Brassói Lapok, 1927. szeptember (33. évfolyam, 196-220. szám)
1927-09-28 / 218. szám
1927. szeptember 28. BRASSÓI LAPOK 3. oldal, 218. szím. Csíkszereda nagy vasárnnppja Szeptember 25-én vasárnap reggel hétóra körül már megindul a mozgalom a csíksomlyói kegytemplom felé. A szekerek, kocsik, autótaxik fölverve Csíkszereda főutcájának portengerét, a mind ugyanazon irányban haladó embertömeggel mintha egy végeláthatatlan nagy népvándorlás jelenetét tárnák elénk. Felhőtlen az ég. Az őszi verőfény szokatlanul enyhe. Az útszéli fa harmatos. Szebb őszi napot el sem lehet képzelni. Fél órai gyaloglás után végre kiérünk a kétgrnyű régi templomhoz, melynek nagy felén hullámzik a nép. A hatalmas udvar hátsó részében már felállították azt a podomjurn°t, melyen a nagygyűlés alkalmával a püspökök, az egyházi és világi vezérférfiak valamint a sajtó munkásai foglalnak helyet kilenc óráig a templom úgy megtelt hívekkel, hogy betérő képessége több ezer főre menő tömegnek már nem adhatott helyet. Harangzúgás. Az orgona megszólal. Piros galléros minisztránsok mögött, hosszú, kék dolmányos gyertyavivő diákok, fehér karinges papság, lila galléros kanonokok, akiket Pacha Ágoston püspök és Mayer Antal püspöki kormányzó követ. Az oltártól megindulva kettős sorban a megérkező Majláth Gusztáv Károly gróf püspök elé vonulnak a templom kapujáig. Aztán a menet ismét az előbbi sorrendben tér vissza az oltárhoz, de most már Majláth püspök van a menet legvégén, s apostoli áldását adja a templom két oldalán letérdelő népsokaságnak. Kezdetét veszi a vasárnapi istentisztelet. Felzúg az ének a székely nén törhetetlen hitével. Nők, férfiak hangja összecsendülve lebegi, hullámozza körül a hét oltárt és szűz Máriának ősi szobrát, mely a főoltár fölött áll. Szentmise után Irsik Lajos jezsuita atya mondott magas szárnyalásu beszédet, mire következett Majláth püspök pápai áldásának kiosztása. Ezzel az istentisztelet befejezést nyert. A róm. kath. nagygyűlés 11 órakor a közönség a templomból kivonult a térre, hogy a nagygyűlés szónokait meghallgassa. Többek becsülése szerint a megjelentek száma mintegy tízezer ember lehetett. Az emelvényen leterített asztal mellé elhelyezkedett a három püspök. Kívülük tőlünk jobbra és balra ülnek Karácsonyi János nagyváradi címzetes püspök, Zomora Dániel gyulafehérvári nagyprépost, Kovács Gyula kanonok Szatmár megye képviseletében. Balázs András prelaţionok. Profán Leonárd Ferencrendi szerzetes. Szilágyi M. Dózsa premontrei kanonok. Görög Joachim örményszertartásu kanonok, a világiak közül Betegh Miklós az országos Népszövetség elnöke. Gyárfás Elemér dr. szenátor (Dicsőszentmárton,) Szoboszlay László képviselő (Nyárádszereda). báró Szentkereszthy Béla, Hinléder Bélafr. (Székelyudvarhely). Inczédy Joksmann Ödön dr. (Kolozsvár) a Magyar Párt alelnöke, valamint Fejér Sándor volt alispán, a Csíkszeredai népszövetség elnöke. Gróf Majláth Gusztáv Károly megnyitja a gyűlést. Azért imádkoztam ma az oltárnál — jelentette ki a püspök megnyitó beszédében — hogy a mai nap mindnyájunk részére a kegyelem és vigasztalás napja legyen, mely jó emléket hagyjon lelkünkben, s megerősödve a testvéri szeretetben világi és egyházi kötelességeinknek könnyebben megfelelhessünk. Mielőtt a szót átadnám az előadó uraknak, nagyon kegyeletes kötelességnek kell eleget tennem. Mióta Ferdinánd király meghalt, nem volt alkalmam híveikminek ilyen nagyszámú közönsége előtt megjelenni. Ez az ünnepély alkalmas arra, hogy megemlékezzünk elhunyt királyunkról, aki minthű katholikus, mélységes áhítattal ragaszkodott egyházához. Kérjük az Istent, hogy adjon neki örök nyugalmat, s lelje meg földi szenvedéseinek mennyei koronáját. Egyúttal éltetjük a kis Mihály királyt, s kérjük a Mindenhatót, hogy őfelségét mindig jó tanácsosok vegyék körül, hogy legyen majd megértő szive az ő népeihez, s kövesse mindenben nagyapja példáját. (Éljenzés.) Ezután hálás