Brassói Lapok, 1935. június (41. évfolyam, 123-146. szám)

1935-06-01 / 123. szám

4. oldal Régi panasz — román változatban Sietünk megjegyezni, mielőtt még az Universal és társai irredentát kiabálnak és idegesen néznek a sziguranca felé, hogy nem mi mondtuk. Mi is mondhat­tuk volna, de most az egyszer nem mi mondtuk. Toni Dumitru mondta, aki kamarai képviselő és az országos tanító egyesület elnöke, tehát meg­van az a joga, hogy amikor hivatalos helyen be­szél, negyvenezer romániai tanítónak a nevében és megbízásából beszél. Nos hát, ez a Toni Dumitru, akinek etnikai ere­detéhez, nacionalizmusához szó sem fér­het, azt mondta, hogy szégyenteljes volt a tanítók véglegesítő vizsgája, amelynek során kulturátlan tortúráknak tették ki a fiatal tanítókat és tanítónőket. A vizs­gáztató bizottság — szó szerint idézzük Toni beszédét — busásan fizetett tagjai visszaél­tek hatalmukkal és úgy buktatták meg a jelölteket, mintha versenyezni akartak volna a szad­izmusban. Ezt mondta a román tanitók elnöke és a tanitók elkeseredett közbeszólásai bi­zonyították, hogy igazat beszél. Tonit beszéde végén nagyon megtapsol­ták. Visszhangja volt a beszédnek, nagy, komoly és lelkes visszhangja. Nekünk nem újság, ami­t Toni képvi­selő úr a vizsgáztató bizottságokról Szat­­máron elmondott. Mi, ezeken a lapokon keresztül évek óta harcolunk az érettségi vizsgák tortúrája ellen, a kisebbségi ta­nítók nyelvvizsgájának kérlelhetetlen és — maradjunk Toni úr szavainál — kul­­turátlan szadizmusa ellen. De amikor mi mondtuk ugyanezt, nem hangzott fel szavaink nyomán a taps, a helyeslés, ha­­nem felhangzott a régi szólam: irreden­ták vagyunk, izgatjuk a közhangulatot, eltúlozzuk a dolgokat-Ezért tartottuk szükségesnek mindjárt az elején leszögezni, hogy ez alkalommal nem mi mondjuk. Toni képviselő úr, a tanítók országos elnöke mondja. A román tanítók nevében panaszkodik, akik vég­legesítő vizsgára álltak. Nem negyven­ötven éves korban, nem a kisebbségi származás nagy tehertételével, nem a túlzó nacionalizmus minden tárgyilagos­ságot lehetetlenné tevő, szárnyszegesztő légkörében, nem gondokkal és családdal terhelve, hanem fiatalon, az élet innenső partján, az elhelyezkedés és megélhetés minden lehetőségével tarsolyukban, egy­előre család és gondok nélkül, friss fejjel, el nem nyű­tt idegekkel, az anyanyelv biztos ismeretével-Ha már ők is így panaszkodnak, ha már ők is így látják a vizsgákat, mennyi­vel megrázóbb lehet, mennyivel igazabb lehet a székelyföldi öreg tanító panasza, mennyivel indokoltabb lehet az a féle­lem, amellyel néhány hét múlva a kisebb­ségi diáknak kell majd nekivágni annak az érettséginek, amely legtöbb esetben nem vizsgára, hanem főtárgyalásra vagy inkvizícióra hasonlít. „Úgy buktatták meg a jelölteket, mint­ha versenyezni akartak volna a szadiz­­musban*”, így mondta Toni úr, tehát bi­zonyára így is van. De akkor mit mond­junk mi, akiknek fiait azért buktatták el az érettségi vizsgán, mert nem tudtak felelni arra a korszakalkotó fontosságú kérdésre, hogy „milyen nádból van­­ a hegyi kunyhó teteje?“ És mit mondjon az öreg kisebbségi tanító, aki azért nem taníthat tovább, m­ert két perc alatt nem tudott megfelelni románul arra a kérdésre, hogy „mi az atomrobbantás?