Brassói Lapok, 1931. augusztus (37. évfolyam, 173-198. szám)

1931-08-01 / 173. szám

A franciák már az angol pénz­ügyi állásokat ostromolják­ ­Job­ik is politikai ellenértéket követelnek az új kölcsön ussorakamata fejében Berlin, július 30. MacDonald angol miniszterelnök és Hen­derson külügyminiszter berlini látogatásának két területén is megvolt a maga üdvös hatá­sa. Egy részről azt eredményezte, hogy nem­zetközi vonatkozásban a bizalom megszilár­dult Németország iránt és diplomáciai kö­rökben biztosra veszik, hogy az angol minisz­terelnök berlini útját a közel­jövőben újabb nemzetközi találkozók és megbeszélések fog­ják követni Berlinben. MacDonaldék berlini szereplésének legü­d­­vösebb hatása kétségtelenül a hivatalos fran­cia politika felé nyilvánult meg. Most már a diplomáciai körökben biztosra veszik, hogy a francia miniszterek, — előreláthatólag hawas miniszterelnök és Briand külügymi­niszter,­­ a közel­jövőben ellátogatnak Berlinbe. Utjuk időpontjáról még nincsenek biztos értesülések, de úgy vélik, hogy még a Nép­­szövetség őszi ülésszakának kezdete előtt le­­zajl­ik ez a történelmi jelentőségű diplomá­ciai találkozó, amelyről Laval csak néhány nappal ezelőtt mondotta, hogy egyelőre még bizonytalan feltevés. Az angol miniszterek látogatása a német határokon belül is kedvező atmoszférát te­remtett. A birodalmi kormány éjszakai mi­nisztertanácson foglalkozott a pénzforgalom felszabadításának kérdésével. A tegnapelőtt kiadott rendelet már bizonyos mértékben könnyítéseket jelentett a szükségrendeletek paragrafusaival megkötött pénzforgalomban, most pedig arról van szó, hogy már hétfőn, augusztus 3-án szabaddá teszik a bankéletet A birodalmi kormány azonban számol azzal az eshetőséggel, hogy a hirtelen felszabadítás veszélyeket hozhat magával s éppen ezeknek elkerülése végett különbséget tesznek a ban­­számlák és betétek között. Egyelőre tehát csak a bankforgalmat fog­ják felszabadítani és a takarékbetétekre néhány korlátozást átmenetileg rövid időre továbbra is érvényben hagynak. Érdekes, hogy amíg a birodalmi kormány a pénzforgalom teljes normalitását akarja visszaállítani, néhány német állam kormánya csak most tesz eleget a szükségrendeletek­­nek, így Oldenburg kormánya csak most rendelte el, hogy a közalkalmazottak fizeté­sét a jövő hónapban három részletben, au­gusztus elsején, 11-én és 21-én folyósítják, hol 13-tól 25-ig nem kevesebb, mint 50 millió font értékű, aranyat veszített az angol bank. Az összes nagy jegybankok nemzetköz érdekközössége arra késztette magát a francia jegybankot, hogy a newyorki Federal Reserve bankkal karöltve maga siessen segédkezet nyújtani a font sta­bilitásának biztosítására. Így indultak meg a francia és angol jegybank között a tegnapi számunkban már röviden említett 20 millió fontos kölcsönre irányuló tárgyalások, amelyek lényegileg nemcsak magára a kölcsön­re, hanem általában a francia és angol jegybankok szorosabb együttműködésé­re vonatkoztak. Magát a kölcsönt tu­lajdonképpen a franciák ajánlották fel igen előnyös feltételek mellett, visszle­­számítolási hitel formájában. A ma érkezett jelentések szerint a kölcsönre vonatkozó tárgyalások meg­szakadtak, miután az angolok még a gondolatától is irtóznak annak, hogy nyíltan beismerjék a francia segítség­ gelemeljék­ az­­Ingói Bánk­ kamatlábát szükségességét. Maga Snowden pénzügyminiszter azon az állásponton van, hogy a kölcsönre semmi szükség nincsen s általában az egész angol közvélemény a kölcsön fel­vétele ellen foglal állást. Ezzel szemben a francia sajtó európai s egyben nemzetközi érdeknek tünteti fel azt, hogy Anglia igénybe vegye a francia jegybank segítségét. A Journal kifejti, hogy ha az angol pénzügymi­niszter és az angol bank ellenszenvvel fogadják is a francia segítség gondola­tát, a kölcsönt meg kell adni, de Franci­aorszzág ugyanúgy bizonyos technikai és politikai garanciákat kell kérjen Angliától, mint ahogy Német­országtól kért. Az angol miniszterek berlini megnyilat­kozásai — folytatja a Journal — nem al­kalmasak arra, hogy a London és Páris közötti nézeteltéréseket teljesen elosz­lassák. Az angol miniszterelnök ismét mint nyitott kérdésről beszélt a