Bodor Antal: Budapest hatása a környékbeli földárak és művelési ágak alakulására (Budapesti Statisztikai Közlemények 64/4)
Budapesttel szomszédos községek és városok a Duna balpartján
31 Pestszentlőrinc mint puszta hosszú ideig Soroksárhoz tartozott s 1729—33 közt azzal együtt holdankint 78 krajcárért vásárolta Grassalkovich Antal. A gödöllői uradalommal együtt 1851-ben báró Sina György, 1864-ben pedig a Belga Bank kezére került. Utóbbi pár év alatt 5000 holdat 150 forint átlagáron 1V2 holdas és nagyobb parcellánkat adott el, a megmaradt részt pedig néhány középbirtokra osztotta. 1864-ben Lónyay Menyhértné a Szarvas-csárda mellett 300 hold erdőt 300 forintjával vett meg s 100 holdat villatelkeknek adott el 1876-ban. Sárkány József 150, Törökné 187 holdat vásárolt ugyancsak 1864-ben 150 forintjával, Herrich 460 holdat 130 forintjával. Utóbbi 1887-ben 120 holdat f ölenkint 60 krajcárért adott el a »Budapesti munkáscsalád házépítő egyesületnek«. Az uradalomból 1960 holdat 1872-ben Cséry Lajos vett meg 140 forintjával s egy részét nyomban, majd 1897-ben parcellázta. A megmaradó területet későbbi vásárlásokkal 2600 holdra növelte, majd 1902-ben Szemere Miklósnak adta el, 307 holdat pedig 1912-ben a főváros sajátíttatott ki. A Soroksártól Kispesthez csatolt Szentlőrinc-puszta lakossága 1869— 1890 közt még csak lassan emelkedett 361-ről 390-re, de 1890—1900 közt a növekedés már 1430%-os volt. 1900—920 közt megint 31, illetve 51%-ra esett s csak 1920—30 közt szökött fel újból 160%-ra, illetve 30.611 főre. Rohamos gyarapodását jelentékeny részben az 1887-ben megnyílt helyiérdekű vasút, legújabban az olcsó villamostarifa s az előnyös telekárak segítették elő. A házak száma 1910—30 közt 1003-ról 4701-re emelkedett s ennek megfelelően nőtt az adómentes terület 130%-kal. 1909 óta önálló község. A belterjes tej- és kertgazdaságot folytató kisgazdák a környékbeli községekben 600 holdat szereztek. A szántóföld ára 1933-ban 1000 pengő, (a 2 kor. kat. jövedelem 500-szorosa s a 4 kor. kat. jövedelem 250-szerese) és 3000 pengő közt mozog (30 kor. kat. jövedelem 100-szorosa). A házhelynek alkalmas terület f-öléért 9—12, ritkábban 6 és 20 pengőt fizetnek, ezek ára 1928-ban 10—20—40 pengő közt állott s a 2 kor. kat. jövedelem 6000-szorosát, illetve a 30 kor. kat. jövedelem 500-szorosát gyakran elérte. Kispest 1871 után kezdett települni, előbb mint nyaralóhely a Soroksárhoz tartozó Szentlőrinc pusztán, amelyet 1730 körül 1. Grassalkovich Antal holdankint 78 krajcárért vásárolt s a Belga Bank 1864 után részben parcellázott. Herrich, Egert, és Török vásároltak holdankint 130—150 forintért nagyobb birtoktesteket s ezeket később fővárosiak részére adták el 1—2 forint f ölenkinti árban, részben házhelyeknek. így keletkezett Törökfalva és Kispest s a kettő egyesülve 1887-ben önálló község lett. Gál- Év Szántó Kert Rét Szóló Legelő Erdő Adómentes 1913 ....................... 2.816 111 100 27 133 159 242 1933 ....................... 2.502 171 94 35 152 75 562