“ Egy kérdésre, amelyet a bizottság egye­temi tanár elnöke nyilván a hecc kedvé­ért, nyilván saját műveltségének önelé­gült fitogtatására kérdezett egy öreg, felekezeti tanítótól, aki harminc eszten­deig becsülettel tanította az írásra és ol­vasásra a falusi gyerekek ezreit. Mit mondjunk mi, kisebbségi sorsban levők, nyelvvizsgára kényszerített moz­donyvezetők, tisztviselők, tanárok és ta­nítók, napidíjasok, érettségi előtt bizott­ m.­e ságoktól didergő, neuraszténiássá síny­­lett kisebbségi diákok, mit mondjunk mi ezekről a jól fizetett bizottságokról? Akik jöttek és arattak, mint az egyipto­mi sáskajárás, akik még jönnek,­­ de sokszor jönnek és látogatásuk nyomán nem marad más, csak a busás napidíj számla és a számlázatlan szomorúság? Mit mondjunk mi, hogy ne kiáltsák fe­lénk az öreg gramofon emez szajkómód­jára ezerszer elismételt vádjait? Ne szólunk egy szót sem? Csak tapsol­junk, fájdalmasan és elkínzottan tapsol­junk Toni úrnak, a tanítók elnökének..­­Hiszen ő tudja a legjobban... Baradlai László 1935 juntos 1 Pösty­én-fürdő (CSEHSZLOVÁKIA) Egyedülálló fürdőkezelés a 60 °C hőforrásban Iszaptermák, mondén fürdőélet, napfürdős thermal-strandfürdő — Igen előnyös átalány­­kúrák — Prospektus és felvilágosítás, devizabeszerzést illetőleg is: Pöstyén iroda. Mr Pl L, Linder, Timisoara II, str. Laguna 8­9htkín h£ima eJPUnfo Tel­efon 13-54 A német -román gazdasági egyezmény elleni támadások miatt Manolescu-Strunga lemondott állítólag Hír szerint csak Titulescu hazatérte után ratifikálják a politikai jelleget kapott egyezményt Bukarest, május 31 A kormány gazdasági bizottsága csü­törtökön délután 5 órakor Tatarescu mi­niszterelnök elnökletével újból összeült, hogy folytassa a külkereskedelmi politi­ka megvitatását. Kiszivárgott hírek sze­rint az ülésen, amely a késő esti órákba nyúlt, heves viták folytak le a Németország­gal kötött kereskedelmi és fizetési egyezmény miatt, Manolescu-Strunga ipar- és kereskedel­mi minisztert ________ állítólag olyan heves támadások érték az ülésen, hogy benyújtotta lemondá­sát. Manolescu-Strunga lemondásának a híre egész este állhatatosan tartotta ma­gát­ A Lupta értesülése szerint az új román—német gazdasági egyez­ményt a minisztertanács mindaddig nem ratifikálja, amíg Titulescu kül­ügyminiszter haza nem tér, mert az ügy most már külpolitikai jelleget ka­pott azoknak a sajtókommentároknak a következtében, amelyekkel Berlin­ben­ a szerződést a német politika si­kerének tüntették fel Ugyancsak a Lupta, amelyről köztudo­mású, hogy ellensége Manolescu-Strungá­­nak és minden alkalmat megragad arra, hogy személyében is támadja, azt írja, hogy az ipar és kereskedelmi miniszter 112 millió lejért eladta a munkásbiztosító és betegsegélyző pénztár központjának a Roman megyében levő Strunga-fürdőt, amely családi tulajdona volt. Ezt a hírt, tekintettel nyilván elfogult forrására, fenntartással közöljük. Tisztiszolgája megmérgezte Románia volt párisi katonai attaséját Rejtélyes merénylet egy regáti helyőrségben Bukarest, május 31 Rejtélyes esetet jelentenek az ókirály­ságbeli Cahul városkából. Tataranu ez­redes, a párisi román követség volt