köszönetet mond két püspöktársának, akik a szomszéd egyházmegyékből a kongresszusra fáradtak, s testvéri szeretettel csatlakoztak hozzánk, hogy ezzel is kimutassák azt az egységet, mely erőnknek egyik alapja. Köszöni a kormánynak, hogy képviselőjében elküldte a nagygyűlésre dr. Puchsan Zeno miniszteri tanácsost, aki a kongresszus lefolyásából megállapíthatja, hogy amikor a katholikus egyház saját erőinek megszilárdításán dolgozik, akkor egyegyszersmind az ország konszolidációja érdekében is sokat tesz. Ezután meleg szeretettel üdvözli a megjelenteket. Házasságot kötöttem Erdélylyel! Ekkor váratlanul feláll Fejér Sándor, s mint a Csíkszeredai kath. Népszövetség elnöke Majláth püspököt 63 éves születésnapja alkalmából üdvözli. — Harminc év óta közöttünk él — mondta Fejér, — s jóságos atyai odaadással a hitmélyités terén elévülhetetlen érdemeket szerzett. Szomorúan olvastuk egyik-másik napilapból, hogy esetleg elveszítjük főpásztorunkat, akit állítólag a magyarországi hercegprímási székbe kandidáltak volna, de nemsokára örömmel vettük tudomásul kegyelmes atyánknak azt a kijelentését, amelyet Duca miniszternek tett a napokban hogy: Erdélyben maradok, mert házasságot kötöttem Erdéllyel. (Szűnni nem akaró éljenzés!) Csajláth püspök Pacha Ágost dr. és Puclisan Zeno dr. felé halkan, kissé csodálkozva jegyzi meg: Én erről senkinek sem szóltam, csakis Ducának, a hir mégis elterjedt. Puchisan Zeno dr.: A Brassói Lapok hozta legelőször!) Fejér: Fogadjuk meg mi is, hogy tántoríthatatlanul kitartunk főpásztorunk mellett gyermeki ragaszkodással vesszük körül fennkölt személyét, aki megtanított minket arra, hogy: Istenben a szeretet, és szeretetben az egység. (Lelkes taps és éljen!) Ezután a kedves jelenet után következett Pacha Ágoston és Mayer Antal püspöki kormányzó beszámolója a hitbuzgalma, illetve a szociális szakosztály tegnap délutáni gyűlésének eredményéről. A nagygyűlés a bejelentéseket helyesléssel tudomásul veszi. Balázs András kolozsvári prelátus kanonok. A Krisztus király ünnepe hangsúlyozza, hogy azok az országok erősek, ahol Jézus a király. Most a hitvallás életét éljük, semlegesek, gyávák nem lehetünk. Vagy élünk, vagy gyáván elpusztulunk. Minden egyesületnek, ha van lelke, a legsivárabb időben is talpra áll. Ezért nem s Pilátusokat, hanem a gerinces embereket kell teremteni. Nevelt fái lelkünkei szilárdnak, azután egységben összefogva egyesületeink is olyan erősek lesznek, hogy a pokol kapui sem vesznek rajta erőt. Dr. Balázs Endre státusreferens szintén abból indul ki, hogy izmos karú, edzett lelkű férfiakra van szükség. Kemény munkával kell a rögöt felszántanunk, hogy megküzdhessünk az élet sok bajával. Nagyon jól tudom, hogy a szószék, a szentmise erőt ad nekünk, mert ezek a katholikus hitélet forrásai. Anae nem elég templomba járnunk. Társadalmi egyleti életre is szükség van. Szükség van arra, hogy a katholikus egyleti élet minden térre kiterjedjen, természetesen azért szoros összefüggésben álljon hitünkkel. A községekben alakuljanak meg a gazdakörök, olvasókörök, stb., de mididen egyesület benső kapcsolatban álljon az egyházzal. A modern katholikus egyletek, mélyebben foglalkozzanak gazdasági kérdésekkel. Az ilyen szövetkezeti életet a világi híveknek apostoloskodása kell, hogy megteremtse. " A róm. kath. autonomia védelme Majláth püspök reflektálva dr. Balázs András beszédére, különösen arra figyelmeztet, hogy mijidenid tisztelje a római katholikus egyház autonómiáját, védje azt meg úgy a községekben, valamint a városokban. Ajánlja püspöktársainak is, hogy egyházmegyéikben léptessék be azt az autonómiát, mely az erdélyi püspökséget századok óta munkaképesebbé tette.. Ami leomlott, azt újra kell építeni Tréfán Leonárdt: Építenünk kell. Ami leomlott, azt kell újra felépíteni. Egy erdélyi szellemi vezér ezelőtt jó néhány, évvel szomorúan beállított hozzám, s a következőket mondta: — Minden összeomlott. Nem