Borsodi Vegyész, 1983. július-december (20. évfolyam, 28-52. szám)

1983-07-14 / 28. szám

1583. július 14. borsodi ■ A nődolgozók­­ szakmai képzése a TVK-ban A TISZAI Vegyi Kombi­nát az évek során egyre korszerűbb, magasabb kép­zettségi szintet igénylő tech­nológiai berendezéseket he­lyezett üzembe. A vállalat előtt álló társadalmi és gaz­daságpolitikai célkitűzések sikerét minden időszakban meghatározta a dolgozó kol­lektíva műveltségének szín­vonala. Feladataik megha­tározásánál mindig figye­lembe vették az általános, szakmai, politikai képzettség szintjét, ugyanakkor a ren­delkezésre álló eszközeiket a képzettség színvonalának emelése­ szolgálatába állítot­ták. A közelmúltban itt meg­tartott SZMT nőbizottsági ülésen elsőként került napi­rendre ez a téma. A részt­vevőket Mészáros János, a TVK szakszervezeti titkára tájékoztatta a nődolgozók szakmai képzéséről és to­vábbképzéséről, majd hoz­zászólásokra került sor. Ösz­­szegzésképpen a résztvevők megállapították, hogy a kombinátban a szakmunkás­­képzés és a szakmai to­vábbképzés nagyon jó úton halad. • Ez általánosan is igaz, nemcsak a nődolgo­zókra vonatkoztatva. Azt is hangsúlyozták, hogy ez a munka a vállalatnál nem­csak egy aktuális feladat, hanem évek óta jól műkö­dő, magas színv­onalú okta­tási rendszer. Ezt mindazok a kiemelkedő eredmények is megerősítik amelyeket a TVK az utóbbi években el­ért. Jól, hatékonyan termel­ni, csak pontosan dolgozó berendezéseken és felkészült dolgozókkal lehet. Az ülésen, amelyen részt vett többek között Nyitrai Lajosné, a SZOT nőbizott­­ságának titkára. Kovács Kál­mánné, az SZMT titkára és Horváth G­yuláné, a VDSZ nőbizottságának ttkára, az is elhangzott, hogy a vegy­ipar egyre jobban elnőiese­dik. A fiatal szakember­­utánpótlás, a szakmunkás­­képzősök 80—90 százaléka nő. A vállalatoknak éppen ezért már egyes beruházá­sok megtervezésekor ezt is figyelembe kell venniük, hi­szen olyan munkahelyeket kell a lehetőség szerint te­remteni, amelyek nők szá­mára is betölthetőek, alkal­masak. A TVK ebben a te­kintetben is élenjár, mivel olyan technológiákat vásá­rolt meg, amelyekkel a ne­héz fizikai munkát kiküszö­bölték. Megemlíthetjük az úgynevezett gólyaüzemet is, ahová azok a nődolgozók kerülnek, akik terhesek, vagy kism­amák. Szó esett egy gondról is. A nagy termelők k­apaci­tású gépek, berendezések akkor üzemelnek gazdaságosan, ha folyamatosan dolgoznak. S mivel már az előbb emlí­tettük, hogy a vegyiparban egyre több nő dolgozik, eze­ket a gépeket nőknek kell üzemeltetniük nem egy he­­lyen. Számukra viszont a folyamatos munkarend, a gyerek, a család miatt sok esetben nem kis gondot okoz. MINDEZEK ellenére, pél­dául a középfokú képzés te­rületén a kép kedvező. Az elmúlt három évben ugyan­­is 411-en tanultak tovább a középiskolákban, s a nődol­gozók aránya itt csaknem elérte az 50 százalékot. A felsőfokú képzésben pedig ugyanezen időszak alatt 96- an tanultak, s közülük 28- an tartoztak a „gyengébbik” Bernhez. (soltész) Fél év után (Folytatás az 1. oldalról) krányábbá tétele érdekében. Az adatokat a TV­K saját szá­mítóközpontjában dolgozzák fel. Vállalatunk többi gyár­egységében nem igényel ilyen, viszonylag hosszú időt, a tevékenységünk. — Milyen más, nem gépé­szeti jellegű feladataik van­nak? — Hozzánk tartozik az épületek, utak, karbantartá­sa, az ehhez kapcsolódó szak­ipari munkák. A kombinát nagysága miatt saját ka­pacitásunk nem elegendő. Az évi 550—600 