Brassói Lapok, 1931. április (37. évfolyam, 75-97. szám)
1931-04-01 / 75. szám
Ka£l_Kraus ultin — Grota "Péter: Oktalan állatoknak nevezte az elesett hősöket, akiknek emlékére nem volt hajlandó zászlót kitűzni és ablakait kivilágítani »»Úgy estek el, mint a juszok a vágóhídon" A bíróság kimondotta, hogy a fenti kritika — nem bűncselekmény Déva, majd is 30. Rendkívül érdekes ügyben hozott ítéletet a dévai járásbíróság. A bíróság előtt vádlottként dr. Chroza Péter voltavereszkánusi miniszter állott, akinek egészen különös bűncselekményt írtak terhére, de még ennél is különösebb az a bírói indokolás, amellyel Grozát az ellene emelt vád és annak következményei alól felmentették. Még a múlt év május 29-én történt, hogy Déván az elesett hősök emlékét ünnepelték. Az ünnepségen többen mondottak beszédet, közöttük Heul Jacob dévai vezető járásbíró és mások, akik valamenynyien az elesett hősök emlékét dicsőítették. A hallgatóság soraiban csaknem az egész dévai román lakosság ott volt, kivéve dr. Chroza Pétert, aki tűntetőleg távoltartotta magát és családját is a hősök emlékünnepétől, sőt azt is megtiltotta Inzzatart ózdinak, hogy ezen a napon zászlót tűzzenek ki nagy ablakaikat kivilágítsák. Ez azonban talán még mind nem lett volna elég arra, hogy belőle vadat kovácsoljanak Groza ellen, ha a két miniszter az ünnepség alkalmából még a következő kijelentést is nem teszi: — Hősök? Ugyani Nyomorult, oktalan állatok voltak, akiket tisztjek fenyegetése és terrorja kergetett a lövészárokbal Úgy estek el ott a szerencsétlenek, mint a juhok a vágóhídon! Groza Péternek ez a kijelentése természetesen sok helyen, elsősorban a hivatalos személyeknél és az ünnep rendezőinél kínos feltűnést keltett. Egy A Holeanu nevű úr aláírásával később feljelentés is ment Groza Péter ellen a hadügymininiszterhez és ez a beadvány a hősök emlékének meggyalázásánál vádozta a Deltapereszkánus minisztert, akinek természetesen az inkriminált kijelentését is közölte. A hadügyminiszter vállalja a vád szerepét A beadvány alapján megindították Groza ellen az eljárást, amelynek padlóként maga a hadügyminiszter szerepelt, aki dr. Conda Nicolaie államügyvédet bízta meg képviseletével. Most tárgyalta az érdekes pert a dévai járásbíróság, meglehetősen bonyolult előzmények után, amelyek a tárgyalás megtartását csaknem felborulással fenyegették. Ugyanis a tárgyalás vezetésére delegált Georgescu Nicolaie járásbíró páratlanul bejelentette, hogy elfogult és így a tárgyaláson nem elnökölhet. Helyette ekkor Radu járásairól delegálták, aki azonban ugyanezzel az érveléssel visszalépett. Végül is dr. Dornáth Géza járásbíró lépett az elnöki emelvényre és le is folytatta a tárgyalást. Dr. Groza Péter, aki a tárgyaláson megjelent, feltűnő jogi indokolással érvelt a vád tarthatatlansága ellen. A volt miniszter egyáltalában nem tagadta, hogy az inkriminált kis jelentést megtette, viszont kimutatta, hogy azért legfeljebb becsületvédelmi eljárást indíthatnak ellene, ami azonban jelen esetben ugyancsak kivihetetlen, mert a becsületvédelmi törvény 24-ik szakasza értelmében, a hadügyminiszter, aki e percben mint vádló szerepel, nem léphet fel ilyen minőségben, tekintettel arra, hogy csak a sértett elődje, gyermeke, unokája, testvére jogosult magánindítványra. A hadügyminiszter eszerint nem jogosult arra, hogy a hősök, emlékének meggyalázása miatt vádindítványt tegyen. Végül elévülés címén is kérte Groza az eljárás megszüntetését, miután — a "bűncselekménytől" számítva — a törvényben előti három hónap után érkezett be ellene a feljelentés. A bíróság, dr. Conda államügyvéd felszólalása után, tanácskozásra vonult viszsza, majd kihirdette az ítéletet, amely szerint dr. Groza Pétert az ellene emelt vád és annak következményei alól felmenti. Az indokolásban a bíróság kimondja, hogy a vád tárgyává lett bűncselekmény nem bűncselekmény, továbbá megállapítja azt is, hogy a magnninditpártyt arra nem jogosult szemel lelte. Dr. Conda, a vád nevében, fdebbezést jelentett be. