Brassói Lapok, 1931. június (37. évfolyam, 122-144. szám)
1931-06-01 / 122. szám
i . Hajnali öt órakor felkelt, kiment a gyár elé és várta a kapunyitást. Nyolc felé kijött egy hivatalnok és azt mondotta, sajnálom, barátom, nincsen hely, jöjjön máskor. Néhány hónap múlva. Talán újév után. Hazament, három gyereke a földön aludt, az asszony csontig fogyva hevert a vackon Meg sem kérdezte tőle, hogy hozott-e pénzt, vagy sem, a lecsüggesztett fej reménytelen lógásából, a földresütött pillantásokból kiolvasott mindent. Nem is köszöntek egymásnak, a nyomor feleslegessé tett minden formalitást és érintkezést. Reggelre kiverte a láz, zihált a tüdeje, sűrű csöppekben verte ki a veríték. Együgyű reménnyel rohant el a betegsegélyzőbe. Megvizsgálták, beírták a törzskönyvbe és kiutalták a táppénzt. Négyszázhuszonöt lej hetenkint. Szédülten vágódott át az utcákon hazafelé, lelkendezve és lihegve szorongatta markában a pénzt. Kenyeret, tejet, vajat, szalonnát vettek. A gyerekei csámcsogva faltak, az egyik hét éves volt, a másik öt, a leány három Három hét múlva, mikor felgyógyult és beszüntették a táppénzt, hajnalban kiment az udvarra, kivitte a rozsdás baltát, a balkezét ráhelyezte a fatönkre és egyetlen ütéssel lemetszette a gyűrűsujját. — Szamár! — mondotta neki az orvos. — Most gyógyittathatja magát két hónapig. . Két hónap múlva csontig belevágott a karjába. Újabb hat hét múlva levágta a hüvelykujjat a lábáról. 176 centiméter magas volt, négy végtaggal, 20 szeit ujjal. Csontváza 201 darabból állott. Kiszámította, hogy önön testének feldarabolásával négy évig tarthatja el gyermekeit. Bajusza lefelé csüng, arccsontjai kiugranak, tüdőbajos. Korunk egyik legnagyobb egyénisége, nem lehet összehasonlítani sem Mussolinivel, sem Kemállal. Nagyobb, mint Picard, lelke már régen elhagyta a sztratoszférát. A betegsegélyző hosszas megfontolás után úgy döntött, hogy mellőzi a csalás címén való feljelentést. A neve Sz. betűvel kezdődik. Többet nem tudunk róla. A tudósító feleslegesnek látta az egész nevet letáviratozni. Munkanélküli Nagyváradon. T \y u «■ ffl a o t x Muţâ ţiiâ. 1, j f^,_ Ara 5 lej Hétfő 1931 * junius 1 Főszerkesztő• Szele Béla dr. 122. sxám XXXVII, évfolyam Ára 5 lej Hétfő Hétfőn ismét választ az ország, szomorú körülmény baljós előjelek között. Fel kell vonulnunk az urnákhoz, hogy bizonytalan időre, talán nagyon hosszú évekre döntsünk sorsunk fölött, sőt mi magyarok nemcsak önök, hanem gyermekeink sorsa felett is. Mert amíg mindenki másnak csak magasrendű politikai aktus az, hova szavaz, kire szavaz, addig a kisebbségi sorsba szakadt magyarság felvonulása nemzeti tett, egy nép csipkebokor-lángja annak a megvilágítására, hogy vagyunk, akik voltunk és leszünk, akik vagyunk. Mindenki más cselekedhetik úgy, ahogyan akar. De a mi részünkre a szavazás — mint eddig is volt — mindig a legnagyszerűbb nemzeti cselekedet lesz, a legbelsőbb kötelesség, mely alól nincs pardon és nincs kivétel, mellyel szemben nincs feltétel vagy sérelem. Lehetnek hibák és történhetnek kifogásolások. Aggályoskodhatunk ennek vagy annak a megválasztása miatt. Sérelmezhetjük ezt vagy azt a részletkérdést. Sőt jogunkban van élesen és nyíltan támadni is. De csak utána. A választás után. Mert mi nem jelöltekre szavazunk, hanem az egyetemes magyarságra. Mi nem napi politkát gyakorolunk voksainkkal, hanem nemzeti létharcot. Olyan lelkesen, annyira együtt kell felvonulunk az urnák elé, mintha történelmi processzió menetelne a magyar sors géniusza felé tisztelgésre. S ha leróttuk a nagy feladatot, visszatérhetünk majd és felemelhetjük szavunkat, hogy miért olyan göröngyös, egyenetlen az út, csinálják meg gyorsan, hogy gyermekink ne bukdácsoljanak rajta olyan szaporán, mint mi cselekedtük 1931-ben. 1 00.25 0 |l* tfi «£ jEV ' '■rt^,vx A-fUi*S2 lod 6íj **M8 n(.