Borsodi Szövetkezeti Élet, 1982 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
Kongresszusok után — új év kezdetén Mire összpontosítsák figyelmüket szövetkezeteink ? Megkérdeztük a megyei szövetségek elnökeit HARTMAN BÁLINT, a mezőgazdasági szövetkezetek megyei szövetségének elnöke: — Az idén és a VI. ötéves terv egész időszakában megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a gabona- és a húsprogram megvalósítására. Ez alapvető népgazdasági, ennélfogva szövetkezeti érdek is, így a népgazdasági elvárások teljesítéséből a termelőszövetkezeteknek — adottságaikhoz, lehetőségeikhez mérten — mindenütt ki kell venni a részüket. A program megvalósítására ösztönöznek az új szabályozók is, amelyek megyénkben mintegy 60 termelőszövetkezet — a 17 aranykoronánál alacsonyabb értékű földeken gazdálkodó gazdaságokat — kifejezetten kedvezően érintenek. A kalászosok és a kukorica 20 százalékos, a hízómarha és a juh 7 százalékos állami dotációja sokat lendíthet az érdekelt gazdaságok helyzetén. Nem kevésbé fontos feladatunk az energiatakarékossági program megvalósításának elősegítése, amely komplex vizsgálódást, elemzést, számvetést és természetesen hatékony intézkedést követel mindannyiunktól. Nagyot léphetnénk előbbre e téren csupán a kukorica nedves tárolásának szélesebb körű meghonosításával is. Régi és mindmáig megoldatlan, sürgető feladat megyénkben az úgynevezett tömegzöldség-ellátás javítása, a borsodi iparvidéken élő lakosság természetes, mindennapi igényeinek kielégítése e tekintetben. Az e téren jelentkező problémák széles körben ismertek, mégis előbbre kellene lépnünk, legalább olyan mértékben, hogy az egyes gazdaságok a saját körzetük alapvető ellátását biztosítsák. Az intenzívebb rét- és legelőgazdálkodás sok helyen elősegítené az elsőként említett húsprogram megvalósítását, mely egyben hozzájárulna a szövetkezetek árbevételének növekedéséhez, a gazdálkodás mérlegének javításához is. Elvi kérdés, hogy szövetkezeteink a gazdálkodási és fejlesztési terveik kialakítása során — az ésszerű melléküzemági tevékenység fejlesztése közben sehol se feledkezzenek meg alaptevékenységükről, illetőleg a helyes arányok kialakításáról. Végül arra hívnám fel a figyelmet, hogy a termelőszövetkezetekkel szemben tanúsított követelményeket, az említett időszerű fő feladatokat is, csak a szövetkezeti demokrácia hatékonyabb érvényesülésével, a kialakult fórumrendszerek élő-eleven tartalommal való megtöltésével, különösen a munkahelyi tanácskozások lehetőségeinek jobb kihasználásával tudjuk eredményesen teljesíteni. Mindezekről bővebben volt szó a januárban megtartott továbbképző tanfolyamokon, ahol a szövetkezetek elnökei, főkönyvelői, termelést irányító agronómusai, revizorai és a választott tisztségviselők is „egyeztették óráikat” ... KOLLÁTH SÁNDOR, az ipari szövetkezetek megyei szövetségének elnöke: — Az OKISZ VIII. kongresszusának határozatait feldolgozva és a Központi Bizottság decemberi útmutatásait is figyelembe véve, elnökségi állásfoglalásként is megfogalmaztuk az ipari szövetkezetek legfontosabb időszerű feladatait megyénkben. A KISZÖV elnökségének állásfoglalása — többek között — felhívta az érdekelt szövetkezetek figyelmét a tőkés exporttervek teljesíthetőségének gyakran változó, többnyire bizonytalansági tényezőire, s az ilyen körülmények között tanúsítható rugalmas „szövetkezeti” magatartásra. Az érdekelt szövetkezetek nemigen tévesztik szem elől, hogy a tőkés export- és bérmunkatervek maximális teljesítése — túl a szövetkezeti érdekeken — elsőrendű népgazdasági érdek, mely hozzájárulhat a népgazdasági egyensúly javításához is. Közvetlenül ezután említeném a belkereskedelmi értékesítésre szánt termékek ütemes gyártását és a kereskedelem rendelkezésére bocsátásának fontosságát, amellyel elsősorban a megye lakosságának jobb áruellátását segíthetik elő szövetkezeteink. Mint ismeretes, az ellátás színvonala, a választék bővítése és a minőség nemcsak gazdasági kérdés... Építőipari szövetkezeteink figyelmét ezúton is felhívnám a lakásprogram megvalósításának hatékonyabb támogatására; nevezetesen arra, hogy kapcsolódjanak be aktívabban a főként magánerős