Brassói Lapok, 1925. november (31. évfolyam, 249-274. szám)
1925-11-01 / 249. szám
XXXI. évfolyam, 249 szám ^ Vasárnapi szám ára 5 lef (Bukarestben 6 Ief) 1925 november 1 vasárnap SZERKESZTÖSSO. KIADÓHTVATXE, NTOMCA 8%9 fi«E9 A BS A fi MT& TEIErONSZiMflS. SZERKESZIÖSfiO 177^ BrASSÚ, KAPU-UCCA 04-60..SZÁM PValTIKAI NASrlLAP 677 SZÁM - KUDOHIV.MU 83 é» 077 SZ^VJ ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: főszerkesztő ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE! Egy hóra 70 lej, negyedévre 190 lej, félévre 360 lej, SZELE BÉLA dr. Egy híra 801 1/4 évre 220, ,/s évre 420, 1 évre 800 lej egy évre 680 lej és havonta 15 lej kézbesítési dij. ^ *3 £. JL A dr. Külföldre: V« évre 370, V* évre 720, 1 évre 1400 lej Egyszerre jön két helyről komoly híradás az új Locarnoról, Londonból, hogy a dunai államok konföderációja aktuálissá vált és Párisból, hogy a Népszövetség a Balkán-államok közt is garanciapaktumot óhajt. Mindkét, egyébként összetartozó ötletnek megvan a mozgalmas, hajszoló, érlelő háttere. A konföderációt nyilván az a bizonytalan, válságos, állandó nyugtalanságot okozó állapot teszi szükségessé, mely a monarchiából alakult új államok közt politikai és gazdasági tekintetben egyaránt uralkodik. Aki ma objektív tekintettel, a tegnap történéseitől befolyásolatlanul betekint a kisántant államok egymás közti, s ezeknek a többi szomszédos országokkal való kapcsolataiba, az nem egy konszolidált, normális, a népek és nemzetek hivatásának megfelelő békeállapotot talál, hanem egy háborúra emlékeztető hadihelyzetet, melyben az ágyuk, puskák és szuronyok szerepét a különböző vámok, vasúti tarifák, vízumkényszerek, kisebbségi követelések, külpolitikai sakkhúzások és féltékenykedések töltik be. Az úgynevezett dunaii konföderáció lényege nem az érdekelt államok formális szövetségében foglaltatik, amibe látható időn belül megvalósíthatatlan, hanem egy olyan államközi egyezményben, mely a közös érdekek alapján kiveti az eddig fennálló differenciákat, s ezek helyébe a lojális kölcsönösség elvét, s gyakorlatát emeli. Több nagy társas üzletnek és közös vállalatnak a képét jelentené a konfederáció-féle szövetkezés, melyben az egymás ellen való törés mindenkinek feltétlenül a saját kárát is okozná. Nem volna tehát egyéb a konföderáció sem, mint egy alaposan megkonstruált biztosítási paktum, aminőt a Népszövetség kíván megteremteni, azzal a különbséggel, hogy az új Locarnoban egyesülő államok nemcsak területi garanciákat vállalnának, hanem kölcsönös forgalmi, kereskedelmi, állampolgári szabadságot is, ami egyúttal a nemzeti kisebbségek jogainak a teljes elismerése és érvényesílése volna. A konföderáció és a garanciapaktum gondolatának reális jellegét a görög-bulgár incidens, a magyar parlamentben elhangzott interpellációk és kormánynyilatkozatok, valamiint a brit külügyminiszter és Macdonald volt miniszterelnök ítélete a kisebbségi problémáról immár kétségtelenné teszik, s meggyőződésünk, hogy az idevonatkozó tárgyalások — ha a háttérben máris meg nem indultak — csakhamar megkezdődnek. Az új Locarno, mely lehet a régi Locarno is, a nagy békémül szülőföldje, de lehet Bécs is, a legártalmamiabb federált fővárosa magában egyesítené Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot, Romániát, Jugoszláviát ’’Bulgáriát és Görögországot. A konferencián meg kellene állapodni: a tényleges és végleges határokról, az általános leszerelésről, a nagyhatalmiakhoz, (Török és Oroszországhoz is) és a Népszövetséghez való viszonyáról, a nemzeti kisebbségekről, a gazdasági kapcsolatokról, a munkáskérdésről,a dunai forgalomról, a termények és javak kicseréléséről, valamint egy állandó békebizottság szervezéséről. Mindezt a teljes egyenlőség, igazságosság, a háborúból visszamaradt károk és keserűségek kiegyenlítése, kárpótlása alapján tényleg az állandó béke javára, valamenynyi állami üdvére. Legalább így kívánnák a párisi és londoni békecsinálók, akik már egyszer megmutatták, hogy reális valóságok iránt semmi érzékük sincs. Ennek a tervnek sincs gyökere sehol, s nem is lehet vele gyakorlati értelemben számolni. " . A német nép nagy többsége a locsrnói szerződés mellett áll ESSEN. