Brassói Lapok, 1933. május (39. évfolyam, 100-121. szám)

1933-05-01 / 100. szám

Telepítési akció Magyarországon Budapest, április 30 Albrecht főherceg előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Telepítési tervezetét ismertette, amely a magyar társadalom különböző rétegeiben nagy érdeklődést keltett. Albrecht tervezete szerin 25, 15, 8 és három holdas egységekben mintegy 15 ezer embert helyezne el. Ehhez 45 ezer holdra volna szükség, ami az adóhátralék címén elárverezett, illetve árverés alá kerülő földekből hozhatna össze az állam úgy, hogy a föld nélkül maradt gazdákat meghagyná a telepesek sorában. A terv megvalósításához 27 millió pengő elegendő volna. A 27 millióból kilenc milliót vennének fel a szükséges épületek A szükséges 27 millió pengőből 5 milliót a transferalapból vehetnének fel, 4 millió pengőt jelzálogkölcsön formájában, 18 millió pengőt pedig a bérleti öszszegekből lehetne kihozni- 2. oldal Bukarestben betiltották a „Hitler-estélyt“ Bukarest, április 30 A bukaresti német egyesületek és szervezetek hétfőre és keddre sörestét akartak rendezni, mely estüknek — stílszerűen — Hitler-est lett volna a nevük. A II. hadtest parancsnoksága az estélyt betiltotta. Úgy megverte a tanítója, hogy elbujdosott Nagyvárad, április 70. A Vitéz utcai elemi iskolában a tanító annyira összeverte Dallos Gyula fényképész gyermekét, hogy a kisfiút kísérettel kellett hazaküldeni. A kisfiú később elkeseredésében megszökött hazulról és most sehol sem találják. A verés oka: A gyermek nem tudott jól románul. A Rotter-fivérek támadóit kiadják Németországnak Bécs, április 30 Legújabb jelentések szerint Lichtenstein azokat a németeket, akiket a Rotter fivérek elrablásával vádolnak, kiadja Németországnak. Lichtenstein csak azok felett a vádlottak felett ítélkezik, akik Lichtenstein polgárai. A dicsőszentmároni gázháború legújabb ütközete Marosvásárhelyen folyt le Marosvásárhely, április 30 Dicsőszentmárton városa és az ottani Gáztársaság között évek óta elkeseredett harc folyik, amit természetesen a Gáztársaság idézett fel. Bizonyos és nem egészen tisztázott követelések fejében végrehajtást vezetett a város ellen s az egymást váltogató tanácsok minden kisérletezése hiábavalónak bizonyult, bár a felebbezések és tiltakozások elmentek a legfelsőbb fórumokig. Ebben az áldatlan helyzetben aztán a legutolsó városi tanácsnak is akadt egy jónak látszó támadó gondolata Határozatot hozott, hogy 192 évig visszamenőleg a Gáztársaság lefektetett csöveire folyóméterenként 20 lej városi illetéket vet ki. Az illeték több millióra rúgott volna , így felül is múlta azt az összeget, amit viszont a Gáztársaság követelt a várostól. Ez az ügy is folyik már közel egy éve. Most a marosvásárhelyi táblára került a sor, hogy döntést hozzon. A tárgyalásra a Gáztársaság egyetemi tanárok és kitűnő jogászok egész csoportját vonultatta fel. Meg is nyerte a pert. A felvonultatott jogászok azzal érveltek, hogy a csövek javarésze az országút alatt vonul el, az országátért pedig a Gáztársaság tekintélyes útadót fizet, a város tehát nem vethet ki a maga részére is illetéket- A bíróság a múlt évre kivetett illetéket törölte, az azelőtti évekre vonatkozólag pedig kimondotta az elévülést- A város természetesen felebbezett. A Viitorul írja: a csernovici eseménnyekért a bukovinai miniszter felelős Bukarest, április 50. A csernovici zavargások még mindig napirenden vannak. A liberális párt hivatalos lapja, a Viitorul legutóbbi száma a következő rendkívül érdekes és meglepő sorokat közli: „Az este Mironescunál r miniszterközi értekezlet volt az országban felburjánzó zavargásokkal és különösen a csernovici tüntetésekkel kapcsolatban. Megcáfolhatatlanul állítjuk, hogy a bukovinai vizsgálat a csernovici eseményekkel kapcsolatban kiderítette Sauciuc Saveanu bukovinai miniszternek a zavargásokkal kapcsolatos közvetlen felelőssségét. A miniszter, teljes joggal mondhatjuk, a zavargások erkölcsi szerzőjének tekinthető. A miniszter magatartásának következménye az, hogy a katonai hatóságok, amelyeknek az ostromállapotra való tekintettel közbe kellett volna lépniök, semlegesek maradtak, így állván a dolog, a közvélemény joggal teheti fel a kérdést, miért kell büntetést alkalmazni egy rendőrparancsnok vagy egy komiszár ellen, amikor ők csak a miniszter utasításának tettek eleget, amikor nem értesítették a katonai hatóságokat? Hogyan maradhat egy miniszter tagja valamely kormánynak, ha hasonló súlyos felelősség terheli?