lakások, társasházak kivitelezésébe a kínálkozó településeken, természetesen kapacitásukhoz, lehetőségeikhez mérten, a beruházókkal korrektül együttműködve. Szinte minden egyes szövetkezetünkre hárul valamilyen feladat a kisszövetkezetek, s az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok létrehozásával és azok elvszerű működésével kapcsolatosan. Úgy is, hogy a jól bevált szervezeti kereteinket őrizzük meg, erősítsük, s ahol szükséges, rugalmasan módosítsuk. Ezzel kapcsolatosan egyébként a vonatkozó rendeletekre és a helyes „szövetkezeti magatartásra” az OKISZ elnökségének közelmúltban megjelent irányelve a mérvadó. Végül felhívnám a figyelmet egy nemkívánatos jelenségre is: azt tapasztaljuk, hogy több szövetkezetünkben a gazdasági feladatok megvalósítását szinte „mindent eldöntő” feladatként kezelik. Ez tulajdonképpen nem baj, ha a gyakorlati feladatok megoldása közben soha és sehol se feledkeznek meg a „józanságról”, a realitásokról és a törvényes keretekről. Hiba, hogy néhol az utóbbi időben mintha háttérbe szorultak volna a szövetkezetpolitikai feladatok, holott közismert, hogy a fokozottabb gazdasági követelmények eredményes teljesítése nem kis mértékben éppen a szövetkezetpolitikai munkától, nem utolsósorban a szövetkezeti demokrácia hatékony érvényesülésétől függ. SZUNYOGH JÁNOS, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének elnöke: — Megyénk áfészei és takarékszövetkezetei megfelelő gazdasági alapokkal rendelkeznek, és 1981. évi eredményeik is előre vetítik, hogy a VI. ötéves tervi előirányzatokat teljesíteni fogják. Lakásszövetkezeteink javuló színvonalon biztosítják tagjaik lakáskörülményeit. Meggyőződésem, hogy érdekképviseletünkhöz tartozó szövetkezeteink vezetői, dolgozói jól ismerik feladataikat, lehetőségeiket, s készek a tagság, a lakosság javuló színvonalú szolgálatára. Szövid' ör'? fantos feladatának tekinti az áfészek, takarék- és lakásszövetkezetek erkölcsi, anyagi támogatását. Nagy gondot fordítunk a kevés és mérséklődő pénzalapok célszerű felhasználására. Az áfészek IX. kongresszusa határozatának megfelelően, arra ösztönözzék szövetkezeteinket, hogy hatékonyan aknázzák ki a más szövetkezetekkel, egyéb gazdálkodó szervekkel, tanácsokkal történő együttműködés lehetőségeit. A bázisszemlélet helyett a helyi lehetőségek lehető legjobb kihasználása, az adottságokhoz és a szükségletekhez mért fejlődés legyen az értékelés alapja. Áfészeink javítsák az áruellátás körülményeit, fejlesztéseik fő iránya a kellő mértékű és választékú árukínálat, a rekonstrukciók, az ipari és szolgáltató ágazat bővítése legyen. Tulajdonítsanak még nagyobb lehetőséget a háztáji, ház körüli kisgazdaságok árutermelő tevékenységének. Mozgósítsanak azok továbbfejlesztésére. Elképzeléseink szerint javítja az áruellátás és gazdálkodás színvonalát a kisebb egységek vállalkozásba adása. Takarékszövetkezeteink nagyobb mértékben bővítsék szolgáltatásaikat, lakásszövetkezeteink fejlesszék az állagmegóvás technikai és anyagi hátterét, törekedjenek a tulajdonosok lakóközösségének kiteljesítésére. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szakmai, politikai és általános műveltség javítására, az újítómozgalom kibontakoztatására, arra, hogy a szervezettség, a tudatosság, a meglévő eszközök és lehetőségek jó kihasználása révén, kellő mértékben ellensúlyozzuk a szükségszerűen fokozódó terheket. V A tartalomból: AZ OKISZ IRÁNYELVEI A KISSZÖVETKEZETEKRŐL (2. oldal) ÖTNAPOS MUNKAHÉT (3. oldal) AZ IFJÚSÁGI PARLAMENTEK TAPASZTALATAI MISKOLCON (4. oldal) JUBILÁL A MUNKÁSŐRSÉG (5. oldal) TISZTELET AZ IDŐSEKNEK (6. oldal) ÚJ TÖRVÉNYEK (7. oldal) SPORTROVATUNK (7. oldal) TÉLEN SEM TÉTLENKEDNEK (8. oldal) Mi várható? Ikm&to elölt a Hiuznti A januárt akár a mérleg havának pontosabban a mérlegkészítés és a tervkészítés hónapjának is nevezhetnék a termelőszövetkezetekben. Ennek előkészületei azonban már az év vége felé — a leltározással, a szükséges okmányok beszerzésével stb. — megkezdődtek, s januárban a mérleg tulajdonképpen már minden gazdaságban kész. Legfeljebb az adatok pontosítása, a tervek „finomítása” és a beszámolótervezetek előzetes megvitatása — vezetőségi