Brassói Lapok, 1925. március (31. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

1925. március 1. BIUSSM LAPOK* 5. oldal, 49. ttzffin* Oraszország ratifikálja Besszarábiának Romániához történt csatolását Olasz-román kereskedelm szerződés készül BUKAELSZ. (A brassói Lapok tudosító-j­ától.) A román és az olasz kormány meg­­azottai között folyó tárgyalások, amelyeknek célja a két ország közötti kereskedelmi szer- r­ződés létrehozása, a befejezés előtt állanak. A szerződés tulajdonképen nem tisztán ke­reskedelmi szerződés lesz, mert annak poli­tikai vonatkozásai is nagy jelentőségűek lesz­nek. A szerződés megkötésének egyik legje­lentősebb következménye lesz, hogy Olasz­ország ratifikálni fogja Besszarábiának Romá­niához történt csatolásáról szóló jegyzőköny­vet. Biharmesyéből még hatszázezer román hiányzik — mondja Chirvay deputát A kamara ülése — Interpelláció a halászati panamáról — Stubenberg gróf 3000 nordja Izgatott a liberális párt BUKAREST. (A Brassói Lapok tudó­sítójától.) Már régen nem volt oly szép közönsége a Háznak, m­irt tegnap.Tett volt egy csomó paraszt a karzaton, akiket — g­onosz nyelvek mondják — a disszidensek utaltak Bukarestbe, hogy lássák, ho­gyan néz ki belülről a liberális kormány­zás. Napirenden volt Manoilescu-Strun­­ga képviselő panamája a halászati kon­cesszióból kifolyólag, mely egy bukófél­ben levő céget és egy pénztelen embert többszázmillió órává tette egy pár havi működés után. A kormány részéről, öt percig, ott volt valamennyi miniszter, de nagy ta­nácskozások folynak a folyosón, a szek­ciókban s így egyedül Cipcanu miniszter maradt ott, akinek válaszolni kellett az interpellációra. .Mialatt az interpelláció folyik, Mar­­zescu igazságügyi miniszter nagyon izga­tottan tárgyal volt elődjével, Jean Th. Florescuval, úgy annyira, hogy az el­nök kénytelen őket figyelmeztetni. Egyál­talán az egész hangulat olyan szokat­lan. A többség nem olyan kedélyes, mint eddig, valami nyomja a lelkét?­­ Én ás he­lyen írom meg, hogy mi Az ellenzék körében is furcsa­ a han­gulat A nemzeti párt egyetlen erdélyi tagja sincs a Házban. Ott ül Argetoianu, aki áhítattal hallgatja Joanitescu barátja vádbeszédét, mellyel alaposan leszedi a szentelt vizet Manoilescu Strungáról. — Mint érdekes epizódot jegyzem meg: Ar­­getoianu ott ül egy négyhelyes padsoro­­zatban egyedül. Jobbra tőle és mögötte van hely elég. Belép Maniu Gyula. Fo­rog, mozgolódik s ahelyett, hogy Arge­­toianu mellé ülne, ahol három üres hely van, felhasználja az alkalmat, amint ki­megy egy másik képviselő s odaül a helyé­re. Arg­foianut kellemetlenül érinti ez az eljárás. Talán igazuk volna a tegnapi mesél­getőknek: a fúzió körül nem minden csen­des? Napirend előtt Chirvay bihari libe­rális képviselő szólalt fel Úgy talája, hogy Bihar megyében nincs kellő szám­ban képviselve a románság. Szerinte még hatszázezer románt lehetne elhelyezni Biharban. S amikor végighallgatom azokat a sú­lyos vádakat, amelyekkel a kormány em­bere sújtja a bihari agrárbizottságot, s azt összefüggésbe hozom a hatszázezer odatelepítendő románnal, nyugtalankodni kezdek: itt valami új merénylet készül a magyarság ellen. Fölkeresem Chirvag képviselőt s kezdem a vallatást S igy tudom meg lassan-lassan, hogy a bihari agrár­komité visszaélt hatalmával, becsapta a tör­vényt, kijátszotta annak legelemibb ide­vonatkozó intézkedéseit A nem hivatalos jellegű beszélgetés­ből kiderült, hogy Chirvay képviselő nem ismeri az agrártörtvényt . Ugyanis gr­óf Stubenberg 3000 holdat kitevő szé­kelyhídi birtokáról van szó, amely bir­tokot meghagytak a grófnak, mivel a le­csapolt területek a törvény