milliós karbantartási költségeknek majdnem felét külső cégek „emésztik föl”. A GYGV- vel, az ORSZOK-kal, a Ver­tikummal és még sorolhat­nám a partnerek neveit, ál­talában jó a kapcsolatunk. — A régi és újabb sport­­létesítmények, néhány szo­ciális jellegű épülete vállala­tunknál is a mi gondjainkra van bízva. Más egységekkel közösen, most készítjük a jégpálya melletti úszómeden­cét, itt teendőink jó része, például a csempézés még hát­ra van. Az úgynevezett tech­nológiai épületkomplexu­mot, az éttermet, a büfét, a raktárakat is teljes egészében mi csináljuk. — A jelenlegi személyi fel­tételeiket kielégítőnek tartja erre az eléggé szerteágazó tevékenységi körre? — Főosztályunkon 27 egye­temet, főiskolát végzett szak­ember dolgozik. Előszeretet­tel fogadjuk a fiatal mérnö­köket. Úgy gondoljuk, hogy nálunk éppen a munka sajá­tosságaiból következően nagy helyismeretre tehetnek szert. Szocialista brigádjaink ren­delkeznek talán a kombiná­ton belül a legkiterjedtebb külső kapcsolatokkal. Ez el­sősorban a szakmai profil­nak köszönhető, hiszen ácsok­ra, lakatosokra, vagy éppen üvegesekre mindenhol szük­ség van. A többnyire állan­dó délelőttös műszak pedig viszonylag nagy teret enged a társadalmi munkának is. Né­hány kollektívánk egyébként, így a Kinizsi Pál, a Május 1., a Magyar—Szovjet Barátság, a Derkovits Gyula brigádok, a magas színvonalú termelési eredmények mellett, ezeknek a külső kapcsolatoknak az ápolásában is kiemelkednek.­­ A kérdésre visszatérve: éppen szerteágazó tevékeny­ségi körüinkből kifolyólag, nálunk fokozott mértékben kerülnek napirendre olyan kérdések, mint a munka­­szervezés, a tartalékok feltá­rása, a termelés racionali­zálása. Munkatársaimmal közösen készítettük az úgy­nevezett helyzetfelmérő tesz­tet, amely ezeknek a felveté­seknek a jegyében fogant. A 221 kérdést tartalmazó kér­dőívet ,— remélhetően — minden dolgozónk kitölti és ennek birtokában, mi, a munkahelyi vezetők, konkrét lépéseket tehetünk az eset­leges, eddig még fel nem tárt problémák kiküszöbölése ér­dekében. A karbantartási főosztá­lyon sok érdekes, máshol is megszívlelendő kezdeménye­zésről hallottunk.­­ Eredmé­nyeik nemcsak az itt dol­gozók szakmai felkészültsé­géről, de az újat akaró, s ez­zel bánni tudó vezetők hoz­záértéséről is tanúskodnak. —balázsi— Ideológia, ismeretterjesztés Dr. Pusztai Gyula, a TIT főtitkára tartott előadást jú­lius 8-án, a TIFO-klubban. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat vezetője át­tekintést adott a XII. párt­­kongresszus óta eltelt idő­szakról, az MSZMP KB áp­rilis 12—13-i ülésének hatá­rozata alapján. Előadása elsősorban az ideológia és az ismeretter­jesztés, egymásból elválaszt­hatatlan összefüggéseire kon­centrált. Dr. Pusztai Gyula, hosszan időzött a januári ideológiai konferencián el­hangzottaknál is. Beszélt ar­ról: rendkívüli fontossága van manapság annak, hogy a gyakorlati életben felme­rült kérdések sokszor súlyos ellentmondások, a közélet egyre demokratikusabbá vá­ló fórumain, csatornáin, megfelelő kibontakozási te­ret nyerhessenek. Ezután szólott az áprilisi KB-ülés idevonatkozó, leg­fontosabb megállapításairól. Három pontban foglalta ösz­­sze mondanivalóját. Először arról szólt, hogy nehéz, sok­szor súlyos gazdasági, poli­tikai körülmények között, ezekkel számolva kell elő­reláthatólag az elkövetke­zendő években is élnünk, dolgoznunk. Ezután a magyar társa­dalom szocialista vonásainak, erősítésének a