Kalapos Tibor (szerk.): Botanikai Közlemények, 110. kötet (2023)
2023 / 2. szám - Süveges K.: Adatok a Duna-Tisza köze flórájának ismeretéhez [elektronikus melléklettel]
Süveges K. si-csatorna és a vasút között, a vasút bal oldalán [9583.3]; Domaszék: a Jancsárszéktől keletre és az Ábrahámszéki-csatornától északra lévő szikes gyepben [9785.4]; Zsombó: a Dózsa-dűlő és a Zsombót Forráskúttal összekötő műút között, szikes réten [9685.4]. Kis, Kelebia: Tompa vasúti megállóhelytől északra, a vasút bal oldalán [9783.3]. Bh, Csengőd: a Rókalyuk-dűlőtől északra, kiszáradó lápréten, a vasút jobb oldalán [9381.2]. Kh, Csengőd: Eklézsia (dűlő), változó vízellátottságú, kiszáradó gyepben [9281.3]. Ismert egy-egy herbárium gyűjtése Kecel (Priszter Sz. 1954, in Nótári et al. 2017) és Bugac (Takács A. 2012, DE) mellől. Zsombó közeléből Csongor (1957) közli. A Duna-Tisza közén helyenként - főként az északi részeken - nem ritka (vö. Szujkó-Lacza és Kováts 1993, http2). 2637. Carex supina Wahlenb. - DMh, Öttömös: Barom-járás, száraz gyepben [9784.1]. Igen kisszámú irodalmi adata ismert a vizsgált területről: Lányi (1914) a Homoki-erdőből (a mai Szerbia területén) jelezte. A kistájban valószínűleg aktuálisan sem túl gyakori (http2). 2642. Carex melanostachya Willd. - DMh, Kiskunhalas: a településtől délre, az 53-as főút és a Budapest-Kelebia vasútvonal között, üde gyepekben szórványosan [9583.3; 9683.1]. A Crisicumban közönséges faj a Duna-Tisza közén szórványos, illetve egyes kistájakon hiányzik vagy ritka (vö. Szujkó-Lacza és Kováts 1993; http2). Irodalmi adata legközelebb Zsombó mellől ismert (Csongor 1957). 2642. Carex viridula Midhx. - DMK, Domaszék, Jancsár-szék, az Ábrahámszéki-csatorna legeltetett medrében [9785.4]. A környékről irodalmi adata Pusztaszer (Lányi 1914), valamint Mórahalom, Zákányszék, illetve Zsombó mellől ismert (Szujkó-Lacza és Kováts 1993). Újabban legközelebb Pusztamérges mellől jelzik (Bagi I. http 2). 2650. Carex secalina Wahlenb. - DTv, Szeged: a Gyálai-Holt-Tisza partján [9786.3]. Szegedről korábbi herbáriumi (Boros A. 1926, BP) és irodalmi adata is ismert (Lányi 1914). Aktuálisan a Tiszántúl déli részein alig van flóratérképezési adata, a Tisza mentén legközelebb Tiszakécske mellett (Schmotzer A. http2). 2667. Epipactis bugacensis Robatsch - DMK, Kelebia: az 55-ös főút és a Négyesi-csatorna közötti nemes nyárasokban, a 42-es kilométerkő közelében [9783.2; 9783.4]; Balotaszállás: Pusztamérgestől délre, a Széksóstói-főcsatornát kísérő szürke nyárasban, a vármegyehatár közelében, egyetlen tő [9684.3]; illetve a Balotaszállást Öttömössel összekötő műút mentén, nemes nyárasban (Balotaszállástól légvonalban ~6,1 km-re) [9683.4]. Kiskunsági telepített nyárasokban nem ritka (Süveges et al. 2022); a vizsgált területen legközelebb Balotaszállás és Kisszállás (Süveges 2022), illetve Ásotthalom (Molnár V. és Csábi 2021) mellett fordul elő. 140