Brassói Lapok, 1923. július (29. évfolyam, 145-169. szám)
1923-07-02 / 145. szám
Obon miniszter útja Prágába Mi történt a harmii állomáson ? — A Brassói Lapokmunkatársától. — PRÁGA, június 28. A bulgár parasztdiktátor véres bukásának hullámverése elsodorta Sztambulinszky alkotásait és teremtményeit Az antant hegyének sugaraiban sütkérező bulgár Lenin tragédiája a nemzeti demokrata irányzatot juttatta érvényre, melynek diadalmas útjából pusztulnia kellett a bolsevizmussal titkos uraságban kéjelgő irányzatnak. A bulgár történelem új korszakának megrázóan drámai részleteiről sokat írtak a lapok, egy érdekes epizódjáról azonban nem vett tudomást a világsajtó. Obow a Sztambulinszky-kabinet postaügyi minisztere és a diktátor rendíthetetlen személyes híve ott volt a Plevna közelében lezajlott legelső ütközetben, hol mintegy ezer fegyveres paraszt kísérelte meg bálványa végzeteinek útját állani. A kormánycsapatok széjjelrobbantották a fanatikus csoportot és menekülésre kényszerítették a vezetőket. Obow titkárával Románia felé menekült. Éhségtől és fáradtságtól elcsigázva, a kiállott izgalmaktól öszszeroppantva érkezett a futó miniszter román földre, hol nem talált olyan fogadtatásra, minőt remélt. A román kormány, meg akarta ugyan engedni, hogy az országban maradjon, de tartózkodási helyet jelölt ki részére. Obow így nem kért a vendégszeretetből és tiltakozásul a június 15-én este Bukarestből Prága felé induló gyorsvonatra szállott. A halmi határállomásig senki sem tudott a robogó vonat utasai közül arról, hogy egy menekülő miniszter lappang közöttük. Itt is csak kevesen, a prágai közvetlen kocsi utasai közül 34-en szereztek tudomást arról, hogy a női fél fülke ülésein a kimerültségtől szinte aléllan fekvő ember Obow a Sztambulinszky- kormány egyetlen megmenekült minisztere. A halmii határállomás cseh hatósága nem tudta mitevő legyen a nem mindennapi utassal, kinek útlevele nemi volt. Obow titkára igyekezett a cseh rendőrséget rábírni, hogy engedjék át utat a határon, de a cseh tisztviselők nem merték ez útlevélnélküli minisztert addig átengedni, míg a prágai kormány utasítása meg nem érkezik. Végre is kompromis Szum jött létre a miniszter és a cseh határrendőrség között. A Halmiból Prága felé induló vonattal csak a miniszter fiatal titkára utazott el, hogy Prágában interveniáljon Obow miniszter pedig visszamaradt Halmiban, hol bevárta a csehszlovák kormány döntését. Ez nem késett sokáig. Prága megnyitotta kapuit a menekülő miniszter előtt, ki így azután június 18-án megérkezett a cseh fővárosba. A világsajtóban elhelyezett azon hírek, hogy Obov Magyarországba menekült, vagy Magyaror-szágon át jutott cseh földre, ezek szerint tévesek, mert a paraszt diktátor egyetlen megmenekült minisztere Ilalmin át lépett a csehszlovák köztársaság területére, hol most csendben és mindentől visszavonultan tölti Papjait. Obon Halmiban még nem tudott Sztambulinszky tragédiájáról. Egy cseh kurír közölte vele, hogy Sztambulinszkyékat megölték.. Hitetlenül rázta a fejét. Prágában azonban kétségtelen tényege lett az, amit Halmiban még csak fantasztikus hírnek vélt. Obon Halmiban még erős reménységgel nézett a jövő elé, ma már Prágában beletörődött abba, hogy annak az érának csillagzata, melyét is hatalomra juttatta, örökre leáldozott Bulgária fölött...... Legolcsóbban és legszebben test, tisztit, az ? UNICRo-3 gőzmosógyárCluj, Calea Reg, Ferdinand 133 ZsákZsinegKötél | brassól i'kpm Módosítják a külföldi tartozásokról szóló törvényt Bratianu pénzügyminiszter külföldi útja — A Brassói Lapok tudósítójától. — BUKAREST, június 30. Bratianu V. pénzügyminisztertől már napok óta nem érkezik hír, ami annál inkább izgalmat kelt kormánykörökben, mert megelőzőleg olyan hírek érkeztek Páriából és Rómából, melyek nem sok eredménnyel kecsegtetik a pénzügyminiszter vállalkozását. A pénzügyminiszter tudvalevőleg a külföldi tőkét akarta megnyerni a hazai kincsek hasznosítása végett. Párisban azonban