Borsodi Vegyész, 1971. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-10 / 22. szám
mAfi profftArjm fgyksPi ieter? A BORSOD Mb(»Ybl VM.YII'AKI II.hMfcK DOLGOZÓINAK HI- III, API A VII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM, Ara 51) fillér 1971. JÚNIUS 10. Könyvhét után Az elmúlt héten felkereste lapunk szerkesztőségét Andrékó Lajosné, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat barcikai könyvesboltjának vezetője. Tájékoztatást kaptunk a június 4-én lezárult ünnepi könyvhét eseményeiről, a bolt forgalmáról. Nagy várakozás előzte meg a könyvek ünnepét országszerte, sajnos, ennek a várakozásnak csak részben tettek eleget a kiadók. Kevésnek bizonyult a sokak által szeretett költő, a nemrég elhunyt Váci Mihály utolsó kötete. Ennél is kisebb példányszámú volt és azonnal hiánycikké vált a Körkép és Szép versek antológia. A bolt vezetője elmondta, hogy Kazincbarcikán a legtöbb könyvet a Borsodi Vegyikombinát dolgozói vásárolják. Része van ebben a kombinát könyvterjesztőinek, akik mindent elkövetnek, hogy a kért könyvek eljussanak a vásárlókhoz. Anyagi sikerét tekintve a kis példányszámú sikerkönyvek ellenére eredményesnek mondható az ünnepi könyvvásár. Andrékó Lajosné tájékoztatása szerint a forgalom forint értéke megközelíti a százezer forintot. Ez részben a könyvhétre megjelent szépirodalmi és a már korábban is árusított néhány természettudományos kiadvány nagy népszerűségét jelzi. A korábbi években a könyvesbolt utcai árusítást is szervezett. Ebben az évben elmaradt a külső árusítás, mivel a keresett könyveket már az első napokban szétkapkodták. Reméljük, hogy a kiadók a későbbiekben alaposabb előzetes felmérő munka alapján határozzák meg az ünnepi kiadványok példányszámát, és a közkedvelt alkotók művei korlátlan mennyiségben állnak majd az olvasók rendelkezésére. — magyar — Az Á-völgy legtávolabb eső épülete a sóraktár, vagy mint itt mondják, az A/13-as. Hatalmas csarnok, amelyben, mint egymás mellé tett sok fehér süveg, sóhegyek állnak. A raktár belsejéből szállítószalag nyúlik a közeli vagonba, elzárja az utat, megálljt parancsol. A gumiszalag most is fut, vég nélkül hordja a fehér anyagot. Hat férfi új sóhegyet épít. A vagonban egyszerre hárman lapátolnak, öt percenként — ennyi a cigarettaszünet — váltják egymást. Odabent sűrű a levegő, alig lehet felismerni a félmeztelen alakokat. Úgy néznek ki, mint a molnárok. Valinkra, sapka alól kibújt hajukra, testük minden redőjébe finom sóliszt rakódott. Csípi, marja a verejtékező testet. Szótlanul, összeszorított ajakkal dolgoznak. Kezük bilincsként fogja a súlyos lapátot, karjuk minden dobásnál pattanásig feszül. A szalag egy pillanatig sem jár üresen, hol az egyik, hol meg a másik lapát terít rá nagy halom sót. Egy ilyen vagonban 20 tonna van, ugyanenynyi perc alatt ki is ürítik. Az épület végében már üres kocsi áll, lassan ezzel is végeznek. A pihenők egyike órájára néz, aztán váltani indul. Mielőtt belép, még egy jó mélyet szippant, amíg azt tartani tudja a tüdejében, legalább addig sem kell azt a sós ízű levegőt szívni. A bentlevők, Kiss András, Marincsák Sándor és Lipták András átadják a lapátot, s arcukat törölgetve, fáradtan leülnek. Csupasz testükön verejtékcsík ereszkedik alá. Míg derekukhoz ér, feloldja a sólisztet, aztán beszívódik a nadrág korcába. Először nincs kedvük beszélgetni, de később, amikor a tisztálkodás kerül szóba, megered a nyelvük. — Mire a szállításra élünk, a melegvíz már elfogy, így legtöbbször csak otthon tudunk megfürödni — mondják. — Hideggel ezt a sok sót? Hiszen azzal csak szétkeni magán az ember. Akik a fürdő mellett dolgoznak, azoknak kellene nagyobb belátással lenni... Az öt perc letelt, indul