szükségessé­géről beszélt — utalva Ká­dár Jánosnak, az MSZMP KB ülésén elhangzott fel­szólalására. A harmadik nagy téma­kör, amelyet érintett a TIT főtitkára: a béke, a magyar és nemzetközi békemozga­lom aktuális kérdései vol­tak, különös tekintettel a tömegkommunikációs eszkö­zök szerepére. Megemléke­zett a finnországi béketalál­kozón látottakról is. Az iskolai tanítási év be­fejezése után a szakközép­­iskolás és szakmunkásképző intézetbe járó diákok, rövi­­debb-hosszabb ideig szakmai gyakorlaton vesznek részt Ennek célja: a választott szakma minél tökéletesebb elsajátítása, valamint az el­méletben kisajátított tan­anyag alkalmazása a gya­korlatban. A Borsodi Vegyi Kombinátban nagy figyelmet fordítanak az iskolák által a vállalathoz irányított fia­talok szakmai felkészültsé­gének növelésére. Az elmúlt héten Tóth Fe­renc tanműhhelyvezető kalau­zolt bennünket végig néhány olyan üzemen, ahol a jövő szakemberei sajátítják el le­endő hivatásuk apró forté­lyait. A fiatalok első cso­portja a 105-ös számú Lékai János Szakmunkásképző és Szakközépiskolából érkezett, három különböző területre. A Radnóti Miklós Művelődé­si Házban lezajlott fogadás után mindenkit a szakmájá­nak megfelelő helyre irányí­tottak. A kombinát karbamidüze­­me melletti tanműhelyben megérkezésünkkor éppen fényesőarmatúrák bekötését és javítását végezték a „lé­­kaisok” Elmondták, hogy korábban a szakmunkásvizs­gára készítették elő a tan­műhely berendezéseit, majd a vizsga befejeztével a szét­szerelés is az ő feladatuk volt. Ezenkívül az öltözőjük világításának a karbantartá­­sa is a feladataik közé tar­tozott. A munka során felme­rült problémák megoldásá­ban sok segítséget kaptak oktatójuktól, Csikász Gyulá­tól. A mester I.­ közepesre értékeli tanítványainak szor­galmát és a munkához való hozzáállását. Megtudtuk ezenkívül, hogy a műhelyben általában hét-nyolc diák dol­gozik egyszerre, a többiek üzemekben végzik a napi munkát. Itt azonban jelent­kezi­k egy ellentmondás. A termelőegységekben ugyanis a legkorszerűbb technikai eszközökkel találkoznak fia­taljaik, míg az oktatóterem­ben csak követik a fejlő­dést. — Az volna az ideális, ha itt is az új berendezése­ket használhatnánk — vé­lekedett Csikász Gyula. A miskolci Bláthy Ottó Erősáramú Szakközépiskola erősáramú berendezés szere­lőivel a villamos I. üzem GB-alállomásán találkoztunk. Nekik a vállalat már olyan munkát biztosít, melynek elvégzése a folyamatos üzemvitel szempontjából is szükséges. Ezek a fiatalok eb­ben az évben végezték el a szakközépiskola második osz­tályát, míg előző beszélgető­­partnereink csak elsősök voltak Munkájuk szerteága­zó, ennek az az előnye, hogy számos területet megismer­nek, és sok műszaki problé­mát megoldanak, ezzel is ki­egészítve az iskolai órákon hallottakat. Következő állomásunk a műszaki ellenőrzési főosztály egyik laboratóriuma volt. Az Irinyi János Vegyipari Szak­­középiskola lányai éppen vízbontást végeztek alumíni­um és higany segítségé­vel. A kísérleteket nagyon komolyan veszik, emellett azonban szívesen is csinál­ják. Kérdésünkre elmondták, hogy több kísérletet is vég­rehajtottak a szilárd anya­gok szennyeződésének csök­kentése érdekében. A gyárszerelő üzemben szintén „krinyis” lányokkal hozott össze a „véletlen”. A hatalmas csarnokban több-­­ féle munkát is végeztek, amikor néhány perces beszél­getésre invitálták őket El­mondták, hogy vegyipari gé­pésznek tanulnak, és ennek elsajátításához nagyon