Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)
1923-03-21 / 64. szám
főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 12 ELŐFIZETÉS ÁRA HELYBEN: Évente . . . . 840 Lel de Félévre . 175 , , Negyedévre 90 „ 3S _ Havonta . . . . 80 ,, Kézbevltési díj havonta.. 6 ,, AZ ELŐFIZETÉS ÁRA VIDÉKRE: Évente . . 400 Lel Félévre . . . . 200 ,f Negyedévre . . . 100 „ Havont« ... 36 „ Bérmentve postán küldve SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: BRAȘOV—BRASSÓ, KAPU UTCA «-66. SZÁM. TELEFONSZÁMOK : SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Hirdetéseket a kiadóni...,talán kivűl minden nagyobb bélés kfllfSldl hirdető írod*, eredeti díjszabás szerint vesz fel. KÜLFÖLDRENElZEDIVRE: Csehszlovákia 25 c K. Jugoszlávia ... 50 dinár Magyar,rszág . 1500 m.K. Egyéb külföldi államokban 10 svájc frank, v. ennek megfelelő összeg. EGYES SZÁJ* KÜLFÖLDRE: Csehszlovákia 1 c. K. Jugoszlávia ... 2 din. Magyarorország . 10 m.K. Ausztria .... 1000 o. K. Németország . . . 50 M. XXIX. ÉVFOLYAM. BRASOV~BRASSÓ, 1923. március 21. (Szerda) ÁRA: 2 ja LEI _ 64. SZÁM. Politizált az utca vasárnap Bukarestben. Demonstráló polgárok és a hatalom emberei össze is ütköztek. A jogért küzdők a rend fenntartó közegeivel. Az igazi alkotmány harcosai a hivatalos alkotmánytervezet védőivel. A parlament ülésterme s az ellenzék gyűlésterme szűknek találtatott az eszmék propagálására. A szenvedély nagyobb nyilvánosságot követelt, s az utca átvette az obstrukció indulatát. A kormány azonban a helyzet ura maradt. A szuronyok ereje megtette hatását; a rend, egyelőre legalább, helyreállt. Nagy tévedés volna azonban erről arra következtetni, hogy a harc is véget ért. Még nagyobb tévedés arra gondolni, hogy az alkotmányért való küzdelem is véget ért. De a legnagyobb tévedés nyilván az volna, ha azt hinnénk, hogy ez az alkotmánytervezet, mely ellen a vivkodás folyik, s amelyhez a kérrt olyan szívósan ragaszkodik, de a közvélemény akaratának és az állam valódi érdekeinek. Arról még lehet vitatkozni, hogy a küzdelem módszerei és eszközei helyesen voltak-e megválasztva, hogy obstrukció és utcai demonstráció megfelelnek-e a kitűzött célnak és az ellenzékre váró korszakos feladatnak. De abban a tekintetben sem lehet kétség, hogy Románia új alkotmánya, mely a legalitás látszata mellett is az oktrvm jellegével bír, nem alkalmas a milliók lelkének megnyugtatására és az ország érdekei biztosítására. Ahogyan ez a rendkívüli reform gondolatával és részvételeivel előttünk van, emlékeztet egy görög bölcs eme szavaira: Jó dolgokatmondsz, testvér, csak nem jól mondod. Helyes az a szándék, hogy Románia népe számára a törvényesség és az állami organizáció szilárd alapjai rakassanak le, de az alkotmánytervezet súlyos és sarkalatos hibákban szenved, amelyek már most lázas nyugtalanságot okoznak és a jövőben az ország nagy érdekeinek végzetes sérelmeiben fogják megbosszulni magukat. Már maga az az egy tény, hogy ez az alkotmány teljesen mellőzi a nemzeti kisebbségek jogait, s két olyan fundamentális alapot, mint az alba Iuliai határozat és a saint-germaini egyezmény, mehőz, fel a fa katasztrofális hibáit. A Magyar Párt deklarációja, melyet Sándor József képviselő terjesztett elő, nem hagy fönn kétséget arról a hatásról, melyet ez a fogyatékos tervezet s azazelnyomó tendencia, mely belőle kiárad, Románia többmilliós magyarságára gyakorolt. Ez a magyarság már a törvényhozás piai alkatát sem tekinti törvényesnek. A javaslatot már