hittetml volna, hogy’ ezt megérjük. A szabadkőművességnek ezt a szimbólumát s itt átadta nekem ezt a kalapácsot (felmutatja) önnek adom. Tegye el emlékül! Nelml talentünk vele semmire! S én akkor azt feleltem neki: Kalapácscsal nem lehet építeni, csak egyedül a kereszt jegyében. Nekünk, erdélyi katholikus magyaroknak közünk van a magyar faj szerencsétlen sorsához. De éppen ezért ízes gyümölcsöket kell termesztenünk itt, nehogy a fa az evangélium szerint tűzre vettessék. Sokat kell építenünk, de sokat kell rombolnunk is. Krisztus keresztjével kell megmentenünk a székely leányok export becsületét, s földig le kell rombolnunk becsületük mészárszékét. Gyergyó egyes falvaiban már üresek a bölcsek. Ez az új helyzet már import Párisból, amelyet Krisztus keresztjével kell megváltoztatnunk. A Szivek harcát s egyéb ponyva férc-holmikat, amelyek Irtózatos népromboló munkát végeznek, vessétek tűzbe. A millenisták, adventisták erkölcsi felfogásait ne engedjétek telketekhez férkőzni, még akkor sem, ha dollár ígérgetésekkel kecsegtetnek. Nemi mi szítjuk a gyűlöletet, hanemi ők, akik minket ok nélkül támadnak. Az egykedvűségnek, a közömbösségnek vége, ha dolgozni akarunk. A romlott értelmiség nyomában erkölcsileg sülyedt nép következik. Ezért hinnünk és dolgoznunk kell! Nem száz százalékos dicsekvéssel, hanem száz százalékos fegyelmezettséggel és kötelezettséggel. Mindezek mellett hű katonái maradunk az apostoli szentszéknek, amelytől elszakítani senki sem tud. Különböző újsághírek bizalmatlanságot akartak szítani a romániai magyar katholikusság és a szentszék között, de e törekvéseik eredménytelenek maradtak. Ezért kéri, hogy a nagygyűlés a következő határozati javaslatot fogadja el, s küldje el a pápa őszentségének. Erdély katholikus népe állást foglal az autonómia ügyében Az erdélyi, váradi, szatmári és temesvári latin-katholikus püspöki megyék hiveinek 1927 szept. 25-én Csiksomlyók, a Keresztények Segítségének szentélyénél tartott nagygyűlése rendületlen ragaszkodását fejezi ki ősi kath. szent hitéhez és fiúi hódolatát s gyermeki bizalmát az Egyház látható feje. Szentséges atyánk, Krisztus helytartója iránt. E püspöki megyék minden hű gyermeke határozottan és öntudatosan visszautasítja azokat a törekvéseket és kísérleteket melyek a küszöbön álló konkordátumra vonatkozó hamis és elferdített híresztelésekkel népünk lelkébe aggodalmakat s bizalmatlanságot önteni s híveinket a kath. Egyház s az Apostoli Szentszék iránti törhetetlen ragaszkodásban megingatni igyekeznek. * A nagygyűlés szilárdan bizik abban, hogy az Apostoli Szentszék, mely a földkerekség katholikusainak érdekeit egyaránt szivén viseli, nem fog a román állammal olyan egyezményt kötni, mely évszázados jogaink és ősi egyházi inntézményeink sérelmére válna. Teljességgel kizártnak ítéli a nagygyűlés, hogy az Apostoli Szentszék, mely az öszszes államokban annyit tesz és áldoz a kath. iskolák érdekében, elfogadhatna olyan konkordátumot, mely hitvallásos oktatásunk és ősi kath. iskoláink legcsekélyebb sérelmére lehetne, hanem ellenkezőleg igyekezni fog ezeknek jogait körülbástyázni s fejlődésüket biztosítani. Meg van győződve róla a nagygyűlés, hogy az Apostoli szentszék nem járulhat hozzá olyan intézkedésekhez, melyek az őseink alapítványaiból származó kath. vagyont elvonná rendeltetési céljától s kivenné azon egyházi szervek és testületek kezelése alól, melyek arra az alapítók szándéka, a kánonjog s az évszázadős gyakorlat szerint hivatva vannak. De minthogy a nagygyűlés tudja azt is, hogy a jó anya meghallgatja szerető gyermekének kérő szavait, fiúi bizalommal kéri. Hü katholikusok és hü magyarok vagyunk ! Gyárfás Elemér dr.: Szükséges a mai nagy lelki ünnepség alkalmával megjelölnünk határozott álláspontunkat azokra a kijelentésekre nézve, amelyekkel minket állandóan súlyosan érintenek. Mi igenis hü katholikusok vagyunk, egyszersmind hü magyarok.