Borsodi Vegyész, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-02 / 27. szám

BORSODI VEGYÉSZ Hét nap Montreux-ben A FATIPEC NEVŰ nem­zetközi szervezet június­­ és 13-a között ,a­­svájci Montreux­­ben tartotta soron következő kongresszusát. A Tiszai Vegyikombánatbó­l három szakem­ber utazott ebből az alkalomból Svájcba: Székely Géza főosztályvezető, Doktor Károly a Lakkfesték- és Műgyanta­nár vezetője, és Ivánfi Jenő kutatómérnök, a festékgyár gyártmányfejlesztési oszt­ályánaak vezetője. A Montreux-ben töltött hét napitól Ivánfi Jenő nyilatkozott lapunk munka­társa­­nak.­­ A Magyar Kémikusok­ Egyesületének és a Tiszai Vegyikombinátnak javaslata és anyagi támogatása tette lehetővé, hogy részt vehettem ezen a jelentős kongr­esszuson. A FATIPEC szervezetét — 1950. január 7-én — öt európai tagállam (Belgium, Frranciaor­­szág, Olaszország, Hollandia, Svájc) alapí­totta Genfben. Később a Német Szövetségi Köztársaság, majd 1967-ben Magyaro­rszág is csatlakozott a szervezethez, amelynek­ jelen­leg hét tagállama van. A FATIPEC elnök­ségében Magyarországot dr. Kovács Endrás, a BUDALAKK műszaki igazgatója, a­­­Tudo­mányos Műszaki Tanácsban pedig Pásztor Gyula, a BUDALAKK főtechnológusa kép­viseli. A kongresszust kétévenként rendelik, itt választják újra a FATIPEC elnökét­­is. A KONGRESSZUSON mintegy 23 ország közel ezer küldötte vett részt. A nagy ér­deklődésre jellemző, hogy még a tengeren­túlról, Dél- és Észak-Amerikából, Afrikából és Ázsiából is érkeztek küldöttek. Magyar­­országot hat szakember képviselte: hárman, a Tiszai Vegyikombinátból, hárman pedig a­ BUDALAKK-ból.­­ Gépünk június 6-án szállt le a zürichi repülőtéren. A város a Limmat folyó két partján terül el, jelenleg 432 ezer lakosa van, Svájc legnagyobb városa. Előnye, hogy az európai vasútvonalak metszéspontjában fekszik. Svájcban általában minden har­madik ház földszintjén — nagyméretű kirakatokban — száz és százezer számra mu­tatják be a különb­­n óratípusokat. Svájc­ban 1966-ban hatvanhárom millió órát gyár­tottak, ebből kétszáznyolcvanhat ezer kapott hivatalos „kronométer” bizonylatot. A ne­­uchateli obszervatórium ezekből 200 darabot vizsgált meg és 40 nyerte el a Girard Per­­regaux HF Chronométer minősítést. A leg­utóbbi időben a svájci órás szakemberek megkonstruálták a kvarcóra karóra méretű típusát, melynek megbízhatósága, pontossá­ga éves szinten csak másodperc. — A SVÁJCI ÓRÁKKAL kapcsolatosan megemlítek egy szóbeszédet, amely körül­belül a következőképpen hangzik: Ha egy svájci vasútállomásra befut egy szerelvény, s érkezése a menetrendhez képest az állo­más óráján egy perccel előbb vagy később történik, akkor vagy az óra nem svájci, vagy pedig a szerelvény. Mert különben a vasút­állomáson elhelyezett óra és a szerelvény beérkezése között, még egy perc eltérés sem lehetséges. Ezt a pontosságot alkalmam volt tapasztalni, a Zürich—Olten—Bern—Lausan­ne—Montreux vonalon, ahol a gyorsvonat 100 kilométer feletti óránkénti sebességgel, szinte megállás nélkül menetrendszerűen tette meg Montreux-ig az utat. — Montreux a Lac—Léman keleti csú­csában helyezkedik el, lakosainak száma 19 ezer. A tó északi és déli partját hatalmas hegycsúcsok határolják. Montreux kifeje­zetten nyaralóhely, csaknem 100 szállodája van.­­— A KONGRESSZUS ünnepélyes meg­nyitására június 7-én, vasárnap délután ke­rült sor. A FATIPEC szervezet fennállásá­nak 20 éves évfordulója alkalmából dr. P. Castan elnök rövid áttekintést adott a vég­zett munkáról. A konferencia megnyitó ple­náris előadását M. Olivier Reverdin pro­fesszor, a genfi egyetem tanára, a Svájci Nemzeti Kutatási Tanács elnöke tartott: „Európa struktúrája és a tudományos kuta­tás fejlődése” címmel. A kongresszus műszaki tudományos taná­csa és a tanács munkáját segítő 25 lektor mintegy 9 plenáris előadást és 60 szekció előadást vett fel a programba. Ami a kong­resszusi előadások tematikáját illeti, ezt a rendező bizottság következőképpen fogal­mazta meg: „Korszerű festékfilmek degradá­ciója és ellenállóképessége, összefüggés a festékek recept­úrázásával, gyártásával, al­kalmazásával és az alap előkészítésével.” Kiegészítő témaként kezelték a nyomdafes­tékeket.