Brassói Lapok, 1931. május (37. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
t ^ ISC^RTEW-TAS-AMI r Borin, április 28. Íme lezajlott a mindenütt feszült érdeklődéssel kisért tárgyalás s a tömeggyilkos Kürtent 9-szeres halálra ítélték. Ezzel azonban az ügy nem nyert befejezést. Kürtenre nézne sem, mert még eldöntetlen, hogy felakasztják-e. Jenén az utolsó időben a porosz államminisztérium álláspontja az, hogy halálos ítéletet nem hajtanak végre, mivel elvben a törvényhozó már állást foglalt eltörlése mellett. De nem nyert az ügy befejezést a közönségre nézve sem, mert a tárgyalás nem tisztázta egyáltalában a lélektani kérdést s nem történt más, minthogy a düsszeldorfi rejtélyből a Kürten-talány lett. A kérdés, mely most egész Németország lelki problémák iránt érdeklődő közvéleményét izgatja, röviden így álítható fel: elmebajos-e Kürteni, avagy „normális" ember? A düsszeldorfi törvényszéki szakértők, két elmegyógyász professzor, szakvéleménye egészen határozott, s a bíróság is ezt tette magáévá, amikor Kürtent nem az őrültek házába utalta, hanem kilencszeres halálra ítélte: „Kürten szellemileg teljes értékű ember", semmi szimptóma nincs jelen, se testi se szellemi vonatkozásban, melyből elmebetegségre kellene nála következtetni; annak sincs semmi jele, hogy ösztönélete zavarodott volna; elmebeli képességeiben sincsenek zavaró jelenségek, emlékező tehetsége pedig szinte csodáltosan jó, általában szellemileg magasan az átlag felett áll. „Kürten ist ein ganz wetter Mensch", mondta a Professor Sioli, a rajnavidéki elmegyógyintézet igazgatója, a fő törvényszéki szakértő a Kürten-perben, aki a fenti szakvéleményt leadta. Igen, ez a Kürten egész rendes ember, mondta védője is s éppen itt van a szörnyű talány, amelyre mindenki feleletet remélt a tárgyalástól, főleg szakértőktől. S amit az emberek legnagyobb része nem akar elfogadni: szabad ennek a bestiálisnak azt a tisztességet megadni, hogy mint „normális" embert felakasszák? Lehet magunkkal hasonló embernek elismerni s mint ilyennel bánni vele? A közvélemény legnagyobb része tiltakozik ez ellen s inkább belenyugszik, hogy Kürtent ne akasszák fel. De elismerni hogy normális „rendes" ember, olyan elementáris tiltakozással találkozik, melyre alig volt még példa bírósági ítéletekkel szemben, közönséges, nem politikai bűntényeknél. S a tiltakozók nem látnak más megoldást a talányra, mint hogy Kürtén mégis elmebeteg. A törvényszéki szakértők ellen. S utalnak arra a hallatlanul érdekes és még soha nem észlelt ellentétre a tömeggyilkos kettős személyisége között, melyek egymással egy lelki egységben elképzelhetetlenek. Péter Kürtén 40 éves, de alig 12-nek hal: megnyerő, jólnevelt fiú szőke, simára borotvált, a választék szépen kipomádézva, külvárosi eleganciával öltözött, egy jobbfajta kereskedősegéd, gyengeszivü háztartási alkalmazottak vasárnap délutáni ideálja. Az ember semmit se csodálkozik, hogy áldozatai oly könnyen elmentek vele sétálni. S ez a jóképű ember nyolc éves korában már két játszótársát a folyóba taszította s zsebkésével kutyákat és macskákat sebesített meg. Aztán hosszú éveken keresztül szorgalmas munkás, kitűnő férj, a legjobb hírű ember, akiről a rendőrség nem akarta elhinni vallomása után sem, hogy a keresett tömeggyilkos. S e jó férj s szorgalmas munkás egyik kis áldozatának, az ötéves Gertrud Albermannak a testén harminchét