sokat jelent ez a nyári­ gyakorlat Az itt töltött három hét alatt, számos, új ismeretet és tapasztalatot szereztek. Véle­ményük szerint két okból is hasznos az üzemben eltöltött idő: itt gyakorlatban talál­koznak az iskolában már ta­nult dolgokkal, ezenkívül megismerkednek a jövő év­ben tanulandó elméleti anyag gyakorlati részével. A gyakorlat befejeztével minden tanuló munkáját ösz­töndíjjal ismerik el. Ezután jöhet a megérdemelt pihenés, a kikapcsolódás és a szóra­kozás. (—sz—s—) Szakmai gyakorlatokon Fényesőarmatúrát szerelnek az elsőéves villanyszerelő -tami­lok. Fotó: Ökrös 3 Jelentős beruházási prog­ram valósul meg Sajóba­­bonyban. A bükki dombok alján épülő növényvédőszer­­gyártó üzemek: a foszgenfo­­gadó, az évi 8100 tonna Alb­­­oxot előállító üzem, a bővü­lő szennyvíztisztító és a kor­szerű levegőt­isztító egységek fokozatosan valósággá vál­nak. A beruházási főosztály ve­zetőjének közlése szerint 1983-ban 750 millió forint ér­tékű program valósul meg. Az első fél évben a foszgén­­fogadó üzemben megkez­dődtek az egyedi géppróbák, és néhány kisebb jelentőségű szovjet berendezés szállítá­sának pótlása után két hét­tel — várhatóan — augusz­tus közepére az üzem alkal­massá válik a próbák meg­kezdésére. Ennél a létesít­ménynél az ez évi pénzügyi teljesítés mintegy 50 százalé­kos, a teljes befejezéshez a fedezet rendelkezésre áll. A 8100 tonnás Albrox-üzem, amely a Magyar—Szovjet Agrokémia II. egyezmény­hez kapcsolódik, képezi a leg­nagyobb feladatot. Az építé­szeti munkák ütemterv sze­rint valósulnak meg, a belföl­di gépek és berendezések a szereléshez rendelkezésre áll­nak. Közel három hónap­s az elmaradás a szovjet szállítá­soknál, de jelentős gondot, a tőkés beszerzés okoz. A jóvá­hagyott devizakeret 50 szá­zalékos csökkentése a hazai berendezések pótlásával mér­séklődött, azonban több rész­egység beszerzése nem pótol­ható, s így jelenleg bizonyta­lanná vált a próbaindítás ideje. A­­ technológiai szerelést végző GYGV-nek növelnie kell munkásainak számát, hogy az elmaradás mérsék­lődjék. A mínusz 40 fokos hi­­degenergia-központ szerelé­sét végző­ DIGÉP szerelőgaz­dája — mind ez idáig — di­cséretes szorgalommal dol­gozott. A beruházás pénz­ügyi teljesítése mintegy 40 százalékos. Kiemelt fontos­sággal bír a szennyvíztisztí­tó rekonstrukciója és bővíté­se, amelyre ez évben 27 mil­lió forintot fordít a vállalat. A beruházás keretében épül egy új DOOR-típusú biológiai ülepítő, a hozzá tartozó mű­tárgyakkal. A megvalósítás üteme kielégítő, az egyedi gép- és üzemi próbák várha­tóan július végén elkezdőd­nek. A légszennyező anyagok­ megsemmisítésére hulladék­­gázégető és -hasznosító be­rendezés épül. Ennek tervei az első negyedévben elké­szültek. Jelenleg a szerző­déskötések és gépek beszer­zése történik, megkezdődött az építkezés. A beruházási főosztály ki­sebb fejlesztési munkákhoz — amelyek a tőkés árualapot növelik — biztosítja a meg­valósítás feltételeit. Ezek kö­zül a legfontosabb és legma­gasabb az­ előkészítettségi szintje a klórhangyasav etik­­­iolészter, illetve az évi 1200 tonna teljesítményű Alb­ox­­üzemnek. Nem kis gondot okoz a teljes körű beruházá­sok megvalósításában, hogy az eszközökön túl­ a szere­léshez szükséges anyagok be­szerzését a kivitelezők nem tudják biztosítani, és dolgo­zóik szakmai összetétele és száma az utóbbi időben meg­változott. (f-b) Körkép az EMV beruházásairól A VÍV dolgozói már a műszerek szerelését végzik

Next