Borsodi Vegyész, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-02 / 27. szám

BORSODI VEGYÉSZ Hét nap Montreux-ben A FATIPEC NEVŰ nemzetközi szervezet június és 13-a között ,asvájci Montreuxben tartotta soron következő kongresszusát. A Tiszai Vegyikombánatból három szakember utazott ebből az alkalomból Svájcba: Székely Géza főosztályvezető, Doktor Károly a Lakkfesték- és Műgyantanár vezetője, és Ivánfi Jenő kutatómérnök, a festékgyár gyártmányfejlesztési osztályánaak vezetője. A Montreux-ben töltött hét napitól Ivánfi Jenő nyilatkozott lapunk munkatársanak. A Magyar Kémikusok Egyesületének és a Tiszai Vegyikombinátnak javaslata és anyagi támogatása tette lehetővé, hogy részt vehettem ezen a jelentős kongresszuson. A FATIPEC szervezetét — 1950. január 7-én — öt európai tagállam (Belgium, Frranciaország, Olaszország, Hollandia, Svájc) alapította Genfben. Később a Német Szövetségi Köztársaság, majd 1967-ben Magyarország is csatlakozott a szervezethez, amelynek jelenleg hét tagállama van. A FATIPEC elnökségében Magyarországot dr. Kovács Endrás, a BUDALAKK műszaki igazgatója, aTudományos Műszaki Tanácsban pedig Pásztor Gyula, a BUDALAKK főtechnológusa képviseli. A kongresszust kétévenként rendelik, itt választják újra a FATIPEC elnökétis. A KONGRESSZUSON mintegy 23 ország közel ezer küldötte vett részt. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy még a tengerentúlról, Dél- és Észak-Amerikából, Afrikából és Ázsiából is érkeztek küldöttek. Magyarországot hat szakember képviselte: hárman, a Tiszai Vegyikombinátból, hárman pedig a BUDALAKK-ból. Gépünk június 6-án szállt le a zürichi repülőtéren. A város a Limmat folyó két partján terül el, jelenleg 432 ezer lakosa van, Svájc legnagyobb városa. Előnye, hogy az európai vasútvonalak metszéspontjában fekszik. Svájcban általában minden harmadik ház földszintjén — nagyméretű kirakatokban — száz és százezer számra mutatják be a különbn óratípusokat. Svájcban 1966-ban hatvanhárom millió órát gyártottak, ebből kétszáznyolcvanhat ezer kapott hivatalos „kronométer” bizonylatot. A neuchateli obszervatórium ezekből 200 darabot vizsgált meg és 40 nyerte el a Girard Perregaux HF Chronométer minősítést. A legutóbbi időben a svájci órás szakemberek megkonstruálták a kvarcóra karóra méretű típusát, melynek megbízhatósága, pontossága éves szinten csak másodperc. — A SVÁJCI ÓRÁKKAL kapcsolatosan megemlítek egy szóbeszédet, amely körülbelül a következőképpen hangzik: Ha egy svájci vasútállomásra befut egy szerelvény, s érkezése a menetrendhez képest az állomás óráján egy perccel előbb vagy később történik, akkor vagy az óra nem svájci, vagy pedig a szerelvény. Mert különben a vasútállomáson elhelyezett óra és a szerelvény beérkezése között, még egy perc eltérés sem lehetséges. Ezt a pontosságot alkalmam volt tapasztalni, a Zürich—Olten—Bern—Lausanne—Montreux vonalon, ahol a gyorsvonat 100 kilométer feletti óránkénti sebességgel, szinte megállás nélkül menetrendszerűen tette meg Montreux-ig az utat. — Montreux a Lac—Léman keleti csúcsában helyezkedik el, lakosainak száma 19 ezer. A tó északi és déli partját hatalmas hegycsúcsok határolják. Montreux kifejezetten nyaralóhely, csaknem 100 szállodája van.