ka­tonai attaséja, akit körülbelül két hónap­pal ezelőtt hívtak vissza és helyeztek az eldugott cahuli helyőrségbe, mérgezés áldozata lett­ Amint hírlik, tisztiszolgája mérget tett az ételébe, amelytől az ezredes hirtelen rosszul lett és élet-halál között lebeg. A tisztiszolgát letartóztatták, de si­került megszöknie. A rejtélyes merény­let élénken foglalkoztatja nemcsak a cahuli társaságot, hanem a fővárosi kö­röket is. Németország átapította Londonban a légügyi paktum tervezetet A francia javaslat is megérkezett Londonba London, május 31. Von Hoesch, Németország angliai követe ma délután megjelent Sir Simon angol külügymi­niszter előtt és átnyújtotta neki azt a terveze­tet, amelyet Németország a légügyi egyezmény ügyében készített. Az egyezmény részletei ez­­idő szerint még nem ismeretesek. A német kö­vet az angol külügyminiszter előtt kijelentette, hogy Németország szívesen résztvesz a tervezet alapján összeülő öthatalmi légügyi konferen­cián. Sir Simon külügyminiszter közölte a német követtel, hogy a német tervezettel egyidőben ­ befutott hozzá a légügyi paktumra vonatkozó francia tervezet is és mivel már előzőleg kéz­hez vette az olasz és a belga tervezetet, mind az öt hatalom tervezete együtt van. Sir Simonnak elvben nincs kifogása az ellen, hogy az öt hatalom a légügyi egyezmény tár­gyalására személyesen is összeüljön.­­ Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszullétet szorulás vagy keresztfájás fokoz­za, az enyhe és igen kellemes természetes „Ferenc József“ keserűvíz mindig puha, köny­nyű székürülést és kielégítő emésztést szerez. ­e£# ASTRA MOZGÓ, BRASSÓ Péntektől, május hó 31-étől bemutatja A FEKETE BÁLNA 'éX** Mint partnere legelső ízben játszik Jannings-el ftttQGla Sallober Jannings, mint , A fekete bálna" tengerészlebuj kocsmárosa, teljes szívből jövő humorát tudja érvényesíteni és egészen új oldalról mutatkozik be a közönségnek. A FAI II ROSSZA a brassói műkedvelők előadásában Brassó, május 31. A brassói Unitárius Nőszövetség mű­kedvelő-gárdája nagy sikerrel adta elő szerdán este Tóth Ede örökbecsű nép­színművét, A falu rosszá-t. Az Astra moz­gó hatalmas nézőire zsúfolásig megtelt a brassói magyar társadalom színe-javával, amely lelkes elismeréssel jutalmazta a műked­velő-együttes teljesítményét Az együttesnek ugyanis minden tagja jól megállta a helyét, kiváltképpen Finnal Rózsi, Bátky Tercsi, Göndör Sándor, Go­nosz Pista, Gonoszné és Feledi Boris sze­repének alakítói. A siker főérdeme Fóthy Károlyé aki alig pár hét alatt tanította be a darabot és rendezte az előadást nagy odaadással. Az est általános sikere azt is mutatja, hogy a brassói magyar közönség mindig szívesen támogatja a becsületes magyar színjátszást és a jótékonyságot. Ha Emil Jannings-t egészen új ol­­daláról akarja megismerni, nézze meg a N­ fekete bálnáit május 31-től az IlSTRA-ban. Erdélyi festők budapesti sikere Budapest, május 31. Négy erdélyi festőművésznek, Teleki Ralph­­nak, Teleky Bellának, Vargha Nándornak és Ilyefalvi-Löbe Évának Budapesten a képzőmű­vészeti akadémián kollektív képkiállítása van. A kiállítást ma megtekintette a magyar kor­mányzó felesége, aki a művészeknek elismeré­sét fejezte ki.

Next