és társadalmi szervezeteknek, a gazdasági vezetésnek — elsősorban a kommunistáknak — látniuk kell, hogy a párt gazdaságpolitikájának megismertetésében, a tömegek megnyerésében az agitáció szerepe növekszik. A gazdasági émtőmunka feladatainak egyre bonyolultabb viszonyok között való megoldása minden szinten szükségessé teszi e munka tervszerűbb, céltudatosabb és szervezettebb — ezáltal hatékonyabb irányítását és végyécót Frisovszki Tibor, a megyei pártbizottság munkatársa