— A KONGRESSZUS ünnepélyes megnyitására június 7-én, vasárnap délután került sor. A FATIPEC szervezet fennállásának 20 éves évfordulója alkalmából dr. P. Castan elnök rövid áttekintést adott a végzett munkáról. A konferencia megnyitó plenáris előadását M. Olivier Reverdin professzor, a genfi egyetem tanára, a Svájci Nemzeti Kutatási Tanács elnöke tartott: „Európa struktúrája és a tudományos kutatás fejlődése” címmel. A kongresszus műszaki tudományos tanácsa és a tanács munkáját segítő 25 lektor mintegy 9 plenáris előadást és 60 szekció előadást vett fel a programba. Ami a kongresszusi előadások tematikáját illeti, ezt a rendező bizottság következőképpen fogalmazta meg: „Korszerű festékfilmek degradációja és ellenállóképessége, összefüggés a festékek receptúrázásával, gyártásával, alkalmazásával és az alap előkészítésével.” Kiegészítő témaként kezelték a nyomdafestékeket. E helyütt nem lenne célszerű a konferencián elhangzott műszaki és tudományos előadások megállapításait részletesen elemezni, hiszen a lap olvasói közül kevés embernek van kapcsolata a lakkokkal, festékekkel, másrészt az előadások anyagát a rendező bizottság kinyomtatta, melyet az érdeklö',A'" —tudtunk bocsátani. — SZERETNÉK AZONBAN beszámolni a kongresszus programjának egyik igen jelentős eseményéről. Ez a CIBA Monthey-i gyártelepének megtekintése volt. Az igazgatóság 150 részvevőt hívott meg erre a gyárlátogatásra. Ennek során az Araldit, valamint az Azopigment üzemet és egy computerrel vezérelt, teljesen automatizált központi raktárt tekintettünk meg. A gyártelep ,Swors fejlődése már kezdettől fogva komoly tárolási problémákat vetett fel. A CIBA szakemberei 1960-ban gondoltak egy automatikus raktár létesítésére. A hannoveri vásáron felkeltette érdeklődésüket egy modell, amelyből kiindulva eljutottak a tároló cellákból felépített raktártípushoz. Később olyan megoldást találtak, amely az áruk (nyersanyag és késztermék) automatikus fizikai mozgatását összekapcsolja a tárolt anyagok könyvvitelével. Ezt tekintik ma a világon az úgynevezett „Monthey-i megoldásnak”. Az objektum tervezését 1964- ben fejezték be és a raktárkomplexumot 1968-ban már üzembe helyezték. A gyár szakembereinek információja szerint azóta hibátlanul működik. A tizenhárom szintes raktárépületben 20 ezer paletta elhelyezésére szolgáló facirendszert építettek, melyek között kilenc szállító folyosón kilenc villás daru közlekedik. A raktárban mintegy 4 ezer féle cikket tárolnak raklapon, egyenként maximálisan 700 kilogrammos súllyal. Az anyagok beérkezése és kiszállítása körülbelül 150 egység/óra sebességű ritmusban történik. A jelenlegi tárolási kapacitás mintegy 10 ezer tonnára becsülhető, de már megkezdték a raktár száz százalékos bővítését. A COMPUTER mintegy 7,6 millió adattal képes dolgozni, s a felsőbb vezetés részére televízió képernyőre továbbított raktári készletjelentést 1'6 percenként revideálja. A raktárban levő árut a be- és kiszállítás között emberi kéz nem éinti. A raktárépület vázát lényegében a raktár 20 ezer fémkeretes fachja alkotja, az épületet pedig egy könnyű sík tető fedi. A gyárban tett látogatás pillantás volt a jövőbe. Szinte hihetetlennek tűnt, hogy kilenc villásdaru miként teljesíti feladatát szünet nélkül és hibátlanul a kapott elektronikus parancsnak megfelelően. — BEFEJEZÉSÜL még csak annyit: A FATIPEC XI. kongresszusának megrendezésére Olaszország vállalkozott, amelyet 1972-ben tartanak Firenzében. S a következő két évre dr. Bono Marco-t választották meg a FATIPEC elnökévé. 3 Megismerni a világot Alekszandr Mihajlov akadémikus nyilatkozik — Miért szeretne az ember kijutni a világűr alsó rétegeibe? — az APN tudósítójának kérdésére Alekszandr Mihajlov akadémikus, szovjet csillagász válaszol. — EZ A KÉRDÉS két szempontból is vizsgálható. Először is általában az emberiség szempontjából, másodszor pedig a konkréten vett tudomány fejlődése szemszögéből. Az első kérdésre nehezebb válaszolni. Képzeljük el azokat az átalakulásokat, amelyek az ember életében végbemennek, gondoljuk csak el azokat a perspektívákat, amelyek az űrhajózásra várnak. Könnyebb megmondani, hogy mi történik, mi megy végbe a csillagászatban. Ez a tudományág a legutóbbi évekig bizony csak „földhöz ragadva” tanulmányozhatta a külső világot. A csillagászok ezt a külső világot, csak