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Groza Péter, aki csak nemrégen tett egy feltűnést keltő nyilatkozatot világszemlélete gyökeres változásáról, úgy látszik csakugyan — balra tolódott... A hősök emlékének revíziója egyébként nemcsak Groza Péternél kövesedett el, hiszen csak nemrégen járta be a világsajtót Karl Krausnak, duires lécsi pamflettirónak egy kijelentése, amelyben a világháborúról így emlékezett meg: — Becsületszavamra szégyellem, hogy abban a marhaságban résztvettem. SEICARU GROZA ELLEN. Groza kijelentéseinek és szenzációs perének egyébként Pamfil Seicaru a Curentulban vezércikket szentel és sajnálkozással azt állapítja meg, hogy a volt avereszkánus miniszter agyát nyilván nehéz köd borította el. A háború hősilakottjaira vonatkozó meglepő kijelentése mellett Seicaru idézi Grozának azt a nyilatkozatát is, amely szerint a volt miniszter megparancsolta családjának és bérlőinek, hogy ki ne tűzzék a román lobogót, ahogyan ezt az „arcátlan román hatóságok követelik“, majd pedig azt hangoztatta, miszerint szégyelli, hogy minisztere volt ennek az országnak. Seicaru javasolja, hogy Grozat felelőben emberként kezeljék, ne ítéljék el, hanem ehelyett vegyék orvosi gyógykezelés alá, mert nyilatkozási mániája első tünete az őrültségnek. Hazai spr. tímeremény:...ouo le.. Április 1 Szövet nagyáruház oraszé, Lensor 263 méter tiszta gyapjszövet, öltönyöknek Lei Ilhrtylstgeffien megkezd bel- és külföldi szövetajdonságainak, valamint bécsáruinak eladását, olcsó megnyitási árakon I 3 méter tiszta gyapjúszövet, öltönyöknek Lei 240 mir tiszta gyapjúszövet, felöltőnek Lei 'S S3 93 2IS 115 h* *1 3 t P . 'Oil Teljes hozzávaló: Um Lei-tet aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaa Világkrl/ivdlQgiiozlv Esetleg le&et remélni Berlin, március 30. A berlini konjunktus.iVmato intézet egyike a legkomolyabb és legtekintélyesebb professzoroknak, akik a nagybeteg világgazdaság betegágyát körülállják szültenie, melyet a beteg állapotáról időnkint kiad, egyike a legkomolyabb tamponoknak, melyekre reményt, vagy kétségbeesést lehet építeni. Kinek-kinek a beállítottsága szerint, hogy hanssera vagy beissere játszik. Minthogy a nagy professzor diagnózisa nem sok jót mond, régi jó szokás szerint vezessük be olyan más véleményekkel, melyek valami biztatást nyújtanak. Hiszen sokan lesznek, akik azt fogják mondani, hogy a gyakorlati embereknek, akik benne élnek a világgazdaságban, közvetlenebb belátásuk esik a dolgokba . Ítéletük megbízhatóbb, mint a konjunktúrakutató intézet teoretikusainak számításai. Akik így gondolkoznak, azok örömmel fogják hallani, hogy a német gazdasági élet vezérei azt hiszik, hogy a krízis már elérte mélypontját s némi jelek mutatkoznak arra nézve, hogy a helyzet javulni fog, így a legutóbbi napokban két ilyen megnyilatkozásnak voltunk tanúi, mind a kettő a legelőkelőbb gazdasági helyről. — Az egyik Duisberg, a német nagyiparosok birodalmi szövetségének elnöke s a német gazdasági élet egyik legnagyobb tekintélye, aki a bajor nagyiparosok müncheni közgyűlésén azt mondotta, hogy „az 1931 évi krízises tél leküzdése után, egyes jelek észlelhetők arra nézve, hogy a krízis nyomása hamarosan engedni fog“. Az egyes jelek között