alapjában elutasítja és ha megszavaztatnék, ország és világ előtt tiltakozik ellene. Olyannak ítéli, mint amely a magyarság elrománosítására, s elszegényítésére tör. A magyarság nemzeti életet akar, s a maga sorsán kívül az ország érdekeit tartja szem előtt Ha még éhez , hozzávesszük, hogy a hazai számottevő németség is veszedelemben látja létét az alkotmánytervezet minden nemzeti individualitást és szabadságot megsemmisítő rendelkezései miatt, a kormánynak, túl a parlamenti obstrukción és túl az utcai demonstráción, rá kell eszmélnie arra az igazságra, hogy a tervezett alkotmány nem a megnyugtatást,, hanem az izgalmat, nem az ország javát, hanem veszedelmét fogja szolgálni Nekünk magyaroknak sem atörvényhozásban, sem az utcán nincs erőnk, hogy megbántott nemzeti érzületünket a szenvedély füzében lobogtassuk, de nincsenek is hasonló szándékaink A mi erőnk jogaink és igazságunk belső erejében van, s ha pillanatnyilag elfojtja is ezt a hatalom súlya és kíméletlensége, idővel mégis utat fog törni magának a megértés, a méltánylás, a népjog és testvériség diadalához Bízunk egy olyan alkotmányos érában, mely Románia népei számára a teljes, valódi alkotmányt fogja megteremteni. Bukarest népe tüntetett az alkotmányjavaslat ellen Tiltakozó népgyűlés a Dáciában - A katonaság megakadályozta a felvonulást Összetűzések, sebesülések A kormány és az ellenzék között, az alkotmányjavaslat körül kifejlődött harc, — mint a jelek mutatják — kulmináció felé közeledik. Azon a népgyűlésen, amelyet az ellenzéki pártok tegnap délelőtt a bukaresti Dácia szálló nagytermében tartottak, teljes erővel tört ki a kormánnyal szemben álló pártok elkeseredése, de bármennyire szenvedelmes hangú felszólalások hangzottak is ott el, Bukarest népének higgadt és meggondolt magatartása megmentette Románia fővárosát attól, hogy a szenvedélyek az utcán kerüljenek kirobbanásra. Ha ez megtörténik, úgy Románia ma beláthatatlan katasztrófa előtt áll. A kormány minden rendelkezésére álló karhatalmat felvonultatott Bukarest utcáira, de a kar Habár a gyűlés délelőtt tíz órára volt hirdetve, már reggel 9 órakor zsúfolásig megtelt a Dácia terme, udvara és a Sf. Anton-tér. A tömeg az érkező ellenzéki vezéreket nagy óvázóv fogadta. A pártvezérek beszédei A gyűlés megkezdésekor Lupu dr. indítványoza, hogy elnökké Pop Csicsó István erdélyi vezért s volt minisztert válasszák meg. Pop Csicsó megnyitó szavai után Pan Hauippa besszarábiai tarott nagyhatású beszéde, melyet így fejett be:. . »Besszarábia nevében üdvözlöm ezt a kongresszust s biztositoja önket, hogy Besszarábia szava, mely ennek előtte oly gyenge volt, erősen és messze fog elhangzani, úgy, hogy Erpa beltívei meginognak tőle. A halálom és a nemzeti szuveréntás bitorlói vegyék tudomásul, hogy Besszarábia nem fenyegetődzik, hanem cselekszik Ha a jelenlegi állapo tovább tart, az annyi nehézség árá enyhült állam bomlása megkezdődik , ikkor Bessarábia lesz az első tartomány,, amely elszakad az országtól.