a vastag atmoszféra rétegen keresztül tudták megfigyelni és tanulmányozni, amely nem engedi át a sugarak számos válfaját. Mikor azután az ember kilépett az űrbe, lehetővé vált a kutatás a különféle — gamma-, röntgen-, ibolyántúli- és infravörössugarak zavaró hatása nélkül. A másik dolog, amit az űrkutatás nyújt — a közvetlen fizikai mérések lehetősége a bolygóközi térségben. A Vénuszt és a Marsot ugyan egyelőre még bolygóközi automata állomások segítségével tanulmányozzák, de nincs messze az idő, hogy a Holdhoz hasonlóan, erre a két bolygóra is kiszáll, rálép az ember. A HOLDKUTATÁSBAN még egész sor problémát kell megoldani. Például azt, hogy a láthatatlan részének szerkezete miért különbözik a látható résztől, miért nincs az előbbin annyi tenger, mint a látható részen, miért tagoltabb a láthatatlan rész és miért van ott annyi kráter stb A geofizikusokat és a geológusokat továbbá az is érdekli, hogy Földünkön a földrészek miért mozognak csupán évi néhány milliméteres „sebességgel’*? Ezt a mozgást a hagyományos csillogászati módszerekkel csak több száz éves távlatban lehet mérni. A modern technika már lehetővé teszi, hogy megállapítsák a távolságot a Föld bármely pontja és a Hold, vagy a műholdak között méteres pontossággal, és felfedezzék a földrészek mozgását nem több száz éves, hanem 3 éves időviszonylatban. Egyelőre nem sikerült megállapítani a nagy erejű földrengések befolyását a Föld forgására. Felvetődhet a kérdés, hogy az ember miért lép ki a világűrbe? Véleményem szerint, a kíváncsiság hajtja. Természetes, hogy a műszerek sokat tehetnek az űrkutatásban, de a műszer mégis csak műszer és tevékenysége korlátozott Nem tudják érzékelni azt, amit csak az ember érzékelhet. A világűrben megfelelő tapasztalatokat csak az űrhajós szerezhet, aki egyben tudós is. Az ember kilép a külső világba, s látja azokat a határokat, amelyeket le kell küzdenie. És műszereket gyárt, amelyek segítik. Ebben foglalhatnám össze az ember örök törekvését, hogy megismerje a természetet és a környezet törvényeit. Az űrkutatás komoly eszköz a természetkutatáshoz. AZ EREDMÉNYEKET azonban okosan kell alkalmazni és csak békés célok szolgálatába szabad álltani. Megyénk, hazánk büszkesége Borsod vegyipara A szovjet ipar segítségével épül t Tiszai Vegyikombinát, hazánk egyik legnagyobb vegyipari üzeme. Tíz évvel ezelőtt helyezték üzembe az első termelő egységet, a lakkfesték és műgyantagyárat. 1964-ben készült el a szovjet tervezésű nirogénműtrágyagyár. A technológiai berendezéseket is a Szovjetunió szállította. Ott tanítottak be a magyar üzemeltető személyzetet is. A vállalat műszaki kollektívája alkotó módon továbbfejlesztette a gyárat. Az elkövetkezendő években ittlesz a vegyipari fejlesztés súlypontja. A Borsodi Vegyikombinát modern és korszerű, üzemeiben 23 féle terméket dilit elő, amelynek értéke több millió forint. Fő termékei közé tartoznak a nitrogénműtrágyák, a másik fő termékcsoport: műanyagok, pix-por és granulátum, valamint a kaprolaktám. A hazai vrtóanyagtermelés 50—55 százaléka származik a BVK-ból. A továbbfejlesztés szinte állandó jellegű. Ez évben fejezik be a pvc II programot, amelynek eredményeként a pvc-termelés az eredeti kapacitás ötszörösére növekszik. Az 1965-ben szovjet segítséggel felépült formaldehid-üzem az Északmagyarországi Végművek legkorszerűbb üzeme. Műszerezettsége a vállalatnál egyedülálló, irányítása a köponti kapcsolóteremből (képünkön) kézi vagy automatikus vezérléssel történik. Az évi ezer tonna formaldehid előállítására tervezett üzem a vállalat egyik legeredményesebb működő egysége. (Fotó: Katona Gy. A Tiszai Vegyikombinát lakkfestékgyantagyárának kiszerelő üzeme, és mű- A BVK marónátron üzeme elektrolizáló celláinak javítását folyamatosan végzik a szakemberek.