Brassói Lapok, 1926. december (32. évfolyam, 272-296. szám)
1926-12-01 / 272. szám
1926. december 1. BRASSÓI LAPOK 3. oldal, 272. szám. Munkanélküliek jajkiáltása Szérzülük az ország rpaza és kereskedelme — Csak egyetlenegy városisán tízezer munkafió kia van — Nagyvárad éhező munkásainak beadványa a városi tanácshoz — „Ismerjék el az ileusez va’ lobunkat*' i kereskedelmi kamara a gazdasági nyomor más oldalait tárja fel i kormány bevallja, hogy nem tud segíteni NAGYVÁRAD. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Nagyvárad valamikor a tőkeerős üzletek, fejlődő gyárak és viruló ipar emporiuma volt. Az utóbbi esztendők és főleg a legutóbbi hónapok erősen megviselték Várad gyáriparát és kereskedelmét A nyomasztó pénzhiány miatt a legerősebb vállalatok építenek le s az s jelenleg Nagyváradon 4000 munkanélküli munkás hirdeti a feketeesztendő komor következményét: az egyre fokozódó munkásnyomort. A négyezer szervezett munkanélküli mellett ötezerre megy a munka nélkül nyomorgó munkások száma és így ma Váradon közel 10.000 munkás áll kenyér nélküli A dolgozó munkások közül mindöszsze 900 munkás dolgozik heti 24 órát, az ennél kevesebbet dolgozókat munkanélkülieknek számítják. A legnagyobb munkahiány a bőrös faipariján van, ahol a munkanélküliek száma 80 százalékra rúg. Teljesen munkanélkül 25 százalék van. A szabómunkások egyáltalán nem dolgoznak, mert azt a kevés megrendelést, ami történik, maguk a mesterek is elvégzik, egykét tanomccal. A vasiparban 40 százalékra emelkedett a munkanélküliek száma. Az óriási munkahiányra tekintettel a munkásság vezetői a városi tanácshoz fordultak és a következő megszívlelésre érdemes beadványban kérik a közmunkák megindítását. Tisztelt Városi Tanács! Immár hónapok óta tart a gazdasági krízis. Egyre nagyobb és nagyobb lesz ama vállalatok száma, amelyek vagy teljesen beszüntetik üzemüket, vagy a beszüntetés előtt állanak. Nagyszámú munkáselbocsátás és üzemredukció által a munkások ezrei vállnak kenyörtelenné, illetve keresetüket a nálunk amúgy is alacsony életszínvonal alá szorítják. A nagy tömegek fogyászésképessége a gazdasági élet legjelentékenyebb tényezője. A munkanélküliek állandó szaporodása a mindinkább fokozódó krízis biztos előjele, amiből az következtethető, hogy a most már hónapok óta tartó munkanélküliség még a további hoszszú hónapokig eltarthat. Az állampolgárnak előírt kötelességei, de épp úgy jogai is vannak. A megélhetéshez való jogunkat senki el nem vitathatja, s miután mi egy természetellenes állapot áldozatai vagyunk, kérjük a városi tanácsot, hogy a megélhetéshez való állami jogunkat elismerje, s úgy a mi, miint az utánunk jövő ezer megezer munkanélküli munkás helyzete jobbrafordulása tekintetében intézkedjen. A városi tanácsnak, mint a város legfőbb irányító és ellenőrző testületének okvetlen módjában van a községi munka széleskörű megindítását kieszközölni, mi általa máuukanélkülisÓ£í megszüntetőmunkalehetőséget kérünk, vagy széleskörű munkaalkalom biztosítása, vagy szükség mamivá megindítása által. Nem vagyunk parazita életet élni. A kereskedők és iparosok helyzete épp olyan szomorú, mint a kis egzisztenciáké, a dolgozók, jobban mondva a dologtalanságra kényszerültek tömegét. Ez a szomorú helyzet tükröződött vissza az Ipar és Kereskedelmi Kamara vasárnap délelőtt megtartott közgyűlésén, amelyen dr. Moskovits József elnökölt. A tagok közül mintegy harmincan soretek meg. Dr Prp János főtitkár elterjesztette a titkári jelentést, amelyben bejelentette, hogy aminiszter a kamara által kért póthitelt jóváhagyta. Ezután rátért arra, hogy a kamara igazgatótanácsa november 15-én tartott ülésén foglalkozott a váradi piac súlyos helyzetével és az igazgatótanács ülésének határozata folytán kérték a póthitelt, amelyet a miniszter jóváhagyott azzal, hogy azt nem a Banca Nacionala, hanem a más bank útján folyósítják. Ezután Beck Nándor a Kereskedelmi Csarnok alelnöke szólalt fel. . . Tekintettel akereskedelem és ipar gazdasági válságára, a legfontosabb a valuta stabilizálásának kérdése, a bankjegyhiány enyhítése és a kamatok szabályozása. Felterjesztést kell intézni a