“ A Viitorulnak erre a cikkére kormányoldalról még semmi választ sem adtak. Hitlerszagú sajtószabadság Botrányos hajsza az aradi magyar lapok ellen Lapelkobzás, előzetes cenzúra és bűnügyi eljárás a cikkírók ellen Arad, április 70. Aradnak különös, nyugtalanító szenzációja van. Az ügyészség rendeletére vizsgálóbíró elé idézték az Aradon megjelenő napilapok jelentősebb újságíróit, sőt két vezércikkírót is, akik az Erdélyi Hírlap és az Aradi Közlöny húsvéti számaiban az ünnepi vezércikkeket írták. Ennek a beidézésnek és a vele kapcsolatos sorozatos kihallgatásoknak nem kevésbé érdekes előzménye van. Pár héttel ezelőtt az igazságügyminisztérium utasítást küldött az aradi ügyészséghez. Az utasítás maga is elég különös volt, a végrehajtása pedig még különösebb. A három aradi magyar lapnak, az Aradi Közlönynek, az Erdélyi Hírlapnak és a Reggelnek azóta amolyan cenzúra-félének kellett alávetnie magát. A rendelet ugyanis úgy szólott, hogy az ügyészség a rendőrséggel erélyesen őriztesse ellen a fenti lapoknak a tudósításait, különösen, ha azok a tudósítások a revízióval kapcsolatosak. Az ügyészség a rendőrséggel egyetértésben úgy oldotta meg ezt a kérdést, hogy a rendőrség útján minden lapszámból magához kéretért egy-egy példányt, még mielőtt a frisslapok a közönség kezéhez juthattak volna. Csütörtökön az Aradi Közlöny is ismertette azt a Benes-féle nyilatkozatot, amely az egész világsajtót beszaladta és mindenütt nagy feltűnést keltett. A Benes-nyilatkozattal Példátlan fordulat a Löble-féle 960 milliós bírság ügyében A pénzügyminiszter feljelentést tett az ügyben szereplő bírák ellen Nagyvárad, április 50. A híres Löble-féle milliárdos feketeszesz-bírság ügyében újabb szenzációs fordulat történt Annak idején beszámoltunk arról, hogy a nagyváradi törvényszék törölte a bírságot azzal az indokolással, hogy az a jegyzőkönyv, amelynek alapján a büntetést kirótták, nem a már érvényben levő, hanem a hatályon kívül helyezett szesztörvény alapján készült A hatalmas, 960 milliós bírság törlése tehát formai okokból történt, sőt az ítélet még a perköltségek megfizetésére is a pénzügyminisztériumot kötelezte. Az Ítélet annak idején nagy szenzációt keltett s módfelett meglepte a pénzügyminisztériumot is, amely természetesen felebbezett. A felebbezési eljárás folyamatban van, a pénzügyminisztérium azonban ennyivel sem elégedett meg, hanem feljelentést tett a nagyváradi törvényszék azon bírái ellen, akik a bírságot törölték. Az igazságügyminisztérium a feljelentés alapján Badescu Rosiori semmitőszéki bírót küldötte ki Nagyváradra a vizsgálat lefolytatására. Jogászi körökben bombaként hatott ez a fordulat s most feszülten várják a fejleményeket. Nir szerint Badescu Roşiori már a napokban Nagyváradra érkezik, hogy megkezdje a kihallgatásokat és a per aktáinak áttanulmányozását. Tárgyalás váltott tanáccsal Újabb jelentések szerint a nagyváradi törvényszéken szombaton délelőtt a bírságolási üggyel kapcsolatban érdekes utóper játszódott le. Mikor a bíróság feloldotta a Triton-szeszgyár 960 millió lejes büntetését, automatikusan feloldódott a biztosítékképpen lefoglalt nagymenynyiségű szesz is. A kincstár azonban nem volt hajlandó kiadni a mintegy 4 és fél millió lej értékű szeszárut, mire dr. Lobié László keresetet idízott, amelyben nemcsak az áru kiadását követelte, hanem egyben 25 százalékos kártalanítást is. Lobié követelését foglalás útján szerette volna realizálni. A törvényszék engedélyezte a foglalást, mire Löble közvetlenül a Banca Nationalanál foglalt, jól tudva azt, hogy a monopol-pénztárak üresek. A monopol és a kincstár nem nézték tétlenül az ügyet s benyújtották felfolyamodásukat a törvényszéki végzés ellen. E felfolyamodásban azt igyekeztek bizonyítani, hogy a törvényszék foglalási végzése jogellenes volt. Ez ügyben a törvényszék szombat délelőttre tűzte ki a tárgyalást. A® Bukarestitől Nagyváradra érkezett ügyész azonnal a tárgyalás elején kifogást emelt a tanács ellen azon a címen, hogy ez a tanács adta meg a foglalási engedélyt, tehát illetéktelen saját ügyének