Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 89. kötet (2002)
2002 / 1-2. sz. - ISÉPY ISTVÁN: Priszter Szaniszló 85 éves. Köszöntés és köszönet a jeles évfordulón
Isépy I. A hazai természetvédelem úttörő munkájaként 1974-ben (!) hívja fel a figyelmet,A flóra és a vegetáció változásai Magyarországon” c. (társszerzővel) megírt összeállításában a halaszthatatlan feladatok megkezdésére. Szorgos kutatómunkájával a hazai botanikatörténetnek számos eddig ismeretlen lapjára derített fényt. Az elismerést érdemlő tudományos tevékenység méltatása helyett legyen a szó most inkább a köszöneté, köszönet azokért a végtelen precizitással végzett munkákért, amelyek hiánya a tudományos munkában sokak számára súlyos gondot jelentene, s melyekért az elismerés többnyire még szavakban is elmarad. Az ünnepeknek járó szokásos ajándék helyett csokorba szedtünk néhányat azokból az értékekből, amelyekkel önzetlen munkájával, a tudományt szolgálva, maga az Ünnepelt ajándékozta és ajándékozza meg mintegy fél évszázada a botanika tudományának művelőit, a növényvilágot megismerni vágyók népes táborát. A „Vácrátóti Természetvédelmi Park és Botanikai Kutatóintézet”-ben 1950-ben megrendezett, a tudományág hazai felvirágzását megindító szimpózium előadásainak anyaga az ő jegyzőkönyvei alapján kerültek kiadásra, s született meg a tudománytörténeti könyvritkaságnak számító sövényföldrajzi-térképezési tanfolyam jegyzete”. A morfológiai, szisztematikai tanulmányok végzésének hiánypótló, nélkülözhetetlen segédkönyveként állítja össze 1961-ben ,A növény szervtan terminológiája” című háromnyelvű (magyar, német, latin) szakszótárat. Hosszú évek gyűjtőmunkájaként adja ki 1966-ban Csapody VERÁval közösen a Magyar növénynevek szótárát, mely a magyar népi növénynevek gazdag összeállítása. 1983-ban több társszerzővel készíti el az Európai fák és cserjék 8 nyelvű növénynév szótárát. A munka tovább folytatódik, s bár ha valaki, Priszter Szaniszló igazán tudja, hogy a tudomány, a tudományos nomenklatúra nyelve a latin, a botanika népszerűsítése, a növényvilág megszerettetése, a magyar nyelv művelése szempontjából fontosnak tartja a tudományos mellett, a lehető legtöbb, magyar növénynév összegyűjtését. 1986-ban jelenik meg Növényneveink c. összeállítása, majd 80. születésnapja „alkalmából” megajándékoz bennünket ennek újabb, mintegy 50 000 növénynevet tartalmazó bővített, a tudományos nevek tekintetében a legkorszerűbb nómenklatúrát követő kiadásával (Növényneveink 1998). A Botanikai Közlemények első évtizedeinek szokása volt a növénytani repertórium, az évente megjelenő szakcikkek összegyűjtése. Priszter Szaniszló egyik első publikációs tevékenysége volt: pótolni az ezen a téren keletkezett lemaradást, összeállította az 1947-1950 között megjelent munkákat, pótlásként az 1926-1950 közötti időszakból még hiányzókat. A Botanikai Közlemények „Hírek” rovatát 30 éven át, 1961 és 1993 között szerkesztette (azóta ez a rovat gazdát keres, pótlásra vár). A Magyar Biológiai Társaság kiadványának, a Botanikai Közleményeknek 1954-től 1973-ig volt technikai szerkesztője, majd szinte napjainkig aktív szerkesztőbizottsági tagja. Hosszú éveken át a Magyarország Kultúrflórája sorozat szerkesztője. Priszter Szaniszló szerkesztői tevékenységének minden bizonnyal egyik legnagyobb teljesítménye. Soó „A magyar flóra rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve” I-VI. kötetének szerkesztése, név- és tárgymutatóinak összeállítása, ezek összesítéséből egy VII. kötet - a mutatók mutatójának - kiadása (1964-1985 között). Irigylésre méltóan éles szemű lektor: Soó-Kártpáti Növényhatározójának a használhatóságot akadályozó főként sajtóhibákat tartalmazó hibajegyzékét (ez esetben nem