­­ E helyütt nem lenne célszerű a kon­ferencián elhangzott műszaki és tudomá­nyos előadások megállapításait részletesen elemezni, hiszen a lap olvasói közül kevés embernek van kapcsolata a lakkokkal, fes­tékekkel, másrészt az előadások anyagát a rendező bizottság kinyomtatta, melyet az ér­deklö',A'" —tudtunk bocsátani. — SZERETNÉK AZONBAN beszámolni a kongresszus programjának egyik igen je­lentős eseményéről. Ez a CIBA Monthey-i gyártelepének megteki­ntése volt. Az igazga­tóság 150 részvevőt hívott meg erre a gyár­­látogatásra. Ennek során az Araldit, vala­mint az Azopigment üzemet és egy compu­terrel vezérelt, teljesen automatizált köz­ponti raktárt tekintettünk meg. A gyártelep ,Swors fejlődése már kezdettől fogva komoly tárolási problémákat vetett fel. A CIBA szakemberei 1960-ban gondoltak egy auto­matikus raktár létesítésére. A hannoveri vásáron felkeltette érdeklődésüket egy mo­dell, amelyből kiindulva eljutottak a tároló cellákból felépített raktártípushoz.­­ Később olyan megoldást találtak, amely az áruk (nyersanyag és késztermék) auto­matikus fizikai mozgatását összekapcsolja a tárolt anyagok könyvvitelével. Ezt tekintik ma a világon az úgynevezett „Monthey-i megoldásnak”. Az objektum tervezését 1964- ben fejezték be és a raktárkomplexumot 1968-ban már üzembe helyezték. A gyár szak­embereinek információja szerint azóta hibátlanul működik. A tizenhárom szintes raktárépületben 20 ezer paletta elhelyezésére szolgáló facirendszert építettek, melyek kö­zött kilenc szállító folyosón kilenc villás daru közlekedik. A raktárban mintegy 4 ezer féle cikket tárolnak raklapon, egyen­ként maximálisan 700 kilogrammos súllyal. Az anyagok beérkezése és kiszállítása kö­rülbelül 150 egység/óra sebességű ritmusban történik. A jelenlegi tárolási kapacitás mint­egy 10 ezer tonnára becsülhető, de már megkezdték a raktár száz százalékos bőví­tését.­­ A COMPUTER mintegy 7,6 millió adat­tal képes dolgozni, s a felsőbb vezetés ré­szére televízió képernyőre továbbított rak­tári készletjelentést 1'6 percenként revide­álja. A raktárban levő árut a be- és kiszállí­tás között emberi kéz nem éinti. A raktár­épület vázát lényegében a raktár 20 ezer fémkeretes fachja alkotja, az épületet pedig­ egy könnyű sík tető fedi.­­ A gyárban tett látogatás pillantás volt a jövőbe. Szinte hihetetlennek tűnt, hogy kilenc villásdaru miként teljesíti feladatát szünet nélkül és hibátlanul a kapott elektro­nikus parancsnak megfelelően. — BEFEJEZÉSÜL még csak annyit: A FATIPEC XI. kongresszusának megrende­zésére Olaszország vállalkozott, amelyet 1972-ben tartanak Firenzében. S a következő két évre dr. Bono Marco-t választották meg a FATIPEC elnökévé. 3 Megismerni a világot Alekszandr Mihajlov akadémikus nyilatkozik — Miért szeretne az ember ki­jutni a világűr alsó rétegeibe? — az APN tudósítójának kérdésére Alekszandr Mihajlov akadémi­kus, szovjet csillagász válaszol. — EZ A KÉRDÉS két szempontból is vizsgálható. Először is általában az em­beriség szempontjából, má­sodszor pedig a konkréten vett tudomány fejlődése szemszögéből. Az első kér­désre nehezebb válaszolni. Képzeljük el azokat az át­alakulásokat, amelyek az ember életében végbemen­nek, gondoljuk csak el azo­kat a perspektívákat, ame­lyek az űrhajózásra várnak. Könnyebb megmondani, hogy mi történik, mi megy végbe a csillagászatban. Ez a tudo­mányág a legutóbbi évekig bizony csak „földhöz ragad­va” tanulmányozhatta a kül­ső világot. A csillagászok ezt a külső világot, csak a vas­tag atmoszféra