szakminiszterhez és a parlamenthez gazdasági életünk rendezésére vonatkozólag. Ez olyan fontos, hogy amiig ez nincs rendezve, minden más kérdést le kell venni a napirendről. Többek felszólalása után dr. Moskovits József a kamara volt elnöke azt hangoztatta, hogy szeretné, ha a pénzügyi igazgató is itt lenne és hallaná az adóbehajtások ellen elhangzott panaszokat. Az adóbehatás nyomsorúságát éppen az állami érdekében kell rendezni, miért ha az állami elveszti adófizetőit, az katasztrófát jelent az állalmi háztartásra is. Bejelenti ezután, hogy Barbu Romulusz a kamara elnöke és Papp János főtitkár eljártak az adóbehajtások enyhítése érdekében és elértek annyit, hogy a pénzügyigazató ez év végéig haladást adott de egy ezreg bemutatta a pénzügyminiszter parancsait, amelyek szerint minden adót be kell hallani mindaddig, miig munkaerőnk felett rendelkezünk. Senki támogatására vagy elnézésére nem tartunk igényt, de annak a tétlenségünk megszüntetését kérjük, mert ezáltal úgy a magunk, mint családunk helyzete kétségbeejtővé vált! Amennyiben a városi tanács a munkához való jogunkat elősimerni nem kívánja, s az általunk kért intézkedést végrehajtani nem óhajtja, úgy kérjük az öszszes iparral bíró államokban már régóta megvalósított rendelkezéseket életbeléptetm. Ha nem akar segíteni a tanács, úgy egy sürgősen folyósítandó községi (város?) gyorssegély megszavazása által biztosítsa a családunk megélhetését. Helyzetünk meg nem változása esetén előálló következmények teljes tudatában úgy a "magunk és családunk, mint hasonló állapotban levő munkanélküli munkástársaink és azok családjának nevében terjesztjük a városi tanács elé eme kérésünket, december 31-ig". Indítványozza, hogy írjanak fel a miniszterhez. ir. Papp János bejelenti, hogy a Kamara és Kereskedelmi Csarnokkal kartöltve már felterjesztést tettek a szenátorok és képviselők útján , a pénzügyminiszter azonban azt a választ adta, hogy generálisan nem tud segíteni a helyzeten. Javasolja, hogy a Kereskedelmi Csarnok terjesszen fel újabb kérvényt a miniszterhez és ezt a kamara is approbálja, reméli, hogy a miniszter mégis halasztást fog adni az adók behajtására. Pap a volt bankigazgató, dr. Popper Ákos a Keresk. Csarnok elnöke, Beck Nándor szólnak hozzá a javaslathoz, majd újból Pap János reflektál a felszól lakásokra és rámutat, hogy a kamara mindent elkövetett a miniszternél. A javaslatot ezután elfogadják és más tárgy, nem lévén a mindvégig nyomott hangulatú gyűlés véget ért." üzletek kirakataiban napról-napra szaporodnak a vészt jósló táblák, amelyek végeladásokat, üzletfeloszlatásokat hirdetnek. A határszél egyik legnagyobb textiláruháza, amely országos hírre tett szert, részben feloszlik és a tulajdonosa más vállalatba kezd. Nagyvárad legnagyobb műbútor- és vagongyára redukálja üzemét és a munkások és tisztviselők nagy számát bocsátja el. Az egyik országos hírű cipőgyár termelését csökkentette és a munkaidőt heti két napra redukálta. Két másik cipőgyár felszámolás alatt van, sére, vagy legalább nagyfokú enyhítésére a megfelelő garancia megy volna. Mindenekelőtt is kereskedelmi és iparkamarák újabb panaszai Opns miniszteri rendeletet készít az egyházak államsegélye ügyében BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A bukaresti lapok jelentései szerint a különböző felekezeteknek az egyházak államsegélye ügyében A veresen miniszterelnöknél történt közbenjárása megfelelő eredménnyel járt. Goldis kultuszminiszter kijelentette ugyanis, hogy, az államsegély ügyében hozott első határozatát módosítatni fogja oly módon, hogy mindazok az egyházak, amelyek eddig is államsegélyben részesültek, szerzett jogaikat nem vesztik el, s nem vonják meg tőlük az államsegélyt A kultuszminiszter rendelete csak a jövőben megalakuló egyházközségekre vonatkozik. A miniszter eme határozatát körlevélben közük az ország valamennyi püspökségével. ~_________ | Bányalégrobonás Hirkinienben DORTMUND. Mult éjjel a harringnibányában légrobbanás következtében három bányász meghalt és tizenegy megsebesült. Reggel újabb robbanás még négy, súlyos sebesülést okozott./ v ■ / - v - ' ‘ ~ 1 1 *• A »■ *