Borsszem Jankó, 1921 (54. évfolyam, 1-52. (2762-2813.) szám)

1921-01-16 / 3. (2764.) szám

2. oldal Sopron siratása Bús könnyektől áznak árva magyar ortzák, Ha feléd tekéntünk, Nyugatmagyarország, Borul homlokunkra fölleges komorság, Mert utolsó­kéntsünk mostanság orozzák. Testünk törött csonkját, kinpadra vont csontját, Már nemcsak ellenek, barátok is rontják, Fejünk fölül már a födelet is bontják, Reákenyén bétsi pirosító rongyát. Hej, mikor Jurisits hétszázad-magával, Szemben török Tsászár rengeteg hadával Védte vég­ Köszeget, mondták Hozsannával: — Eme vakmerőség magyar karra rávall. Biz’ akkor kellettünk, Bétset védelmezni, Háládatlan hartzon halállal elveszni, Németért vérezni, tenger kint érezni, Most pedig mehetünk koldusként kéredzni. Soproni síkságon fúj a szél, sir a szél, Elfogyott az arany, eltompult az acél. Minden kósza nyílnak árva szivünk a cél, De hisszük, győz mégis az igazság azér’. Thomas Litteratus de Jazow Felelet Automobilról, párttaktikáról, intrikáról, restanciá­ról, protekcióról. 5. kérdés. És miről nyilatkozzanak? Felelet. Arról, hogy mennyivel tették olcsóbbá az életet 6. kérdés. Vagyis? (Részletes fölsorolás.) Felelet. Vagyis egyáltalán ne nyilatkozzanak. 7. kérdés. El tud-e ön képzelni érdekes újságot miniszteri nyilatkozat nélkül? Felelet. El. Például ott az Érdekes Újság vagy Bécsben az Interessantes Blatt, pedig azokban még sohase jelent meg miniszteri nyilatkozat. 8. kérdés. Mi lenne akkor, ha a miniszterek egyáltalán nem nyilatkoznának? Felelet. Több tiszta újságpapiros, amire hasznos, közérdekű cikkeket lehetne nyomatni." 9. kérdés. Ki informálja hát a közönséget, ha nem a mi­niszterek? Felelet. Pardon. Így tessék kérdezni: ki informálja a mi­nisztereket, ha nem a közönség? 10. kérdés. De mit csináljon az újság? Az nem lehet el miniszteri információk nélkül? Felelet. Akkor csapja el a politikai reportereit. Londonban és Párisban így tennék. 11. kérdés. Mit csináljanak a miniszterek a nap azon 12 órájában, amelyben eddig csupán nyilatkoztak? Felelet. Próbálják meg valóra váltani azokat a kijelentése­ket, amiket nyilatkozataikban tennének. 12. kérdés. Nyilatkozzanak-e a volt miniszterek? Felelet. Igen. De ne az újságírók, hanem a tanárok előtt. Azok jobban ráérnek iskolai dolgozatokat javítgatni. 13. kérdés. Nyilatkozzanak-e a leendő miniszterek? Felelet. Hova gondol? Melyik lapban férne el naponta 12.568 nyilatkozat? Molnár Jenő --------------­ --------------------­ Nyilatkozzanak-e a miniszterek? Azt olvasom valahol: „a közvélemény hevesen tiltakozik a miniszter uraknak amaz elhatározása ellen, hogy ezentúl nem adnak intervjút az újságoknak“. Hallatlan, hogy én erről nem tudtam. Hogy nem tudtam a közvélemény tiltakozásáról. Pedig én naponként találkozom a közvéleménnyel. A vice­­házmesterném ugyanis pontosan jelentkezik a szemétért. Hogy nekem nem szólt erről! A haszontalan! És­ még másutt is szoktam találkozni a közvéleménnyel, a Vili pincérrel a kávé­házban. És képzeljék, ő sem beszélt a dologról, tehát nyilván­valóan ő sem volt fölháborodva. No és én!? Hát én nem tar­tozom talán a közvéleményhez? S képzeljék el, én sem vol­tam fölháborodva! Mi jogon meri akkor írni az újság, hogy a közvélemény hevesen tiltakozik. Lehet, hogy a tisztelt szer­kesztőség titokban — ma minden megtörténhetik — meg­szavaztatta a közvéleményt, lehet, hogy a házfelügyelők útján á l a népszámlálás kérdőíveket küldött szét, — de akkor en­­gemet kihagyott. Hát nem disznóság ez? Ez legyen az álta­lános egyenlő titkos? Pedig én nagyon szerettem volna sza­vazni. Csakhogy, fájdalom, nem­ ismerem a kérdőívben fog­lalt kérdéseket. Ennélfogva önkényesen magam állítottam össze a rovatokat. Amint következnek: 1. kérdés. Helyesli-e, hogy a miniszterek a nyilvánosság számára olyan sűrűn nyilatkozzanak? Felelet. Az attól függ. Azt a minisztert például, aki nyáron harminchétszer kijelentette, hogy télen pedig mindenki el lesz látva fűtőanyaggal, a lakásomban letöltendő téli szobafogságra kellene ítélni. Azt a minisztert, aki ilyeneket mond: „a fenn­forgó körülményekre való tekintettel és az én mentalitásomból kifolyóan nem látom azokat a lehetőségeket és szükségszerű­ségeket, amelyek nélkül jelen pillanatban a szőnyegen lévő kérdésről beszélni lehet“ — a Rébuszfestők Kényszerzubbo­­nyos Klubjába internálnám, ahol második elemisták tartanak előadást a beszéd- és értelemgyakorlatból. 2. kérdés. Olvassa-e ön a miniszterek nyilatkozatait és ha igen, mikor és hol? Felelet. Sohasem olvasom s ezt rendszerint akkor teszem és ott. 3. kérdés. Miről ne nyilatkozzanak a miniszterek? Felelet. Arról, amihez értenek. 4. kérdés. És pedi­g? (Részletes fölsorolás.) BORSSZEM JANKÓ Ahá! Két ügynök beszélget a tőzsdén. — Olvastad a lapokat? Újabban rólunk kezdenek riportokat és humoreszkeket írni. — És persze csipkednek, mi? — De mennyire ! — Nna, kerülnek még azok az újságíró urak a mi kezünkbe! — Te, én azt hiszem, már a kezünkben is voltak. --------------------­ Sanyarú Vendel memoranduma Miniszter úr, az Istenér, Hallgassa meg az érveinket: Az élet így semmit se ér, „Karoljon föl“ hát végre minket. Az életünk oly búskomor, Csüggedten bámulunk az Égre­. Rossz öltözék, üres gyomor, Mikor fog már megszűnni végre? Hisz másutt nincs számunkra hely És oly lassú a rangi létra. Pótlékunkat emelje fel körülbelül száz százalékra. Láthatja, nem sok az egész. Hát jöjjön már a rendelet! . . . Maradtunk — csalódásra kész Szegény Sanyarú rendelek. Egy kis különbség — Hiába, mégis van valami különbség a Szabó Dezsők meg a Mikszáth Kálmánok közt! — Hallod, erre csak most jösz rá? — A Szabó Dezsők az irodalomból politikát csinálnak, a Mikszáthok pedig a politikából is irodalmat tudtak csinálni. Önálló töprengés — Várjon kicserélik-e Friedrich Istvánt Vázsonyi Vilmossal? 3. szám

Next