rétegen ke­resztül tudták megfigyelni és tanulmányozni, amely nem engedi át a sugarak számos válfaját. Mikor azután az ember kilépett az űrbe, lehe­tővé vált a kutatás a külön­­féle — gamma-, röntgen-, ibolyántúli- és infravörös­­sugarak zavaró hatása nél­kül. A másik dolog, amit az űr­kutatás nyújt — a közvetlen fizikai mérések lehetősége a bolygóközi térségben. A Vé­nuszt és a Marsot ugyan egyelőre még bolygóközi automata állomások segítsé­gével tanulmányozzák, de nincs messze az idő, hogy a Holdhoz hasonlóan, erre a két bolygóra is kiszáll, rálép az ember. A HOLDKUTATÁSBAN még egész sor problémát kell megoldani. Például azt, hogy a láthatatlan részének szer­kezete miért különbözik a látható résztől, miért nincs az előbbin annyi tenger, mint a látható részen, miért tagol­tabb a láthatatlan rész és miért van ott annyi kráter stb A geofizikusokat és a geo­lógusokat továbbá az is ér­dekli, hogy Földünkön a földrészek miért mozognak csupán évi néhány millimé­teres „sebességgel’*? Ezt a mozgást a hagyományos csil­­logászati módszerekkel csak több száz éves távlatban le­het mérni. A modern tech­nika már lehetővé teszi, hogy megállapítsák a távolságot a Föld bármely pontja és a Hold, vagy a műholdak kö­zött méteres pontossággal, és felfedezzék a földrészek mozgását nem több száz éves,­ hanem 3 éves idővi­szonylatban. Egyelőre nem sikerült megállapítani a nagy erejű földrengések be­folyását a Föld forgására. Felvetődhet a kérdés, hogy az ember miért lép ki a vi­lágűrbe? Véleményem sze­rint, a kíváncsiság hajtja. Természetes, hogy a műsze­rek sokat tehetnek az űrku­tatásban, de a műszer mégis csak műszer és tevékenysége korlátozott Nem tudják ér­zékelni azt, amit csak az em­ber érzékelhet. A világűrben megfelelő tapasztalatokat csak az űrhajós szerezhet, aki egyben tudós is. Az em­ber kilép a külső világba, s látja azokat a határokat, amelyeket le kell küzdenie. És műszereket gyárt, ame­lyek segítik. Ebben foglal­hatnám össze az ember örök törekvését, hogy megismerje a természetet és a környezet törvényeit. Az űrkutatás ko­moly eszköz a természetku­­tatáshoz. AZ EREDMÉNYEKET azonban okosan kell alkal­­­­mazni és csak békés célok­­ szolgálatába szabad álltani. Megyénk, hazánk büszkesége Borsod vegyipara A szovjet ipar segítségével épül­ t Tiszai Vegyikombinát, hazánk egyik legnagyobb vegyipari üzeme. Tíz évvel ezelőtt helyezték üzembe az első termelő egységet, a lakkfesték és műgyantagyá­rat. 1­964-ben készült el a szovjet tervezésű nirogén­­műtrágyagyár. A technológiai berendezéseket is a Szovjet­unió szállította. Ott tanítot­tak be a magyar üzemeltető személyzetet is. A vállalat műszaki kollek­­tívája alkotó módon tovább­fejlesztette a gyárat. Az el­következendő években itt­­lesz a vegyipari fejlesztés súlypontja. A Borsodi Vegyikombinát modern és korszerű, üzemei­ben 23 féle terméket dilit elő, amelynek értéke több mil­lió forint. Fő termékei közé tartoznak a nitrogénműtrá­gyák, a másik fő termékcso­port: műanyagok, pix-por és granulátum, valamint a kaprolaktám. A hazai vrtó­­anyagtermelés 50—55 száza­léka származik a BVK-ból. A továbbfejlesztés szinte ál­landó jellegű. Ez évben feje­zik be a pvc II programot, amelynek eredményeként a pvc-termelés az eredeti ka­pacitás ötszörösére növekszik. Az 1965-ben szovjet segítséggel felépült formaldehid-üzem az Északmagyarországi Vég­művek legkorszerűbb üzeme. Műszerezettsége a vállalatnál egyedülálló, irányítása a kö­ponti kapcsolóteremből (képünkön) kézi vagy automatikus vezérléssel történik. Az évi ezer tonna formaldehid előállítására tervezett üzem a vállalat egyik legeredményesebb működő egysége. (Fotó: Katona Gy. A Tiszai Vegyikombinát lakkfesték­­gyantagyárának kiszerelő üzeme, és mű- A BVK marónátron üzeme elektrolizáló cel­láinak javítását folyamatosan végzik a szak­emberek.

Next