a váltás. Szilvási József, Ocsenás György és Csátré József szusszantva leteszi a lapátot. (NAGT) Vagon kirakok A szabad pártnap előadója Dr. Bodnár Ferenc elvtárs Több száz érdeklődő foglalt helyet a Radnóti Miklós Művelődési Ház színháztermében június 9-én, a BVK- ban rendezett szabad pártnapon, amelyen dr. Bodnár Ferenc elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára tartott nagy figyelemmel kísért előadást az SZKP XXIV. kongresszusának anyagából. A szabad pártnap elnökségében helyet foglalt dr. Vékony Ernő elvtárs, a kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkára. Szatmári Ferenc elvtárs, a Borsodi Vegyikombinát pártbizottságának titkára, a szabad pártnap elnöke, Zavadovics László elvtárs, a BVK szakszervezeti bizottságának titkára, Fejedelem György elvtárs, a KISZ-bizottság titkára, dr. Szántó István elvtárs, a BVK igazgatója és Körtvélyes István elvtárs, a kombinát műszaki igazgatóhelyettese. Napirenden a differenciált bérezés Az elmúlt hónap során a TVK festékgyárának pártalapszervezete vezetőségi ülésen foglalkozott a gyár kommunistái bérhelyzetével. A differenciáltság elvének figyelembevételével hosszabb ideig tartó elemző vizsgálat után tettek javaslatot a gyár vezetőségének. Mint azt Tömör László, a pártalapszervezet titkára elmondotta, a felmérés során nem tévesztették szem elől azokat a dolgozókat, akik kiemelkedő munkát végeznek. Természetesen a legjobbakat részesítették előnyben. A lehetőségek mérlegelése után — egyetértésben a gazdasági vezetőkkel — benyújtották javaslatukat, amelynek alapján a festékgyár kommunistáinak mintegy nyolcvan százaléka átlagosan 6 százalékos béremelésben részesül. Nagyjavítás a BVK-ban Újabb nagy erőpróba előtt áll a Borsodi Vegyikombinát kollektívája. E hét végén megkezdődik a nagyleállás második szakasza. Ezúttal a II-es gyáregység üzemeiben kerül sor a berendezések vizsgálatára, a hibák kijavítására. A nagy munkára megfelelő mértékben felkészültek a gyáregység dolgozói. A lúgbepárló üzemben még folyik a termelés. Itt ugyanis a korábbiakkal ellentétben jó exportlehetőségei vannak a kombinátnak, így csak egészen rövid időre áll majd le ez az üzemrész. Az előzetes tervek szerint a munkát június 26—27-re befejezik. Tíz évvel ezelőtt Bensőséges ünnepséget tartottak június 5-én a 105-ös Iparitanuló Intézetben Kazincbarcikán. Fennállásának tízéves évfordulóját ünnepelte az ország legkorszerűbb iparitanuló intézete. Az ünnepi tantestületi ülésre meghívták mindazokat, akik az intézetben tevékenykedtek, nevelték a tanuló fiatalokat. Az elnökségben helyet foglalt dr. Vékony Ernő, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkára. Takács István, a Kazincbarcikai városi Tanács elnöke. Ollári István, országgyűlési képviselő. dr. Szántó István, a BVK igazgatója, valamint a környező üzemek gazdasági, politikai és társadalmi vezetői. Ünnepi köszöntőjében dr. Vékony Ernő méltatta az intézet jelentőségét, s azt a céltudatos pedagógiai munkát, amely szerencsésen ötvöződik a politikai munkával Az iskolának híre becsülete van Kazincbarcikán, s az eredményes munkáért szívből gratulált az intézet tantestületének. (Folyt. (73 o.