az elbírálására. A tanács egyórás tárgyalás után illetéktelennek mondotta ki magát s azonnal vissza is vonult, helyét más tanácsnak engedve át. Az uj tanács elnöke azonban, alig foglalta el helyét, máris kihirdette, hogy az uj tanács elutasítja a régi ellen emelt illetéktelenségi kifogást s elrendeli, hogy az előbbi tanács tárgyalja le az ügyet. Ezzel a birák felállottak és kivonultak, a megüresedett székeket pedig az első tanács tagjai, Popasescu és Kálnai foglalták el. Ezután végre megkezdődött a tulajdonképpeni tárgyalás, amely úgy végződött, hogy a bíróság helyt adott a kincstár álláspontjának és felfüggesztette a szeszgyár foglalási kérelmét. Egyébként Badescu Rosesti semmitőszéki bíró, akit a 960 millió lejes bírság felfüggesztésének ügyében küldöttek ki, meg is érkezett Nagyváradra. 1933. május 1. egyidejűleg külföldi lapok nyomán egy tudósítást is közölt s ebben a tudósításban az egyik alcím igy hangzott: „Csak háborúval lehet revíziót elérni..." .. A kérdéses lapszámot annak rendje és modja szerint kinyomták s aztán az első „friss lappéldányt“ eljuttatták a rendőrséghez, a mely viszont nyomban továbbította Saracu Adrian soros vizsgálóbíróhoz. Saracu vizsgálóbírónak megütötte a szemét a Ben.’s-nyilatkozat, a vele kapcsolatos tudósítás és különösen a fent idézőjelbe tett alcím. Minden további gondolkozás nélkül elrendelte a lap elkobzását, sőt azt is, hogy a rendőrség szedje össze a lapkihordóknak már kiadott és szétosztásra váró példányokat is. Az elkobzó rendeletről a hajnali órákban értesítették a lap kiadóját, Stauber Istvánt is. A kiadó nyomban fölkereste Saracu vizsgálóbírót, aki rövid vita után engedett és visszavonta az elkobzásra vonatkozó rendeletet.A dolog azonban ezzel még nem intéződött el. Másnap az ügyészség utasította a vizsgálóbírót, hogy a legerélyesebb vizsgálatot vezesse be a három aradi lap ellen s ezt a vizsgálatot kapcsolja össze azzal az eljárással, amit az Aradi Közlöny és az Erdélyi Hírlap ellen a húsvéti vezércikkek miatt indítottak. Az Erdélyi Hírlap húsvéti vezércikkét Pazsithy Bonaventura minorita rendfőnök írta. A cikk címe ez volt: Revíziót kérünk. Tévedések elkerülésére azonban mindjárt a cikk első mondata kifejtette, hogy nem földrajzi revízióra gondol, hanem a lelkek revíziójára. Az Aradi Közlöny sérelmezett vezércikkének a szerzője Paretz Béla dr. volt magyarpárti képviselő. A cikk maga politikai kérdésekkel foglakozott s távolról sem volt benne olyan igényesség, ami kihívhatta volna a hatóságok figyelmét, vagy éppen a Marzescu-törvény rendelkezéseit, amelyek alapján az eljárást megindították. . Szombaton délelőtt aztán a vizsgálóbíró maga elé idézte Pazsithy Bonaventurit, Paretz Béla dr.-t, Stauber István, Major Béla, Károly Sándor, Jakab Géza és Pilisi Géza újságírókat. A kihallgatások megkezdődtek és a késő délutáni órákig tartottak. Az elsőnek kihallgatott Pazsithy rendfőnök kijelentette, hogy nem volt szándékában az izgatás, vagy a kedélyek felvetése, véleménye szerint pedig az ügyészségnek nincs joga ahhoz, hogy belemagyarázzon az ő cikkébe olyasmiket, amik távol állottak tőle. Magától értetődő, hogy a kihallgatások s általában az egész eljárás sokkal nagyobb izgalmat váltott ki az aradi közönség körében, mint mondjuk Benes nyilatkozata. ! Visszaállítják a bíróságok . . . ... Bolin, április 30 A kormány előterjesztésére Hindenburg köztársasági elnök engedélyt adott ahhoz, hogy az eddigi légügyi felügyelőséget légügyi minisztériummá alakítsák át. A légügyi minisztérium élére természetesen Goring kerül. Goring, mint légiügyi miniszter mindenekelőtt megalakította a Birodalmi Légi Szövetséget. Az alakuló gyűlésen beszédet mondott, amelyben azt vázolta, hogy Németországot pillanatok alatt tönkreteheti az ellenséges repülőraj és csak órák kérdése, hogy légitámadás esetén német katonai jogkörel a német ipari vidékek elpusztuljanak. Ma avatták fel egyébként az új Junkers gépet, amely eddig a D. 2500 nevet viselte. Az ünnepségen személyesen megjelent Hindenburg is. A gépet Hindenburg nevére keresztelték át. A német birodalmi kormány újabb törvénytervezetet dolgozott ki, amely visszaállítja a katonai bíróságok hatáskörét-Ugyanekkor intézkedett a kormány aziránt is, hogy a breslaui internáló tábort újból felszereljék.