Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái (Budapesti Statisztikai Közlemények 69/1)
A budapesti szobrok és emlékművek története
153 Az Immaculata Mária-szobornak alapítványlevele van, ez így hangzik : Alapítványi oklevél. Melynél fogva szab. kir. Pestváros Tanácsa, mint alapítványi gondnok ezennel megismeri s adja örök emlékül mindazoknak, kiket most vagy jövendőben illethet, hogy Nagyságos és főtisztelendő szakállosfalvai Lengyel Miklós c. prépost s egri kanonok úr, következő tartalmú alapítványi oklevelet terjesztvén elő : »Alapítványi okmány. — Alulírott az általa nemes szabad királyi Pest városának ajándékozott, a városi tanács ülése folytán szívesen elfogadott sarókasi szentegyház előtti téren, a szeplőtlenül fogantatott szent Szűz tiszteletére felállított műszobornak állandó fenntartására és a boldogságos Szűz Mária főünnepeinek előtti és az ünnepnapok estéin eszközlendő kivilágítására, a nemes város által kezelendő örök alapítványt tevén, a műszobor fenntartására ötszáz, szám szerint 500 frt. o. é. adományoz; a kivilágításra hasonlóan ötszáz, szám szerint 500 frt. o. é. adományoz, azon feltétellel, hogy a nemes város a fenntartási és kivilágítási kötelezettséget minden időre magára vállalja, az erről szóló hiteles okmány alól irottnak kiadassák és mind a szobor fenntartást illető időszerinti javítás, mind a kivilágítása a Rókushoz címzett lelkészi hivatal közbejöttével intéztessék el. Mely ebbeli alapítványi okmányt neve ábrájával és családi pecsétjével erősíti. Pesten, 1867. szept. 5-én. Szakállosfalvai Lengyel Miklós s. k., c. prépost és egri kanonok (p. h.)« Ennek folytán az említett Ezer frt. o. é. összeg folyó 1867. évi szeptember 5-dikén a pestvárosi letéthivatalba 2092. V. szám alatt a kegyes alapító által készpénzben valósággal ki is fizettetvén, ezen alapítványi összeg, mint a Rókuskórházi szentegyház előtti szent Szűz műszobor alapítványa szabad kir. Pest város hatósága részéről külön és akként fog örök időkön át kezeltetni, hogy a tőke gyümölcsözés végett szabályszerűleg elhelyeztetvén, abból ötszáz forint részösszegnek kamatai a kegyes alapító kívánságához képest a műszobor kivilágítására, ötszáz forint o. é. részösszegnek kamatai pedig azon műszobor fenntartási költségeinek fedezésére fognak fordíttatni s ezen kivilágítás és fenntartás elintézése mindenkor a Rókushoz címzett lelkészi hivatal közbenjöttével fog megtörténni. Minek nagyobb hiteléül s örök emlékezetéül jelen alapítványi oklevél az alapító úr által is aláírva négy eredeti példányban kiállíttatott és ezek egyike a Nagyméltóságú magyar kir. Belügyminisztériumhoz felterjesztetett, másodika szabad kir. Pest városa letéthivatalában őrizet végett letétetett, harmadika az alapító úrnak, negyedike pedig a Rókus-egyházi lelkészi hivatalnak kiadatott. Kelt Pesten, 1867. évi szeptember 6-ikán. Szakállosfalvai Lengyel Miklós s. k., c. prépost és egri kanonok mint alapító (P. H.) Ezen alapítványi oklevél 1867. szeptember 10-én tartott tanácsülésben felolvastatván, elfogadtatott és aláíratott. Kelt Pesten 1867.« A leleplezés 1867. szeptember 8-án, Kisasszony napján volt, fényes egyházi ünnepséggel, nagy néptömeg előtt, mely az áhitat, kíváncsiság s meglepetés vegyes érzelmeivel szemlélte a szobrot. A nagymisét ez alkalommal Lévay Sándor c. püspök, egri nagyprépost, az egyházi beszédet pedig Magyar Ferenc, szintén egri pap tartotta. A leleplezés alkalmára Mindszenty Gedeon, jeles egyházi költő »Zengő szobor« címen költeményt írt, ennek utolsó két versszakát mintegy a szobor szájába adva : »Oh szép dicső hon, magyarok hazája ! A teljesülés áldott küszöbén Figyelj anyádnak ezredes szavára Kettő tesz naggyá: Isten és erény. Szabad lessz, ám vess sorsot életedre, Egy nagy jövendő várja léptedet, De bármi érjen, szám tied örökre Átkozz vagy áldj, — az éretted remeg.« Pest városa, hálája és köszönete kifejezéséül, az ajándékozót díszpolgárai közé iktatta.