szúrást számláltak meg. S az elnök kérdésére, hogy nem bánja-e, amit elkövetett s nem sajnálja-e az áldozatait, azt felelte: „Nem mondhatom. A gyilkosságokat, különösen a gyermekeken elkövetetteket utálom, ma teljesen ki vagyok józanodva s nem érzek semmit abból az állapotból, amiben akkor voltam, amikor tetteimet elkövettem". Na és sajnálja vagy sajnálta valaha, hogy ilyen állapotai voltak, kérdi tovább az elnök. Meggondoltan felelte Kürten: „Azt semmi esetre sem". S mikor Maria Hahni egy ollóval meggyilkolta, egy pil-hun,alig arra gondolt, hogy milyen iszonyatos dolog ezt az élettel teli kedves leányt megölni s még végig sem gondolta, az olló már bent volt a Dny halántékában. S amikor a lány könyörgött, hogy ne ölje meg, még vadabbul szarkaita tovább. S ez a vámpír, aki áldozatainak véréből ivott s újra és újra visszament a gyilkosság színhelyére, hogy megint és megint átélje a sértelmes tettet, írógépbe diktálta vallomását s olyan pontosan emlékezik minden legkisebb dologra, hogy a nyomozó rendőrségnek egyszer sem sikerült hazugságon kapni. S a bíróság előtt úgy adja elő a szörnyű dolgokat, mintha saját törvényszéki szakértője lenne, hidegen, szenvtelenül, objektív tárgyilagossággal, mint aki sajnálkozik, hogy ilyen dolgok megtörténnek a világon, de hát Istenem, mit lehet tenni! S a gyilkosság után elment a moziba s arra gondolt, hogy milyen óriási szenzáció lesz holnap, amikor megtalálják a kis Rosa Ohlingert holtan. S mikor megjelentek az első cikkek, odaállott az újsúgelárisitó elé s figyelte a szörnyüködő embereket, akik a gyilkosságot tárgyalták. S jól érezte magát. Az ollóval szétvagdalt Maria Halmi fekve hagyja a mezőn s utána nagyszerű hangulatban sétálni megy s az után hangosan énekel. „Oly szép csendes volt minden s olyan szépen hangzott“. Este pedig visszamegy a hullához, hogy ott van-e meg, éjjel mégegyszer visszamegy, hogy elássa s egy félórára lefekszik a gödörbe. „Furcsa hangulat volt, de éppen az eseti jó! “ S még vagy harmincszor visszamegy a tetthelyére s mindig jól érzi magát. Ott van akkor is, amikor rendőrség megjelenik. S erről az emberről azt állítják az elmegyógyászok, hogy „normális". Hogy éppen olyan ember, mint mi. Mint te, mint én. Ez az amit az ember nem akar elhinni. Mert nem is lehet s nem is kell. Kiírt én nem normális ember, mondjanak a szakértők akármit. Kürten elmebeteg, lehet, hogy a hivatalos elmegyógyászat nem ismeri a betegséget. Bár nem elmebetegsége már az is, amit a szakértők mondtak: hogy tettei azzal magyarázhatók, hogy szadisztikus hajlamaival semminemű gátlások nem állottak szemben. Nem ez éppen az elmebaj egyik legjellegzetesebb tünete? Hiszen a szadisztikus hajlam nyomait a legtöbb egészséges férfi tapasztalja önmagán s mégsem lesz belőle tömeggyilkos. Éppen a gátlások miatt, melyek Kürtennek hiányzanak. Lehet normálisnak tekinteni egy embert, aki a hét hat napján éppen olyan, mint a többi, de vasárnap magához veszi az ollót s elindul gyilkolni? Kürtent senki se fogja sajnálni, ha kivégzik. Szabadon engedni úgy sem lehet többé soha. De a mai embernek visszatetsző elmebeteget büntetni. Mint ahogyan visszatetsző, amikor valaki dühösen megrúgja a követ, melybe beleütközött, Kürtén viszont az elmegyógyintézetben talán még szolgálatokat tehet a tudománynak. d. l„ Megnyilt S18- 269 Uj szálloda ! NEW-YORK BUKAREST. CALEA GRIVIŢE! 