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Lutherkancellár tegnap Essenben nagy beszédet mondott, amelynek befejezéseképen kijelentette,hogy a német nép nagy többsége a ríocarnói szerződés mellett foglal állást, tehát alárendelt jelentőségű az a kérdés, hogy a birodalmi gyűlés megadja e a hozzájárulását, vagy pedig intézkedünk, hogy a német népközvetlen megkérdezése után történik-e megdöntés?. A kisebbségi kérdést tárgyalják a magyar netiszeftgyűlésen Baross János és Pakots József felszólalása BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A magyar nera'ze-gyűlés tegnapi"ülésén Baross JáNsOS és’-’akots -ló-ó ' zsef a kisebbségi kérdésben már beje-lentett beszédjüket mondották el. Az első felszólaló Baross János volt, aki kijejlentette, hogy újból foglalkozni kell a kisebbségi kérdéssel, mert sorsuk a lej csalátt területeken állandóan rosszabbodik. Utakat, eszközöket kell keresni, — mondotta — melyek javulást hozhatnak. A magyar közvélemény nem nyugszik bele, hogy a népszövetség továbbra is kezelje a kérdést. Eddig tizenkilencszer fordultak a kisebbségek a népszövetséghez, de érdemileg csak a bánsági és erdélyi telepesek ügyét intézték el, de ezt is kedvezőtlenül. Hangzatos szavakat hallunk a népszövetségtől, de tetteket nem látunk. Nemcsak a magyarok panaszkodnak az utódállamok kormányainak politikája miatt, hanem a rutének, a németek, és a tótok is. A kisebbségi kérdések — folytatta Baross — nem a négymillió lecsatolt magyar problémája, hanem Csehszlovákiában és Romániában a nemzetiségek kérdése. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy ezekben az államokbana lakossági zöme nemzetiségi. Nem kellett volna ratifikálni a trianoni szerződést, de az akkori politikusaink hittek az öt nagy halalom garanciájában és azt hitték, hogy ez a kisebbségi ügyben biztosíték. Bizlak Millerand kisérő levelében, pedig a határkiigazítási ígéret komolytalan aktus volt. Csalódtunk a Népszövetségben, melynek a kisebbségek jogait biztosítani kellett volna. A Népszövetséghez intézett panaszok semmit sem érnek és ez tovább nem tűrhető. Valami utjának-módjának kell lennie, hogy az utódállamokat figyelmeztessük kötelességeikre. Retorzió a kezünkben a jóvátétel kérdése, s míig velünk szemben nem teljesítik vállalt kötelezettségeiket, nekünk sem kell teljesíteni a jóvátételt. Arra kell törekednünk, hogy a német-francia kérdés nyugvópontra jutása után a magyar kérdés dominálja a világpolitikát. A kínai falakat a kisantant azért tartja fel, mert attól fél, ha a forgalom szabad lesz, a kereskedelmi központ Budapest lenne. A demokratikus miltarizmus, vagy imperializmus téved ha azt hiszi, hogy baleket, vagy hazaárulókat fog találni. Kéri a kormlányt, hogy mielőbb konkrét javaslatokkal jöjjön, miutána Pakots József demokrata képviselő szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi kérdés akadálya az egyetemes békének. A demokratikus ellenzék fájdalommal látja, hogy a Népszövetségben a kisebbségek sérelme nem kerülhet szóba olyan formában, hogy remény lenne a javulásra. Ismerteti azokat a cikkelyeket, amelyek az erdélyi magyarok jogait biztosítják és szóváteszi az erdélyi magyar iskolák bezárását. Elmondotta, hogy a rendeletek egész sorozatával. A lei Zürichben nyitáskor 2.4*8 és egynegyed 000300SO2S30 Minden idők legpazarabb és legpompásabb kalandorfilnjs 0 003000 900300 fl mo°gó0 Zigano,a Monte Biavolo-i bandita | Mindvégig Izgalmas és bravúros jelenetekben fevelkedő nagy kalandorfilm 8 felv.-ban. fl főszerepben HIlRRY PEL. | Mai számunk 16 oldal