« Toma Ionescu dr. azt hangozotta, hogy nekünk csak egy dinaszia kell a királyi, (amivel a BratUnu-dinasztia eltávolítására célzott.)) Bukaresti tudósítónk telefonjelntése hatalomnak dolga nem sok akadt, s ha néhány puskatustól és szuronytól eredő jelentéktelenebb sérülés történt is, az csak néhány túlzott lelkesedéssel eltelt ellenzéki kissé túltemperamentumos viselkedésének a következménye volt. Az ellenzéki vezérek erősen kezükben tartották a tömeget és így volt lehetséges, hogy a tegnapi nagyarányú manifesztáció nem tört át azokon a kereteken, amelyek a politikai tüntetés és rendzavarás közt megvonandók. Éppen ezért nem tagadhatja le senki, hogy a népnek megnyilatkozása igen nagy erővel történt és a legmélyebb hatást érte el. A vasárnapi eseményekről a következőkben számol be bukaresti tudósítónk. Majd Vajda-Vojvoda szólott: »Az egyesülés azt az illúziót kelette bennünk, hogy Nagrománia megeremtésével egy szabad állam alapjait raktuk le. Az Idegen uralom ,lól szabadult tartományokat azonban az a veszély fenyegeti, hogy újabb járom készül sá’ miunkra. Mit kíván aki Rind fel, akarunk adni, hogy valamennyi román összefogjon a törvényesség és szabadság belyeállítása érdekében. Meg akarjuk muatni őfelségének, a királynak, hogy a nép akarata n n s a riválisok áltoráva. Az önök akarata a nép akarata, A né szava pedig Isten szava. Vajda után Bodnárescu Bukovina üdvözletét tolmácsolta. »— A kormányzók olyan nehéz helyzetben taták Bukovinát, hogy sajálják és visszasírják az idegen uralom Letelt korszakát« — mondotta. Majd Mihalacske boncolgatta azt alkotmánytervezetet. - Lehetetlenség, mondotta, hogy urna tolvajok szabják i meg a t Örvények evangéliumit, mely előtt nekünk és a királynak meg kelljen hallunk. Nem lehetséges, hogy őfelsége a király akkor és annak adja áronjába az ország kormányát, akinek és amikor akarja. Az ország senkinek sem sajátja, még a királynak sem. Nem azért küzdöttünk, hogy Bratianunak tizenhét millió rabszolgája legyen a háború előtti 7 millió helyébe. Két fronton fogunk küzdeni: a parlamentben és a parlamenten kívül. Ha a vár a belső támadás folytán nem esik el, majd elesik a kívülről támadó roham folytán. Birodalmak buktak el, hát Bratianu alkotmánya ne buknék el ! Nem vagyunk forradalmárok, de gyávák sem. Ha felülről üzenik meg a forradalmat, szembe szállunk vele. — Mivel igazolják azt a makacs erőlködésüket, hogy az országra alkotmányt erőszakoljanak "( Csak azzal, hogy a miniszteri felelőssége, meg akarják szüneni, meg akarák fogani a sajtószabadságot, s a szenátusból a reakció számára akarnak fellegvárt épierű. — Az ellenzék nem hagyja abba a kényszeralkotmány ellen valt küzdelmet, még akkor sem, ha ez a harc egy újabb 18:§-cal végződnék s akár kigyul Bral nu uj alkotmánya is.« Mihalache tetszésorkánnal fogadott szavai után Maniu Gyula szólal, fel: »A román nemzet szabadon akar élni s ezért az erdélyiek a gálafehérvári ülésen teljesen demokraikus rendszert kívának az ország részére. Jogot kéreünk mindazok számár , akik a nemzed demokráta talaján akarnak fáradni.« Majd elmondta, hogy nem érik be bugy a választókat maggátolák abban, hogy szavazhassanak, hanem most tírassob .n és mindenfelé Leszállító fák sz ambaról vasárnapra virradó éjjel a vonatokról. Ez ellen az erőszakosság ellen lilakozik. — A liberális kormány a legbinösebb terrorL.m.ist jut.atta uralomra — m uul. a — de a terror mindig megbosszulja ma gát. A liberális kormány ez..el a .errorral egy uj alkotmányt akar az ors .ágra erőszakolni, de ez az a.kormány sohasem lesz ha álban Elő de.n.ve. kerék se érték s mi ismé rabok legünk ! A királyak kötelessége, hogy népe mellé álljon.« A pár.elnök beszédét követő s..ülni nem akaró aus uán Mihalache felolvasta Canaruzíno Mátéi B. levelét, melynek zárósorai isyugalemre intik a lakosságot s csak arra az esetre kell szerinte a népnek gerillaharcot kezdenie, ha a kormány nem értené meg, hogy távoznia kell. Akkor majd életük- Népgyűlés a Dáciában