a nyersanyagkereslet valamelyes fokozódását s a börze-kurzusok némi javulását nevezte meg. Ugyanezt a meggyőződését fejezte ki egy nappal később Berlinben a német ipari és kereskedelmi kongresszuson Franz Mendelsohn elnök, akit a pénzpiac könnyülése, a börzeárfolyamok lassú javulása, a nyersanyagárak lassú emelkedése azzal biztat szintén, hogy a legrosszabbon túl vagyunk. Így a gyakorlati orvosok. A professzor óvatosabb s pesszimistább. A Konjunktúra-kutató intézet jelentése az utolsó negyedév alapján csak annyit mond, hogy „valamelyes kilátás van arra, hogy a gazdasági világkrízis nem nagyon távoli időpontban eléri mélypontját (tehát még nem érte el!), azonban Németországban még nincsenek meg a krízis gyors elmúlásának előfeltételei“. A jelentés megállapítja, hogy a gazdasági krízis az utóbbi hónapokban úgy terjedelemben, mint mélységben fokozódott. Ma már nincs ország, melynek gazdasága ne állana a krízis hatása alatt. — Olyan körülmény ez, mely egyedülálló a gazdaságtörténelemben. S mindinkább nyilvánvalóbb a válság fokozódásával, hogy a krízisnek nemcsak a kiinduláspontja, hanem súlypontja is a világ nyersanyag termelésében van. S éppen itt alig remélhető a helyzet hamaros javulása. Mert ehhez a mezőgazdasági termelés megfelelő megszorítása volna szükséges, ami azonban rövid időn belül nem lehetséges. Mint ahogyan az idei bevetett területek nagysága alig mutat fel esést a múlt évivel szemben. A felhalmozót hatalmas készletek még sokáig fogják nyomni a piacot. Oroszország pedig fokozottan fog szállítani, úgy, hogy erről az oldalról enyhülés alig várható. Viszont ez lévén a krízis kiindulási súlypontja, a világkonjunktúra javulására bizonyos egészen szűk határokon túl, nem igen van remény. A termelés mindenütt erősen visszament megint: különböző mérekben, a legjobban az Egyesült Államokban, Kanadában, és Németországban, legjobban áll még mindig Franciaország, melyet csak nem régen ért el a krízis szele. De ma már Franciaország sem mondható megkímélt szigetnek a világkrízisben. Az „Economist" igen érdekes összeállítása szerint, mely a krízis lefolyását mutatja a különböző országokban, Franciaország a múlt évben, az egész évi átlagot véve, konjunkturálisan felfele ment, mert míg termelésének indexszáma 1929-ben 127,5 volt, addig 1930-ban 129,6. Ha ellenben a múlt év negyedévi adatait hasonlítják össze, egyszerre megállapítható a hirtelen bekövetkezett esés. Múlt év júniusban a francia termelési index még 132,3, (1924-ben 100), addig decemberben már csak 124. Hatalmas esést mutat Anglia is, melynek termelési indexe a múlt év folyamán 114-ről 99-re, Németország, melynek indexe 144-ről 114-re s az Egyesült Államok, melynek indexe 114-ről 86,3-ra eset le, egy év alatt. Németországban (éppen úgy mint az Egyesült Államokban) ez év januárjában 25 százalékkal kevesebbet termel az ipar, mint egy évvel ezelőtt s 36 százalékkal kevesebbet, mint 1929 júniusában. Az egész német termelés 1930-ban 15 százalékkal marad az előző évihez képest, ez tizenöt milliárdot jelent bruttó összegben s nettó kb. hat milliárdot. Az év elején kb. 19—22 millió a munkanélküliek száma. Németországban egyedül öt millió. a Konjunktúra-kutató intézet jelentése szerint a szokásos tavaszi csökkenésen túl csak az év vége felé lehet esetleg a munkanélküliség enyhülését remélni. Tehát: esetleg lehet remélni. Ennyi az összes biztatás, melyet a Konjunktúrakutató intézet mondani tud: három szó s mind a három csak a kétség különböző kifejezési formája. . . Dienes László. Követeljen kimondottan eredeti Olla-, mely évtizedekóta elismert és vezető minőségi BLZ