143 Ca Gara de Nord meBIett) és „HOTEL MARNA“, Buzeşfi 3. Egyágyas szobák 100-120 lejig kétágyas szobák 140—160 lejig, beleértve az összes illetékeket Modern kényelem, központi fűtés, meleg és hidegvíz, minden lakosztályban parkett, előzékeny kiszolgálás, tisztviselő és utazó uraknak engedmény. ít f Budapesti politikusok és pénzemberek érkeztek Bukarestbe Megkezdődtek a román-magyar Kereskedelmi Kamara felállítására vonatkozó tárgyalások Bukarest, április 28. Gratz Gusztáv, Hegedűs Lóránt és Chorin Ferenc ma Bukarestbe érkeztek. Bukarestbe érkezésüknek két célja van. Egyrészről a lupényi és petrozsényi szénbánya társulatok fúziójáról tárgyalnak a most folyó mérlegülés alkalmából, másrészről pedig a már hónapokkal ezelőtt fölmerült román—magyar kereskedelmi kamara felállításán fáradoznak A román—magyar kereskedelmi kamara felállítására vonatkozó első úttörő kísérleteket még tavaly nyáron Szmrecsányi volt magyar képviselő pendítette meg először bukaresti tartózkodása alkalmával. Szmrecsányi a királynál is kihallgatáson volt. Azóta a román—magyar közeledés terén oly nagymértékű előnyös közeledés történt, hogy a mostani helyzet mindenképpen alkalmasnak látszik e régi, nagyjelentőségű terv végrehajtására. A váratlai Jorga kitiltotta a minisztériumokból a kifestett női tisztviselőket Tilos az ajakfestés, a púder, a selyemruha és borotvált szemöldök Bukarest, április 29, Jorga miniszterelnök ma reggel pontosan nyolc óraikor váratlanul megjelent a közoktatásügyi minisztériumban, végigjárta a közoktatásügyi minisztérium öszszes hivatalait és látogatása után kijelentette, hogy tökéletesen elégedett azzal, ahogyan a tisztviselők dolgoznak. A tisztviselők mind pontosan megjentek a hivatalokban. Csak a nőkkel volt baj. A miniszterelnök megdöbbent, állapította meg, hogy a tisztviselőnők kipuderozott arccal, kifestett szájjal és ki borotvál szemöldökkel jelentek meg munkahelyeiken. A miniszterelnök szigorú parancsot adott ki, hogy jövőben egyetlen minisztériumi női alkalmazott sem jelenhetik meg kifestett arccal a minisztérium hivatalos helyiségében, sőt szigorúan megtiltotta, hogy a tisztviselőnők selyemruhát viselhessenek hivatalos órák alatt. A szigorú intézkedés biztos végrehajtása érdekében a miniszterelnök személyesen ment le a minisztériumi portáshoz és kiadta szigorú ukázban, hogy egyetlen női alkalmazottat sem engedhet be a minisztériumba, aki kifestett arccal és selyem ruhában jelenik meg.ávozása után a miniszterelnök kijeentette, hogy ugyanezt a rendszabályt be fogja vezetni az egyetemeken is. Csupán egy dologról felejtkezett meg a miniszterelnök, hogy a kiborotvált szemöldökű tisztviselőnők részére néhány heti szabadságot engedélyezzen, míg a kiborotvált szemöldök helyébe új nő. Négy pokolgép robbant a zágrábi Domiszláv-téren Ismét fiazaárulási bűnpört tárgyal a belgrádi államvédelmi bíróság Belgrád, április 29. A belgrádi államvédelmi bíróság előtt tegnap, kedden kezdették meg a legújabb horvát hazaárulási bűnpör főtárgyalását. A pernek 15 vádlottja van, akik közül a fővádlottak, Paresc dr. és Pavelics horvát politikusok már régebben külföldre szöktek. A vádirat szerint a vádlottak tagjai voltak a Horvátország függetlenségéért küzdő légióknak és Horvátországot akarták elszakítani Jugoszláviától. Több bombamerénylet elkövetésével is gyanúsítják a vádlottakat, akik állítólag magyar politikai körökkel állottak összeköttetésben. A