Laky Dezső: Az iparosok szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (Budapesti Statisztikai Közlemények 60/3, 1929)
A) Általános rész - I. Az iparosság, mint a középosztály része
AZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Az iparosság, mint a középosztály része. Az iparosság a középosztálynak egyik legértékesebb csoportja. Az volt már a középkorban is, amikor a földbirtokos nemességen kívül a városi polgárság s ennek két fontos eleme: a céhekbe tömörült iparosok — s mellettük itt-ott a kereskedelem képviselői — voltak a középosztály egymás mellett elhelyezkedett rétegei, így maradt a modern időkben is. Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter az 1926. évi október hóban megtartott közegészségügyi és társadalompolitikai országos értekezleten azt mondta, hogy a középosztály a modern kultúrállam lelke, melynek érdekében kell követelni a magángazdaság teljes biztonságát. Igaza volt. Ahol a középosztály meginog, valójában recseg-ropog az állami és társadalmi lét épülete. Az ankéten azonban Heller Farkas műegyetemi professzor kifejtette azt, hogy a középosztály nem egységes( 2): részben olyan elemekből áll, melyek a szabad kereseti pályákon működnek, részben pedig olyanokból, melyek a fix fizetésre utalt tisztviselők, köztisztviselők és magánalkalmazottak széles rétegei között helyezkednek el. A középosztály fogalma tehát Heller értelmezésében sokkal szélesebb alapot nyer. A keretek kitágulnak. Az érdekeltek többen vannak. A középosztály válságos helyzetébe még többen belesodródnak. Pedig — összegezte mondanivalóit — egészséges középosztály nélkül nincsen egészséges állam.3) 1) L. Társadalompolitikai feladataink c. (az értekezlet jegyzőkönyvét tartalmazó) kiadvány 30. lapját. 2) L. idézett munka 37—42. lapjait. 3) Az ankéten e tanulmány írója is felszólalt (L. idézett munka 63—66. lapjait) s a súlyt szintén annak a kidomborítására helyezte, hogy a középosztály válsága korántsem csupán az ú. n. tisztviselőosztály válságát jelenti. A középosztály kérdése sokkalta tágabb körű, semhogy ebbe csupán a tisztviselőprobléma kutatása férne bele. A középbirtokos, valamint a jobbmódú parasztgazdák csoportjainak számos képviselőjén túl ide kell számítani az iparosságnak és a kereskedőknek s általában a vállalkozással és a hitelélettel foglalkozó egyéneknek igen nagy tömegét. A középosztály — számszerűleg — Csonka-Magyarországon a régi Magyarország viszonyaihoz képest jelentősebb lett. Egykori határaink között kb. 12—14% volt a középosztály arányszáma. Ez az arányszám azóta legalább 15%-ra nőtt. A gyarapodás nagy figyelmet érdemel, mert olyan időkben történt, amikor a gazdasági élet minden vonalán az értékcsökkenés volt Magyarország osztályrésze.