béke­­szerződések revíziójáról. Mikor fogja Anglia végre megérteni, hogy Európa pacifikálásának első és legfőbb feltétele a békeszerződésekben leszögezett status quo végleges elismerése. Párisi jelentés szerint az angol-francia kölcsöntárgyalások megszakadása fran­cia politikai körökben rendkívüli meg­lepetést keltett. Az angolok — a Matin beállítása sze­rint — inkább olyan közvetett megol­dást szerettek volna, amely nem viseli magán a nyílt beismerését annak, hogy az angol bank francia segítségre szorul. Az angol sajtó ennek megfelelően ha­misnak és tendenciózusnak állítja be azt a híresztelést, mintha a font stabilitását csak francia segítséggel lehetne biztosí­tani. A Daily Herald kijelenti, hogy ér­dekelt francia körök szándékosan ter­jesztik az angol pénzügyi helyzettel kapcsolatos rossz híreket, hogy Közép- és Kelet-Európa államaiban azt a meg­győződést keltsék, mintha Páris volna az egyedüli hely ahonnan ma pénzügyi különbséget lehetne várni. S hogy az­után ezek az államok a pénzügyi segít­ség fejében elfogadjanak minden felté­telt, amit a franciák szabnak. MacDonald megelégedet­ten érkezett Londonba MacDonald angol miniszterelnököt szállító bombavető repülőgép tegnap érkezett meg a londoni repülőtérre. A gép útját csak egyetlen egyszer szakította meg, Hannoverben. Meg­érkezése után az angol miniszterelnök azon­nal nyilatkozott a londoni lapok tudósítói­nak és a következőket mondotta: — A német miniszterekkel folytatott tár­gyalás legteljesebb mértékben sikerült. Napi­­­ rendre került minden világpolitikai problé­ma: béke, kereskedelem, leszerelés és az ezek­kel összefüggő részletkérdések. A megkezdett munkát természetesen folytatjuk. Első­sor­ban a német bankárok jelentésére kell vár­nunk, mert ezek rendkívül fontos adatokat bocsátanak rendelkezésünkre. Egyébként igen megelégedettek vagyunk a berlini tár­gyalások eredményével. Az angol piac a diplomáciai események el­lenére továbbra is küzködik a válság hullá­maival. A londoni sajtó előre látja, hogy az angol bank mára ismét emelni fogja a kamatlábat. Ezt a feltevést az a körülmény támasztja alá, hogy a múlt héten elrendelt kamatláb­­emelés óta az angol bank trezorjaiból 16 és fél millió font értékű aranyat szállítottak külföldre. Az aranyelvonást azonban elsősor­ban a londoni tőzsde érezte meg, mert a leg­fontosabb államkötvények árfolyamértéke 40—45 schillinggel csökkent és a hét legérté­kesebb „aranyszélű papír" árfolyamvesztesé­ge a múlt hét óta megközelíti a 61 millió fontot. Miért nem kell az ango­loknak a francia kölcsön A német válság kirobbanása óta szin­te feltartóztathatatlanul folyó aranyván­dorlás Londonból Párisba e pillanatban a világpolitikai érdeklődés homlokteré­be Angliát állította. Az angol lapok kimutatása szerint ju­ Allí,LUKU:VUH. -A. Megtörtént az angol bank kamatlábemelése Legújabb jelentések szerint a terve­zett kamatlábemelést az angol bank már végre is hajtotta. Ezek szerint az angol bank a kamatlábat 3 és fél százalékról 4 és fél százalékra emelte. Az angol pénzügyi körök azt remélik, hogy ez az intézkedés elejét veszi a to­vábbi tőke és aranylevonásoknak. Magyarországon némi enyhítéssel augusztus 15 -ig meghosszabbítják a pénzügyi rendszabályokat Budapest, július 30 A magyar képviselőház folytatta a felhatalmazási törvényjavaslat tárgya­lását. Kiemelkedő esemén­y volt a par­lamenti ülésnek Apponyi Albert úr­ felszólalása, aki hatalmas beszédben fej­tette ki, hogy bár sok tekintetben hely­teleníti a kormány politikáját, nem sza­vaz a javaslat ellen. Nagy jelentőségűnek tekinthető Pal­­lavicini György gróf pártonkívüli kép­viselő felszólalása, aki éles kritika tár­gyává téve a kormány kül és belpoliti­káját, új orientációt követelt a magyar külpolitika számára. Szerinte Olaszor­szág támogatása semmivel sem járul hoz­zá a gazdasági váság leküzdéséhez s ép­pen ezért Franciaország rokonszenvét kellene megnyerni. A francia külpoliti­ka szívesen támogatna egy magyar-osz­trák vámuniót, amely kitűnő védőbástya volna a pángermán veszedelem ellen. Ez a vámunió, egybekapcsolva a magyar királyság restaurálásával helyreállíta­ná a Duna-medence egyensúlyát. A csütörtök esti magyar miniszterta­nács