üléseken, párttaggyűléseken és munkahelyi kisközösségekben —, valamint a februárban sorra kerülő küldöttgyűlések, közgyűlések gondos előkészítése van napirenden. A legizgalmasabb kérdés szinte minden szövetkezetben, hogy mi várható, mit mutatnak majd a mérlegek az elmúlt évi munka és gazdálkodás alapján? Nyereség vel, avagy veszteséggel zárhatják-e az 1981-es gazdasági évet? Növekedett-e, csökkent-e a nyereség, másutt a veszteség az előző évihez képest? ... A kérdésekre a zárszámadó közgyűlések, küldöttgyűlések előtt általában óvatosan válaszolnak a szövetkezetek vezetői. Néhol azonban ilyenkor már nem „titkolóznak”. Azok az elnökök, akiket megkérdeztünk, határozottan válaszoltak a feltett kérdésekre. * Tóth Pál, a mezőkövesdi Matyó Tsz elnöke: — Az elmúlt év a tavaszt kivéve, nem volt rossz esztendő, ennek ellenére gazdasági eredményeink az előző évhez képest, most valamivel „gyengébbek”. A tervezett 23 millió forinttal szemben körülbelül 10—11 milliós nyereségre számíthatunk. Ennek fő oka az, hogy a 2700 hektáron termesztett búza, a 900 hektáron termesztett árpa és jelentős területen a fénymag sem hozta a várt eredményt a tavaszi aszály miatt. A szőlőnket fagykár érte, melynek következtében 237 hektáron a tervezett hektáronkénti 80 mázsa helyett csak 22-t szüretelhettünk. A tagság és az alkalmazottak szorgalma, igyekezete nem hiányzott, ennek ellenére most, az előző évihez képest szerényebb eredményekkel kell beérnünk. Ismeretes, hogy nálunk a növénytermesztés a fő ágazat. Ha ez nem hozza a várt eredményt, más ágazatainkban már nehéz pótolni a kieséseket. Például a napraforgó és a kukorica a tervezettnél nagyobb hozamokkal fizetett, mégse tudtuk ellensúlyozni az említett kieséseket, károkat. A múlt év második felében mi i megpróbálkoztunk a melléküzemági tevékenységgel. Nem titkoljuk, az ebből származó bevételből is főleg az alaptevékenység fejlesztését és dolgozóink jobb jövedelmi viszonyait akarjuk elősegíteni. Ez a tevékenységünk azonban tulajdonképpen csak az idén „vizsgázik” majd. * Dánfi Dezső a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz elnöke: — Eredményeink összességében jobbak az előző évitől. Ez pontosabban azt jelenti, hogy most nagyobb nyereséggel zárunk, az előző évihez képest kb. 3 millió forinttal több mérleg szerinti nyereségre számíthatunk. (23,5 helyett kb. 26—27 millió Ft.) A nyereség nagyobb részét az alaptevékenységünk, a növénytermesztés és az állattenyésztés produkálta, növényeink közül főként a kukorica és a napraforgó, búzából és árpából azonban a tervezettnél valamivel kevesebb termett. Az állattenyésztésben a szarvasmarha és a juh „hozott” terven felül. Mindezekhez járult az ipari tevékenységből — a forgácsoló-, a galvanizáló- és tekercselőüzemekből — származott terven felüli nyereség, mely az alaptevékenységben is elősegíti a bővített újratermelés megvalósítását. Az eredmények alapján várhatóan körülbelül 2 millió forint összegű prémiumot osztunk ki tagjainknak, dolgozóinknak, valamivel többet, mint tavaly, és kb. 8—9 százalék körüli differenciált bérfejlesztésre is sor kerülhet. Azzal viszont számolunk, hogy ha az idén mindent „csak” úgy csinálnánk, mint tavaly, jövő ilyenkor kb. 10 millióval kisebb eredményről számolhatnánk be. Az idei terveinket tehát ennek figyelembevételével készítettük el. Meggyőződésünk, hogy szövetkezetünk tagjai, dolgozói megértik a fokozottabb követelményeket, és cselekvően hozzájárulnak az idei terveink megvalósításához is. * Nagy László, a krasznokvajdai Bástya Tsz elnöke: — A „nyers” mérleg már mutatja, hogy az előző évihez képest valamelyest nőtt a nyereség tömege. A növekedés főleg az alaptevékenységből, a növénytermesztésből és az állattenyésztésből származni, amelyek mint ágazatok, végre nyereséggel zárnak. Örülünk ennek, mivel az azt megelőző évben a növénytermesztésből nem származott nyereség, az állattenyésztő ágazat pedig félmilliónál nagyobb veszteséggel zárt. (Folytatás a 2. oldalon) Télen sem tétlenkednek! A geleji Dél-borsodi Halászati Termelőszövetkezet halászai télen sem tétlenkednek. Képünkön: a kopácsi-réti tavon éppen lékvágásra, a víz levegőztetésére indul a brigád.