Brassói Lapok, 1912. április (18. évfolyam, 75-98. szám)
1912-04-02 / 75. szám
Brassó, 1912. XVII. évfolyam. 75. szám. Kedd,április hó 2. BRASSÓI LAPOK POLITIKA! HAP 8 L A LÓFIZETÉSI ÁRAK: 1/1 évre 20 kor.il Felelős szerkesztő: Welsa lantos df 1 évre 10 k., 7« évre 5 k. Egyes szám ára 8 f. Szerkesztő: Győri fia». Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brassó, Kapu utca 64. sz. — Telefon : 177 A királyi szózat Érző lelkű ember bizonyára nem olvashatja végig bizonyos megindulás nélkül azt a királyi szózatot, mely a Khuen-Héderváry kormány újból való kinevezése alkalmából vasárnap reggeli lapunkban is megjelent. Egész fejedelmi nagyságában és egész, törhetetlen alkotmányos érzésének erejével áll előttünk az öreg király, aki immár negyvenöt éve viseli Szent István glóriás koronáját s aki most, midőn a nemzethez szól, úgyszólván újból megpecsételi élte alkonyán azt az esküt, melyet koronázásakor tett s amelyet hűséggel megtartott mindig, mindig, egy pillanatra se tántorodva le az alkotmányosság útjáról soha, a legkritikusabb helyzetekben se. A királyi kéziratok mentiek szoktak lenni az érzelgéstől. De most a közzétett szózaton mégis megkapó, hatalmas, nagy érzések vibrálnak át s amit nem a szózat szavai fejeznek ki, hanem az a hang, amely benne lakik, legjobban fejezi ki, hogy micsoda históriai jelentőségű nagy napokat élt át legutóbb Magyarország, hogy micsoda súlyos válságból került ki ismét ez a nemzet a király bölcsesége és a Khuen- Héderváry kormány hazafias áldozatkészsége révén. Bizalommal fordul hozzánk a király és bizalmat kér a fejedelem a nemzettől. Ó dicsőséges, nagy aggastyán, a te hangodnak ,az őszintesége, nemes tenorja mennyire megtalálta az utat magyar népednek szivéhez, milyen csudálatos érzéseket váltottál ki a lelkünkből, amidőn szintekérő hangon óhajtod, hogy megkönnyittessék neked uralkodói hivatásodnak „lelkiismereteddel összeegyeztethető módon való teljesítése“ és mennyire meg tudjuk érteni e manifesztum elolvasása után, hogy a te jóságos, hű szivedet micsoda fájdalmas érzések dúlták és dúlják, láttára annak a folyton tartó zűrzavarnak, amit egy törpe parlamenti minoritás, a politikai desperációknak egy kicsi serege idéz föl unos-untalan, csillapíthatatlan hatalomvágyában ! A király boldognak akarja látni ezt az országot, atyai szívének minden vágya az, hogy haladjunk, gyarapodjunk, emelkedjünk, gazdagodjunk és érthető, ha bánattal telik el a királyi szív, amiért meddő politikai harcok, időrabló és hiábavaló közjogi szőrszálhasogatások megakasztanak minden produktív munkát, holott sok, rengeteg sok az, amit Magyarországon végezni, dolgozni kellene. Amidőn hűséges szeretettel hajlunk meg a fejedelem előtt, aki az ő szózatával újból tanúságot tett rendíthetetlen alkotmányos érzéséről és arról, hogy egész felfogása, egész lelkivilága mennyire méltóvá teszik őt a szent korona viselésére, el kell mondanunk azt is, hogy nagy elismerés illeti meg azokat a kormányférfiakat is, akik súlyos órákban teljesen feladatuk magaslatán állanak és keserű események kelyhét tudták távol tartani a nemzet ajkától. Mert nagyon keserű megpróbáltatások veszedelme fenyegetett bennünket és csak hálát adhatunk mindazoknak, akik Magyarországot nemcsak hogy meg tudták menteni megrendítő események átkától, de ismét eltüntettek minden árnyat is, mely király és nemzet közé akart férkőzni. A most közzétett szózattal, mely messze felülmúl értékben minden rezoluciót s amely éppen ezért csak örömmel tölthet el minden hazafit, újabb erős kapcsokkal, a szeretet kapcsaival fűzte magához Lerencz József és az ő magyar népét, mely jogainak és becsületének teljes csorbutlanságával szabadul meg ismét a krízistől. Akad-e könyörtelen, gonosz kéz, amely még ezek után is zavart akar és rontani próbál a magasztos harmónián, melyben király és nemzet újra egymásra találtak? Ha akad, valóban, minden eszköz jogosult lesz, hogy azt a kezet ártalmatlanná tegye ! Brassó, április 1. Brassó, április 1. *** Brassó és az oláh egyházi autonómia. Az oláh tanítók az utóbbi időben erősen kezdenek panaszkodni az egyházi felsőbbségek hatalmaskodásai ellen. Különösen azt panaszolják fel, hogy az egyházi képviselőtanácsba, ahol, a tanítók sorsa fölött is dönteni szoktak, nem engedtek be tanítót. Az idei választásoknál a Brassó vidéki tanítók egy Spán nevű tanítót is fölléptettek jelöltnek, de a nagyszebeni érseki udvar erőszakosságával Spán tanítónak a megválasztását megakadályozta. Erre vonatkozólag a következő jelenetet írja le a brassói Gaz. Trans.: Az esperes bizalmas rendeletet kapott, hogy egy P. nevű nagyszebeni urat választasson meg az oláh nemzeti szinodusba képviselőül : — Hát Nikuláj bá kire szavaz ? Ugye P. urra ? — kérdi az esperes. A paraszt kucsmáját forgatja kezében s igy felel: — Esperes úr, én nem ismerem azt az urat, én Spán úrra szavazok, mert ismerem és tudom róla, hogy javunkat akarja. — Derék dolog, nagyon helyesen teszi, — jegyzi meg az esperes, aki szállát simogatva oda szól a szinodusi jegyzőnek: s írjon még egy szavazatot P.sána. (Íme, mire jó, ha az oláh paraszt nem tud ma- s gyárul!) Lám az oláh urak igy élű , azzal a „Szervezeti szabályzattal“ (St tu ui Organic) — vissza, melyhez fogható szabadelvű eyházi autonómiával egy felekezet ss rendelkezik, még Romániában sem. Készít saját műhelyében elsőrangú munkások által ízlésesen előállított honiszövetekből urs ruhákat. Arayol női jelöltek és kosztümök készítése. Vidéki megrendeléseket felelősség mellett próba nélkül is kifogástalanul teljesít. divatterem. Brassó, Ferenc József-tér és Lópiac sarok Scherg-féle posztóüzlet I. emelet.