szerint nem sajátíthatók ki. Chirvay ezt természete­sen nem tudja és mód azzal érvel, hogy ez a terület ma a Berettyó szabályozása óta használható búzatermő talajjá lett át­alakítva s szerinte hamisan vezette be az agrárbizottság, mint viz alatt állót. Ezen kívül szerinte megfagytak még a grófnak 3000 hold erdőterületet, mely már rég­óta ki van termelve s helyébe csi­k úgy sorakoznak a szép búzatáblák. Erre úgy jött rá Chirvay, hogy Székelyhid községe erdőt kért a kormánytól, amely utasí­totta a hatóságokat, hogy ezt a község­nek szükséges erdőrészt sajátítsák ki Stu­benberg gróf 3000 holdas erdejéből. S mi­dőn a bizottság kivonult helyszíni szem­lére, az erdő helyett kitűnő búzaföldeket talált, így magyarázta meg nekem Chirvay képviselő a helyzetet. Nekem szeget üt a fejembe ez az ügy, mert szokatlan dolog, hogy a helyi agrár­bizottságok visszaéléseit éppen egy kormánypárti képviselő rántsa le. S na­gyon félő, hogy ez nem is történt cél nélkül s a végén a liberális képviselő tu­datlanságának újra a bihari magyarság adja meg az árát Aztán kezdődik a halászati pana­­ma tárgyalása. Bennünket, kisebbségeket csak annyiban érdekel az ügy, hogy egy­ adattal, egy jókora adattal többet tálal­tak elénk, a liberális párt kommercializá­­lási akciójának a boszorkánykonyhájából. A Frigul jéggyár hét esztendővel ez­előtt egy fillér dividenciát nem tudott fi­zetni részvényeseinek, öt milliónyi alap tőkéjét már régen megette, míg egyszer jön Manoilescu Strunga liberális képvi­selő, s felhatalmazást kap a kormány-­ tól a halászati koncesszió gyakorlására, amely a Frigul-cégbe olvad bele. Ez az öt milllió tőkével bírt társaság minden újabb tőke nélkül a koncesszió átvéte­lénél évi kétszázötven millió hasznot, egy kilogramm halon 10 lejt keresnek. Ha realizálni olyan fon­tn, hogy minden már most összeszámítjuk, hogy egész Ro-­­­mánia haltermékének 87 százaléka a Frigul kezében összpontosul, akkor köny­­­nye­n érthető, hogy milyen óriási ha­szonra tehet szert Manoilescu Stranga és a mögötte álló társaság. Midőn Manoilescu Stranga valami kérdést intéz Joanitescu interpelláló kép­viselőhöz, ez vérvörös arccal kiáltja fe­léje. — Én egy Manoilescu Strangával nem állt szóba.­­ S ennek a koncessziónak köszönhet­jük, hogy a hét év előtt 12 lejjel fizetett halat ma 40 lejjel fizetjük kilónként, csak azért, hogy egy Manoilescu Strunga évi 250 milliót keressen néhány kollegájával. De e­zzel egyúttal tönkreteszik az ország halászatát, mert rengeteg sok vállalkozót mondott le a halkitermelésről, hogy ne legyen kiszolgáltatva e társaság kizsákmá­­nyoló rendszerének. De nem is tudott felelni semmit az interpelláló szavaira, csupán annyi ere­je volt még, hogy egy bizottság vegye el­lenőrzés alá a társaságot Negyven esztendeje garázdálkodik így a liberális párt ebben az országban, azon­ban most embereikre találtak s meg fog­ják dönteni ezt a rendszert Ezeket mondotta Joanitzescu képvi­selő.­i Magyar diákok a francia közoktatásügyi miniszter előtt PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójától. A francia közoktatásügyi miniszter fogadta, a magyar diákok kedvitségét, amely megkö­szönte Páris vendégszeretetét. A miniszter lekötelező kedvességgel felért a diákoknak s válaszában örömét fejezte ki afelett, hogy a francia kultúra olyan mély hatást gyako­rol a magyar diákok fogékony elméjére. Végül hangoztatta, hogy az igazi béke leg­jobb eszköze az, ha a két nemzet meg­meri és megérti egymást, amit a szellemi együttműködés valósít meg a legjobban. ,­orz összes fogkrém­ek eredetije tubusban KRIOPONT azért kalodoni legyen minden szájban II I I I is li

Next