hűvösen fogadták s a francia kereskedők arra használták fel Bratianu V. párisi tartózkodását, hogy szemrehányásokkal illessék a külföldi kereskedelmit tartozásokra engedélyezett moratóriumért. A francia hitelezők szerint erre a törvényre nem volt szükség, mert igen sok romániai kereskedő megfizethetné tartozását, de a törvényre támaszkodva, nem teszik. A romániai adósok eme eljárása erősen kifogásolható, ugyancsak kemény bírálatot kíván a kormány, mely, a moratóriumtörvénnyel protezsálja a fizetni nem akaró romániai kereskedőket. Rómában hasonló szemrehányások kísérték a pénzügyminisztert. Ezenkívül Rómában az Olaszországban elhelyezett kincstári bonok konszolidációja tekintetében is elégedetlenkedtek az illetékes körök. Bratianu V. a szövetséges országokban tapasztaltak hatása alatt kijelentette, hogy a külföldi tartozások rendezéséről szóló törvényt módosítani fogja. A csehek, mint nemzeti kisebbség és az osztrák kormány, mint zsarnok Érdekes panasz a bécsi népszövetségi konferencia előtt — Bécsi szerkesztőségünktől. — BÉCS, június 29. A bécsi népszövetségi konferencia éppen a szlovenszkói magyarság helyzetét és sértentel tárgyalta, amikor egy küldöttséget jelentettek be. Dickinson elnök azonnal félbe. ...illeti a konferenciát, "hogy a kisebbségi szekció tagjai a Reputációt meghallgassák. Mindenki azt hitte, hogy valahonnan messziről egy elnyomott nemzet képviselői érkeztek, annál nagyobb volt a meglepetés, amikor jóltáplált, mészáros és vendéglős képű bécsi, bürgerek léptek be, akik mint a bécsi csehszlovák nemzeti tanács delegátusai mutatkoztak be. Bemutatkozásuk után előadták, hogy a bécsi cseheket és osztrák kormány valósággal elnyomja. A Bécsben létesített cseh iskolákban számos osztrák tanító van, ezek azonban, noha cseh nyelven adnak elő, nem nevelik a gyermekeket cseh szellemben. Ezért azt követelik, hogy cseh nemzetiségű tanítókat alkalmazzanak a bécsi állami és városi cseh iskolákban. Szintúgy azt is követelik, hogy a cseh iskolák számára külön iskolaügyi bizottságot létesítsenek, amely teljesen szuverén legyen és ne legyen alárendelve sem az állami, sem pedig a városi iskolabizottságoknak. .. Számos más követelés felsorolása után kijelentenete még azt is, hogy a bécsi csehek tiltakoznak az, ellen, hogy az iskolai hatóságok gyermekeik bizonyítványait német nyelven állítsák ki. E helyett azt követelik, hogy a bizonyítványokat úgy az eleink mint a közép- és szakiskolákban cseh nyelven állítsák ki. Követeléseik előterjesztése után ismét rátértek az osztrák kormány — szerintük —felnyomdó törekvéseire, kifejtették, hogy noha az összeomlás után ezrével vándoroltak ki a csehek Pécsből, Csehszlovákiába, még ma is öbb mint 200 ezer cseh él Bécsben, vagyis jóval több, amint a legutóbbi, idei népszámlálási statisztika kimutat. A bizottság tagjai a bécsi csehek deputációját meghallgatva, barátságos beszélgetésben megnyugtatták őket, hogy az osztrák kormány előtt az ő kívánságaik érdekében is fellépnek, egyelőre vannak azonban olyan kisebbségek is még Középeurópában, így Csehországban is, amelyeknek sokkal súlyosabb sérelmeik vannak, mint az, hogy a bizonyítványokat nem az ő nyelvükön állítják ki. BRASSÓ, június 30. Még januárban megírta a Brassói Lapok, hogy a magyar tannyelvű állami iskolák magyar tanszemélyzetének ez év szeptember 1-ig vizsgálatok kell a román nyelvből, amit ha nem tesznek, vagy pedig eredménytelenül vizsgáznának, úgy elbocsátják őket. Mikor letették az esküt, mellyel kapcsolatban azt az ígéretet kapták, hogy semmiféle pressziót sem gyakorolunk reájuk, nem gondolták, hogy, az ígéret ellenére minden évben tépnek egyet a szárnyaikon s hogy eljön az az idő, mikor a román nyelv és irodalomból, történelemből, földrajzból és alkotmánytanból olyan tudással rendelkező vizsgát kell tenniük, amennyit a középiskola negyedik osztályos anyaga tartalmaz és előír. Mert ezt kapták legújabban rendeletben a magyar tannyelvű állami iskolák tanerői és azt, hogy