«n« Magyarok! E jelre szavazzatok! Argetoianu ismét ráuszította a vámőröket az utazó közönségre E én rendelet, amelyben szintén szereszet kapnak a zsandárok Bukarest, május 30. Argetoianu pénzügy- és helyettes belügyminiszternek még közvetlenül a választások előtt is van ideje arra, hogy meglepő rendeleteket adjon ki, többek között a határra érkező idegenek, vagy hazautazó belföldiek csomagjainak az átkutatására vonatkozólag. Ismeretes, hogy a román határok vámvizsgálatát a volt kormány szorította vissza európai formák közé. Azóta az indokolatlan molesztáltak, erőszakoskodások, sőt az azelőtt elég gyakran előforduló viszaélések megszűntek, vagy legalább is megritkultak. A román vámkörök kezdtek úgy viselkedni az utasokkal szemben, ahogyan általában Európában viselkednek a vámellenőrzések hivatalnokai. Ilyen körülmények között csak abban az esetben érthető Argetoianu miniszter tAAÜiAAAAAAAAÜAAAAAlAÁAAUAAi legújabb rendelete, ha abban az eddigi rendszer megszorítását keressük. De hiszen éppen erről is van szó. A pénzügyminisztérium erre vonatkozó legújabb rendelete ugyanis arra inti a vámellenőröket, hogy óvakodjanak molesztálni a közismert, tekintélyes akár külföldön, akár belföldön tekintélynek örvendő utasokat. Ne bolygassák fel azoknak a csomagjait sem, akiket ők személyesen ismernek s tudják róluk, hogy megbízhatók. Ellenben a legteljesebb szigorral járjanak el azokkal szemben, akik a határokon gyakran utazgatnak keresztül s általában feltehető róluk, hogy tiltott, illetve vám alá eső dolgokat rejtegetnek csomapjaikban. Ezek átkutatásánál, ha szükséges, igénybe vehetik a csendőr ,karhatalmat is. Ez a legsúlyosabb a dologban, ez a csendőri karhatalom. Sajnos, épp elég tapasztalatunk van már arra vonatkozólag, hogy az efféle rendelkezések rengeteg visszaélésre adhatnak és adnak alkalmat. A rendelet lényegében nem jelent mást, minthogy most már igazán a vámőrök kényének-kedvének lesznek kiszolgáltatva az utasok. Mert kevés a közismert, külföldön, vagy belföldön tekintélyes utasok száma. Nincsenek rengetegen azok sem, akik azért ismerősök a vámőrök előtt, mert gyakran utazgatnak a határon keresztül s gyanúsakká teszik magukat. — Ellenben sokan vannak olyanok, akik évente egyszer-kétszer, vagy több évben egyetlenegyszer lépik át a határt. Ezekről nem szól a rendelet. Ezek azok, akikkel szemben a vámőrök saját leghasznosabb meggyőződésük szerint léphetnek fel. Argetoianu Királyi parancsra indult meg az eljárás a bukott Banca Cedalea ellen Az ügyészség elővezetési parancsot adott ki Gritta Crisan volt miniszter ellen, ezenkívül újabb idézést kapott az ügyben Iolamu Gyula és az egész nemzeti párt vezérkara Brassó, május 30. Két nappal ezelőtt megemlékeztünk arról a bűnvádi eljárásról, amelyet a brassói ügyészség felsőbb utasításra indított meg a Banca Cetatea nemzeti-parasztpárti bank ellen. Az „Adeverul" értesülése szerint az eljárás a bank ellen Károly király egyenes kívánságára indult meg és ez az első eset, hogy bank ellen eljárás indult anélkül, hogy ellene a bíróságoknál feljelentést tettek volna. George Setcu, a bánsági Pozok község lakosa beadványt intézett Károly király kabinetirodájához, amelyben elmondotta, hogy a