foglalkozott a bankforgalmi kor­látozások megkönnyítését célzó intézke­dések kérdésével. Miután a korlátozá­sok teljes megszüntetésére csak a 7 mil­lió fontos kölcsön megvalósítása után le­hetne szó, átmenetileg azt a könnyítési eszközük hogy az eddigi 5 százalék helyett a be­tétek és folyószámla követelések 10 százalékát szabadítják fel. Ilyen értelemben augusztus 15-ig hosz­­szabbítják meg az eddigi rendszabályo­kat. Ezzel egyidőben a posta vezérigazga­tósága utasította az összes hivatalokat, hogy külföldi pénzesutalványon az ed­digi 200 pengő helyett csak 100 pengőt továbbítsanak. AAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4, A Zeppelin diadal­ masan átrepülte az Északi Sarkot van Leningrad, július 30. A Zeppelin, miután a sarkvidéken átrepült, tegnap visszafordult a kontinens irányába. A léghajó szerdán este nyolc órakor visszatérő útján, másodszor je­lent meg Archengels felett és még az éj folyamán Leningrádba érkezik. Innen rövid időzés után folytatja útját Berlinen át, Friedrichshafenbe. A Zeppelinen utazó német újságíró szikra táviratozza: „Bár a léghajó szalonja a legjobban be van sűtve, a léghajón lévők mégis na­gyon érzik a hideget, amely az Északi Sark felé már egészen a télbe ment át. Az eső is sűrű, apró hópelyhekké sűrű­södött. A bőrökkel letakart ágyak, ame­lyek az elinduláskor komikusak voltak, most a legnagyobb áldást jelentik a Zep­pelinen. A Zeppelin átrepült a Dickson sziget felett, ledobta az újságokat és az élelmet Urjanzen professzornak, aki ott kutatá­sokat végez. Visszajövet megállapították a Zeppelinről a Nordland-sziget határát is, amely sokkal nagyobb, mint azt kez­­­detben gondolták. A Tayniir-sz­ige­tekért is újabb hegyeket fedeztek fel, amelyek­ I­nek magassága 1000—1500 méter. A Zep-­­­pelinen levők közül, akik különben az­­ északi hathónapos nappalban elvesztet­­­­ték időtájékozó képességüket, csak a tíz­­ tudós dolgozik rendületlenül. Közöttük a­­ legnagyobb munkásságot Samoilovics pro-­­­fesszor fejti ki, aki már eddig is tizen- s hat északsarki után vett részt. A mun­­­­kát azonban mind jobban nehezíti a sű­á­t rüködő fehér köd.“ *­I Legújabb jelentések szerint a Zeppelin­­ nem fog leszállni Leningrádon, hanem egyenesen Friedrichshafenbe repül, ahova csütörtök estére várják vissza. „MODERNWIOZGÓ11 BRASSÓ MA CSÜTÖRTÖKÖN a német éneklő beszélő­filmek királya Ihre Hoheit befiehlt (ŐFELSÉGE PARANCSOL) Nagy Kató, Willy Fritsch a főszerepben Előjáték: HANGOS FOX-JURNAL Wak­ar feliratok Következik : FRITZ KORTNER világszenzációs német beszélőfilmje KüRHMaSOtT testvérek DOLZTOJEWSZKI regénye nyomán Anna Sten a női főszerepben. WESTERN beszélőgép Október 5 -én megint életbe lép a keleti időszámítás Bukarest, július 30. A közlekedésügyi minisztérium ma köriratban értesítette az összes állami hi­vatalokat és minisztériumokat, hogy a parlament rendkívüli ülésszakában meg­szavazott „óra-törvény" értelmében október elsejével visszatérünk a keleti időszámításhoz és az állami hivatalok, valamint a vasút ugyanúgy fognak kalkulálni, mint május 1- e, vagyis az új nyugati időszámítás bevezetése előtt. Október elsejével tehát az egész ország­ban egy órával előreviszik az órát. Elbocsátják napidíjasokat Bukarest, július 30. A pénzügyminisztériumban teljes ap­parátussal dolgoznak a jövő évi állami költségvetés megszerkesztéséhez szüksé­ges adatok összegyűjtésén. Értesülésünk szerint az adatokat gyűjtő bizottság je­lentést küldött a pénzügyminiszternek, amelyben kérte, hogy az 1952. évi költ­ségvetésből teljesen töröljék a napidíja­­sok fizetésére előirányzott kiadási tételt, ami azt jelenti, hogy az állam január el­sejével összes napidíjasait elbocsátja. A pénzügyminiszter a bizottság előterjesz­tését magáévá tette, ugyanakkor pedig elhatározta, hogy a költségvetés elkészí­tése előtt a legszigorúbban kivizsgálja az összes állami tisztviselők szerződését és mindazokat, akiknek kinevezésénél bár­milyen törvénytelenség történt, azonnal elbocsátják az állam szolgálatából, az üresen maradt helyeket pedig betöltetle­nül hagyják. A pénzügyminiszter ezek­kel az elbocsátásokkal is könnyíteni akarja az állami költségvetés terheit. ­Ol.UAh

Next