magyar kormány annak idején rendelkezésére bocsájtotta a jugoszláv nyomozó hatóságoknak a vizsgálathoz szükséges adatokat, azokból azonban világosan kitűnt, hogy a szerbek gyanúsításai minden alapot nélkülöztek. A jugoszláv kormány később bejelentette, hogy kiegészítő adatokat juttat Budapestre, de eddig ezt az ígéretét nem váltotta be. A tárgyalás napját megelőző éjszaka hajnalán, 4 és 6 óra között a zágrábi Domiszláv-téren egymásután négy bomba robbant. A rendőrség átkutatta a téren levő bokrokat és az egyik alatt megtalált egy fel nem robbant, pokolgépet, amelyet azután ártalmatlanná tettek. Tekintettel arra, hogy a robbanások kora hajnali órákban történtek, amikor senki sem járt a téren s így emberéletben nem is okoztak károkat, valószínűnek tartják, hogy a pokolgépeket demonstráció céljából robbantották fel a zágrábi tárgyalás ellen való tiltakozás jeléül. A portugál kormány bombáztatja Madeirát Páris, április 29. Lisszaboni jelentés szerint a portugál kormány repülőgép útján eljuttatott ultimátumban felszólította Madeira felkelőit, hogy adják meg magukat. Az ultimátum visszautasítására a kormány expedíciós parancsnoksága hydroplánokkal bombáztatja a felkelők állásait. A felkelők a jelek szerint nem adják meg magukat, de tartózkodnak minden ellenséges cselekedettől. Pénzügyminiszteri bonokba is lehet adót fizetni Bukarest, április 29. Argetoianu pénzügyminiszter,, amint már megírtuk, elhatározta, hogy sürgősen rendezi a pénzügyminisztérium tartozásait. Ma a pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatosan rendeletet adott k, amely serint a jövőben a pénzügyminisztérium és pénzügyi hatóságok által kiállított bonokat (ordin de plata) adók fejében készfizetés gyanánt kell elfogadniuk az adóhivataloknak. Két német miniszter lemondással fenyegetőzik Berlin, április 29. A „Montag Morgen“ jelenti, hogy a birodalmi kormány helyzete az utolsó ülés után rosszabbodott. Siegerwald birodalmi munkaügyi miniszter kijelentette, hogy politikai pozíciója az élelmiszerárak emelése és a bérek további leszállítása által lehetetlenné válna és hogy Schiele birodalmi élelmezési miniszter követeléseinek fenntartása, melyek azt a célt szolgálják, hogy az agráriusok javára a vámokat emeljék, őt lemondásra kényszerítené. Másrészről Schiele is kitart álláspontja mellett. A birodalmi kancellár így kényes helyzetbe jutott, miután a kormány két tagja lemondás- Ady Endre a magyar versírásnak örök büszkesége, de kisebb-nagyobb prózai írásai is mind a nagy zseni szellemének kivételes megnyilvánulásán Ady az a kivételes tehetség, akitől nem elég egy-két írást elolvasni, hanem akit meg kell ismerni a maga teljes nagyságában. Ezt a célt szolgáljuk azzal, hogy több Ady-könyvet és Hatvany Lajosnak egyik kitűnő munkáját a nagy költőről, mélyen leszállított áron bocsájtjuk olvasóink rendelkezésére. És pedig: VERSES-KÖTETEK: Szeretném, ha szeretnének 68.— Ki látott engem 68.— Új versek 68.— A Magunk szerelme 68.— Az Illés szekerén 68.— Ady Istenes versei 68.— Ady Antológia (Közel 300 válogatott Ady-vers. — összeállította: Szabó Lőrincz) 136.— PRÓZAI ÍRÁSOK: Levelek Párisból 35.— Így is történhetik (novellák) 68.— Muskát és tanár úr (novellák) 10.— HATVANY LAJOS: Ady a kortársak közt 65.— Postai megrendeléseket azonnal elintéz a Brassói Lapok Könyvosztálya- Kérje azonnal teljes árleszállítási jegyzékünket! MÁJUS 0