a nevezett tárgyakból a vizsgát augusztus 15-től kezdve Kolozsváron kell etetniök. De ez mind hagyján. Kaptak egy másik rendeletet is. S ez a rendelet egyenes támadás a magyar tannyelvű állami iskolák magyar tannyelve ellen. Nem kevesebbről, mint arról van szó ebben a rendeletben, hogy az 1923—24. tanévtől kezdve minden, még a magyar tannyelvű állami iskolában is románul kell tanítani, e nyelven kívül a történetet, földrajzot és alkotmánytant minden osztályban, a számtant az első osztályban s a franciát csak román nyelviz tankönyvtül lehet tanítani. Más szóval: a magyar tanítási nyelv a magyar tannyelvű iskolában megkapta már a kegyelemdöfést. Mert mi következik ebből? Az, hogy 1924—25. tanévtől kezdve minden tárgyat románul fog kelleni tanítani az állami magyar tannyelvű iskolákban. Újabb ukáz a magyar tannyelvű állami iskolákhoz Hogy sikkad el a magyar tannyelvűség jellege — A Brassói Lapok tudósítójától. — Sjfp • * ~~m li ellen fényesen bevélt Vértes § feflOQ KYógysz. Mészvas-szfirpe. ■ Teljes kúrára rendesen szlikbah Mellbetegséges 4 üveg ára 160 Leiseg, Lápkör bérmentve. Vártes L. Sas(Loyd 1198)_________gyógyszertára Lugos, 201 sz M Itiscum IL Végkielégítik Magyarországon az elbocsátandó tisztviselőket BUDAPEST, június 30. Érdeklődés előzte meg a nemzetgyűlés csütörtök délutáni ülését, amelyen Kállay Tibor pénzügyminiszter terjesztette be a tisztviselői létszámcsökkentésről szóló javaslatot. A javaslat húsz százalékkal csökkenti az állami tisztviselők számát. A csökkentést az 1923. év végéig viszik véghez. Az elbocsátási okiratot szeptember 30-ig kell kézbesíteni a közszolgálati alkalmazottaknak. A tisztviselőket nyugdíjbahelyezés vagy végkielégítés mellett bocsátják el. Nagyfontosságú a törvényjavaslat második fejezete, amely a trianoni határok közé vont Magyarország vármegyei közéigazgatását vonja össze. E fejezet szerint Győr- és Mosony, Esztergomi- ésKomárom-, Nógrád- és Hont-, Gömör és Kishont, Zemplén- és Abaúj Torna-, Szatmár-, Ugocsa- és Bereg, Szabolcs- és Ung-, Békés- és Arad-, Csanád- és Torontál vármegyék közigazgatását egyesítik. Lejárt sorsjegyeket tukmáltak a vásárosokra — A Brassói Lapok tudósítójától. — SEGESVÁR, június 30. Romlott közállapotaink közepette is feljegyzésre méltói eset történt az ez évi júniusi segesvári vásáron. A vidékről nagy számban vásárra jött árusok Bódéik felállításával foglalatoskodtak, amidőn a megjelent rendőr igazolványukat kérte. S mert a felmutatott ismi igazolványom felül a rendőr által kívánt »Igazolvány«nyal nem rendelkeztek, sátraik felállítását a rendőr megtiltotta, mindaddig, míg a rendőrségtől ezt be nem szerzik. Kénytelen-kelletlen tehát jelentkeztek is a rendőrségein, ahol 20 lej lefizetése ellenében kaptak is egy-egy 10 szelvényes »Societatea de Emiratime Fizica Inainte« sorsjegyet. .Ez »igazolvány« jóval felszerelten aztán akadálytalanul folytathatták bódéik megkezdett felállítását, áruik árusítását. S bár némi sorsjegy- vásárlás céljából tették meg a fáradtságos utat Segesvárra, megnyugodtak a rendőrség megmásíthatatlan rendelkezésében. E megnyugvásukat elősegítette az a remény is, hátha a sorsjeggyel valamit nyerni is fognak. Illúziójuk azonban csakhamar eloszlott, amikor a sorsjegyeket behatóbban megvizsgálták és megállapították, hogy a húzás határnapja 1922. január 12-ike. Hogy kinek a rendeletére árusították Segesváron a húzás napja Után másfél év mulva a sorsjegyeket, hogy az ezek eladásából illegi Lint után bevasalt vételár milyen célt fog szolgálni, az nem tudható, de az bizonyos, hogy ha az effajta hatalmi túlkapások kellő megtorlásban nem részesülnek, gombamódra elszaporodnak. Márpedig ez sem az állami tekintély emelésére, sem a közrend és törvények tiszteletébe vetett hit megerősítésére épen nem alkalmas. (I. V.) llstt ““ —* MODERN MOZGÓ DZSUNGELISTENNŐJE ) Harc a vadállatokkal. Eredeti fel-vétel 4 részben. Il-ik rész 1923. június 29 és 30-án. Főszerepben : piao I a XA-XV főszereplői.