Banca Cetatea, amelynek régebben Brassóban, most pedig a Brassó melletti Kőhalomban van a székhelye, kétmillió lejes betétjét elsikkasztotta. A beadvány szerint azért tette be ebbe a bankba a pénzét, mert a bank igazgatósági tagjai, akik előkelő nemeztipárti politikusok és volt miniszterek, nagyarányú propagandát fejtettek ki az amerikai románság körében, hogy ebbe a bankba helyezzék el megtakarított tőkéiket. Károly király a beadványt eljárás végett az igazságügyminisztériumhoz küldte át, amely azután utasította a brassói ügyészséget az eljárás lefolytatására. A brassói ügyészség kihallgatta a bank Goya nevű igazgatóját és Joan Iosif, volt vezérigazgatót, akik előadták, hogy a bank azért ment tönkre, mert annakidején sok millió lejt vontak ki a bankból nemzetipárti célokra. Az ügyészség rövidesen megállapította, hogy az intézetnél a Banca Naţionala 56 millió követeléssel szerepel, ezenkívül 38 millió lej betét, 5—10 milliónyi árvapénz, és egyházi vagyon, valamint több más követelés és a bank 10—15 milliós részvény- és tartaléktőkéje majdnem teljesen elúszott Ezek az összegek mintegy 140 millió lejre rúgnak, amire alig van fedezet, a bank pénztárában pedig mindössze 648 lej készpénzt találtak a vizsgálat megindításakor. Amint már jelentettük, az ügyészség nemcsak az aktív vezetőket, hanem a bank igazgatótanácsát is felelősségre vonja a bankbukásért. Az igazgatóság tagjai között szerepelnek többek között Maniu Gyula, Vajda Sándor, Popovics Mihály, Voicu Nitescu stb. Az ügyészség mára beidézte Ghita Crisan volt alminisztert és Ioan Josif, volt vezérigazgatót, akik azonban nem jelentek meg és ezért az ügyészség elrendelte elővezetésüket. Idézést küldött ezenkívül az ügyészség június 13-ra az igazgatóság fentemlített tagjai részére és egy külön idézést ugyancsak erre az időre Maniu Gyulának, akitől felvilágosítást fog kérni az ügyészség arra vonatkozólag, hogy mire költötték a banktól kivont milliókat. Vasárnap reggel kezdve tilos: Visszavonták a kocsmák bezárásáról szóló rendeletét „Szellőstetni” kell a szavazóhelyiségeket Bukarest, május 30 Tegnap már jeleztük, hogy a kormány szombat reggeltől kedd reggelig terjedő időközére elrendelte az ország valamennyi kocsmájának bezárását. Ez a rendelkezés a bukaresti sajtóban és az ellenzéki közhangulatban nagy visszatetszést váltott ki, miután nyilvánvaló volt, hogy a kormány nem a közrend hatályosabb védelmének, hanem az ellenzéki pártok politikai agitációjának megakadályozása céljából folyamodik a túlzott szesztilalom eszközéhez. , Bukaresti szerkesztőségünk telefonjelentése szerint a belügyminisztérium ma úgy döntött, hogy érvényteleníti a bezáratási rendeletét. Ez a visszavonulás odamagyarázható, hogy a korcsmák bezáratását az ellenzéki falvakban úgysem bírta volna a kormány keresztülvinni. Ezzel szemben ma ismét kiadják azt rendeletet, amellyel vasárnap reggeltől kezdve betiltanak mindennemű gyűlést, szónoklatot, agitációt. A belügyminisztérium a rendeletet azzal indokolja, hogy „szükségesnek tartja a lelkek nyugalmának megóvását.“ Ezzel szemben a bukaresti ellenzéki sajtó a rendeletet súlyos visszaélésnek minősíti. Ugyancsak ma még egy választási rendelet látott napvilágot, mely utasítja az illetékes belügyi közegeket, hogy a szavazóhelyiségeket a választást megelőzőleg egy óráig szellőztessék. Az Adeverul azt írja, hogy tudjuk már, mit jelent ez. Mi is tudjuk. Hát majd szellőztetni fogjuk. Ha nem is a szavazóhelyiségeket de azt, ami ezekben a helyiségekben ls játszódik.