Hegedüs Lóránt: Budapest adórendszerének kifejlődése és jövője (Budapesti Statisztikai Közlemények 89/3, 1939)
Előszó
Előszó: Midőn »Budapest adórendszerének kifejlődése és jövője«címmel közreadom munkámat, melynek úgy történeti adatgyűjtésén, mint pénzügyi tanulságain annyi kedvteléssel dolgoztam, be kell mindjárt kezdetben jelentenem az olvasónak azt, hogy a könyv szerkezetét akként igyekeztem kialakítani, hogy az — mint valamely kirakójáték képes kockája — beleüljek a Fővárosi Statisztikai Közlemények sorozatába s lehetőleg — amennyire anyaga megengedi — a megelőző kötetekhez simuljon, kiegészítve azokat. Ez az elgondolás számomra a munka megszerkesztése terén azt írta elő, hogy mindenütt ott, ahol már járt csapást találok, ne valamely új rendszerrel kísérletezzem, hanem előzőim folytatásaként egészítsem ki azt az évtizedek óta gyűjtött nagybecsű anyagot, melyet eddigelé feltártak, így az adópolitikai táblázatok egy részénél egyszerűen folytatom Surányi-Unger Tivadar »Budapest Magyarország gazdasági életében 1925—1934-ig« című kétkötetes nagy művének statisztikai rendszerét, viszont a városi pénzügyi berendezkedés boncolásában egyrészt Laky Dezsőnek avagy Márffy Edének a közháztartások gazdálkodásáról írt több művében bemutatott eredményeit, vagy Homolyay Rezső és Takáts György tételes rendszereit. Az eredmények összefoglaló föltárásának ezt a bányatelepét egészítette ki azután mindaz az anyag, amelyet az önkormányzati pénzügy annyira elhanyagolt elméleti és gyakorlati földolgozása terén Hegedűs Sándor 1875-ben írt alapvető műve után Bene Lajos, Egyed István, Harrer Ferenc, Szigeti Gyula, Wildner Ödön s a Városi Szemle kiváló munkatábora számunkra kitermelt. Ez új könyvnek régi társai közé való beilleszkedése azonban mindezeknél többet is jelentett e sorok írójára nézve, nevezetesen jelentette azt, hogy munkálkodása közben mindinkább növekedett benne az a lelki elismerés, mellyel amaz úttörők iránt viseltetett, kik a közönség által nem méltányolva, sőt még a szakirodalom s a politikai világ szereplői által fontosságukban föl sem ismerve, megvetették a magyar városi pénzügystatisztika szilárd alapját s ezáltal lehetségessé tették, hogy kitartó munkásságukra támaszkodva Budapestnek, de egyáltalában a nagyvárosoknak sorsdöntő pénzügyi problémáit, melyektől voltaképen az utánunk következő nemzedékek jóléte függ, meg tudjuk közelíteni mérőeszközeinkkel, sőt tervez-