-on) Dr. Vékony Ernő ünnepi köszöntőjét tartja Nem valósultak meg az elképzelések Kevesebb poliuretán fópályája ugyan május 17. óta „működik” valójában azonban csak gátolja a munkát. Olyan gyakran meghibásodik, hogy már-már annak örülnek, hogyha meg sem indulna. A szakadásokat naponta kijavítják, olyankor viszont más probléma adódik. A habosítókapacitás növelésére tervbe vették a gyantatároló bővítését. A terv mai napig is inkább terv mint valóság. Mindezek mellett új gonddal, a munkaerőhiánnyal is megismerkednek az üzem vezetői. Eddig ilyen probléma nem adódott, a szükséges létszámot a tanulók bevonásával biztosítani tudták. Az utóbbi időben azonban többen leszámoltak, a tanulók pedig nyári szabadságra mentek. Legalább húsz dolgozóra lenne szükség ahhoz, hogy normális üzemmenettel dolgozhassanak. — Naponta 15—16 tonna lágyhabot gyártunk, s ha továbbra is így termelünk, akkor még mindig reménykedhetünk abban, hogy eredményünk valamelyest javul — mondja. — A kitűzött feladatot sajnos így sem tudjuk teljesíteni, legjobb esetben is, csak megközelítőleg gyárthatunk annyit, mint kellett volna. Az Északmagyarországi Vegyiművek poliuretánüzemének munkájáról és néhány, a termelést hátráltató tényezőről, legutóbb április végén szóltunk. Tóth Sándor üzemvezető akkor optimista volt. Bízott abban, hogy a negyedév végére minimálisra csökkentik az üzem lemaradását. Mint pár napja elmondotta, helyzetük azóta nemhogy javult volna, ellenkezőleg, romlott. Az ok mindenekelőtt az, hogy a termelés bővítését célzó műszaki-fejlesztési elképzelések közül, úgyszólván egy sem valósult meg. Az új poliuretánraktár szállít A magyar vegyipar 25 éve A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének kiadásában több mint tízezer példányban jelent meg a Magyar vegyipar 25 éve címmel egy reprezentatív könyv. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és Kamarás Mihályné, a VDSZ titkárának előszava után a bevezető megmutatja a vegyipar negyedszázados fejlődésének útját s ezen belül az egyes iparágakban elért eredményeket. A vegyipar műszaki, gazdasági eredményei címszó alatt képet kap az érdeklődő a felszabadulás előtti állapotokról, majd az elmúlt 25 év alatt bekövetkezett három fő fejlődési szakaszról. Bemutatja az egyes ágazatok fejlődését a gyógyszeripartól a nitrogénműtrágya-gyártásig, a lakk- és festékipartól a szerves vegyiparon keresztül a kőolaj- és földgáziparig. Terjedelmesen foglalkozik az alumíniumipar múltjával és jelenével is. A könyv második része a szakszervezet tevékenységéről szól. Többek között taglalja a dolgozók bérének alakulását, az egészséges és biztonságos munkahelyek kialakítása érdekében tett intézkedéseket. Szól a nők segítéséről, a munkában megöregedett dolgozókról való gondoskodásról. A képekben, illusztrációkban gazdag kötet bemutatja a különböző vegyipari gyárakat, berendezéseket, szociális, sport- és kulturális létesítményeket. Befejezésként a világnézeti, ideológiai és politikai fejlődésről beszél, s a vegyipari dolgozók szakszervezete huszadik kongresszusa határozatainak végrehajtását elemzi. A kötet foglalkozik Borsod vegyiparával, a Tiszai Vegyikombinát és a BVK eredményeivel. Az Északmagyarországi Vegyiművekkel azonban — nem tudni miért — mostohán bántak a könyv összeállítói. Pedig ez a gyár is szervesen beilleszkedik a megyénk, hazánk vegyiparé-ba. Tartalmas és gazdag könyvet vehetnek kezükbe a kötet iránt érdeklődők. Műszaki konferencia a BVK-ban Június 1-én műszaki konferenciát tartottak a Borsodi Vegyikombinátban. A hagyományoktól eltérő, rendkívüli tanácskozásnak egyetlen napirendi pontja volt: a kombinát IV. ötéves tervének megvitatása. A tanácskozáson a jelenlevők előtt tíz. Szántó István, a kombinát igazgatója ismertette a IV. ötéves terv tervezetét, majd az abban foglaltakat vitára bocsájtotta. Az igazgató kérte a műszaki konferencia résztvevőit, mondják el véleményüket, hogy a realitásnak, a lehetőségeknek megfelelő, a BVK jövőjét hűen tükröző tervet ismertessenek a vállalat dolgozóival a termelési tanácskozásokon. A hozzászólásokból kitűnt: a kombinát műszaki, gazdasági, politikai vezetőinek tovább kell munkálkodniuk a IV. ötéves terv BVK-val kapcsolatos feladatainak elkészítésében.