Brassói Lapok, 1935. június (41. évfolyam, 123-146. szám)

1935-06-01 / 123. szám

4. oldal Régi panasz — román változatban Sietünk megjegyezni, mielőtt még az Universal és társai irredentát kiabálnak és idegesen néznek a sziguranca felé, hogy nem mi mondtuk. Mi is mondhattuk volna, de most az egyszer nem mi mondtuk. Toni Dumitru mondta, aki kamarai képviselő és az országos tanító egyesület elnöke, tehát megvan az a joga, hogy amikor hivatalos helyen beszél, negyvenezer romániai tanítónak a nevében és megbízásából beszél. Nos hát, ez a Toni Dumitru, akinek etnikai eredetéhez, nacionalizmusához szó sem férhet, azt mondta, hogy szégyenteljes volt a tanítók véglegesítő vizsgája, amelynek során kulturátlan tortúráknak tették ki a fiatal tanítókat és tanítónőket. A vizsgáztató bizottság — szó szerint idézzük Toni beszédét — busásan fizetett tagjai visszaéltek hatalmukkal és úgy buktatták meg a jelölteket, mintha versenyezni akartak volna a szadizmusban. Ezt mondta a román tanitók elnöke és a tanitók elkeseredett közbeszólásai bizonyították, hogy igazat beszél. Tonit beszéde végén nagyon megtapsolták. Visszhangja volt a beszédnek, nagy, komoly és lelkes visszhangja. Nekünk nem újság, amit Toni képviselő úr a vizsgáztató bizottságokról Szatmáron elmondott. Mi, ezeken a lapokon keresztül évek óta harcolunk az érettségi vizsgák tortúrája ellen, a kisebbségi tanítók nyelvvizsgájának kérlelhetetlen és — maradjunk Toni úr szavainál — kulturátlan szadizmusa ellen. De amikor mi mondtuk ugyanezt, nem hangzott fel szavaink nyomán a taps, a helyeslés, hanem felhangzott a régi szólam: irredenták vagyunk, izgatjuk a közhangulatot, eltúlozzuk a dolgokat-Ezért tartottuk szükségesnek mindjárt az elején leszögezni, hogy ez alkalommal nem mi mondjuk. Toni képviselő úr, a tanítók országos elnöke mondja. A román tanítók nevében panaszkodik, akik véglegesítő vizsgára álltak. Nem negyvenötven éves korban, nem a kisebbségi származás nagy tehertételével, nem a túlzó nacionalizmus minden tárgyilagosságot lehetetlenné tevő, szárnyszegesztő légkörében, nem gondokkal és családdal terhelve, hanem fiatalon, az élet innenső partján, az elhelyezkedés és megélhetés minden lehetőségével tarsolyukban, egyelőre család és gondok nélkül, friss fejjel, el nem nyűtt idegekkel, az anyanyelv biztos ismeretével-Ha már ők is így panaszkodnak, ha már ők is így látják a vizsgákat, mennyivel megrázóbb lehet, mennyivel igazabb lehet a székelyföldi öreg tanító panasza, mennyivel indokoltabb lehet az a félelem, amellyel néhány hét múlva a kisebbségi diáknak kell majd nekivágni annak az érettséginek, amely legtöbb esetben nem vizsgára, hanem főtárgyalásra vagy inkvizícióra hasonlít. „Úgy buktatták meg a jelölteket, mintha versenyezni akartak volna a szadizmusban*”, így mondta Toni úr, tehát bizonyára így is van. De akkor mit mondjunk mi, akiknek fiait azért buktatták el az érettségi vizsgán, mert nem tudtak felelni arra a korszakalkotó fontosságú kérdésre, hogy „milyen nádból van a hegyi kunyhó teteje?“ És mit mondjon az öreg kisebbségi tanító, aki azért nem taníthat tovább, mert két perc alatt nem tudott megfelelni románul arra a kérdésre, hogy „mi az atomrobbantás?“ Egy kérdésre, amelyet a bizottság egyetemi tanár elnöke nyilván a hecc kedvéért, nyilván saját műveltségének önelégült fitogtatására kérdezett egy öreg, felekezeti tanítótól, aki harminc esztendeig becsülettel tanította az írásra és olvasásra a falusi gyerekek ezreit. Mit mondjunk mi, kisebbségi sorsban levők, nyelvvizsgára kényszerített mozdonyvezetők, tisztviselők, tanárok és tanítók, napidíjasok, érettségi előtt bizott m.e ságoktól didergő, neuraszténiássá sínylett kisebbségi diákok, mit mondjunk mi ezekről a jól fizetett bizottságokról? Akik jöttek és arattak, mint az egyiptomi sáskajárás, akik még jönnek, de sokszor jönnek és látogatásuk nyomán nem marad más, csak a busás napidíj számla és a számlázatlan szomorúság? Mit mondjunk mi, hogy ne kiáltsák felénk az öreg gramofon emez szajkómódjára ezerszer elismételt vádjait? Ne szólunk egy szót sem? Csak tapsoljunk, fájdalmasan és elkínzottan tapsoljunk Toni úrnak, a tanítók elnökének..Hiszen ő tudja a legjobban... Baradlai László 1935 juntos 1 Pöstyén-fürdő (CSEHSZLOVÁKIA) Egyedülálló fürdőkezelés a 60 °C hőforrásban Iszaptermák, mondén fürdőélet, napfürdős thermal-strandfürdő — Igen előnyös átalánykúrák — Prospektus és felvilágosítás, devizabeszerzést illetőleg is: Pöstyén iroda. Mr Pl L, Linder, Timisoara II, str. Laguna 89htkín h£ima eJPUnfo Telefon 13-54 A német -román gazdasági egyezmény elleni támadások miatt Manolescu-Strunga lemondott állítólag Hír szerint csak Titulescu hazatérte után ratifikálják a politikai jelleget kapott egyezményt Bukarest, május 31 A kormány gazdasági bizottsága csütörtökön délután 5 órakor Tatarescu miniszterelnök elnökletével újból összeült, hogy folytassa a külkereskedelmi politika megvitatását. Kiszivárgott hírek szerint az ülésen, amely a késő esti órákba nyúlt, heves viták folytak le a Németországgal kötött kereskedelmi és fizetési egyezmény miatt, Manolescu-Strunga ipar- és kereskedelmi minisztert ________ állítólag olyan heves támadások érték az ülésen, hogy benyújtotta lemondását. Manolescu-Strunga lemondásának a híre egész este állhatatosan tartotta magát A Lupta értesülése szerint az új román—német gazdasági egyezményt a minisztertanács mindaddig nem ratifikálja, amíg Titulescu külügyminiszter haza nem tér, mert az ügy most már külpolitikai jelleget kapott azoknak a sajtókommentároknak a következtében, amelyekkel Berlinben a szerződést a német politika sikerének tüntették fel Ugyancsak a Lupta, amelyről köztudomású, hogy ellensége Manolescu-Strungának és minden alkalmat megragad arra, hogy személyében is támadja, azt írja, hogy az ipar és kereskedelmi miniszter 112 millió lejért eladta a munkásbiztosító és betegsegélyző pénztár központjának a Roman megyében levő Strunga-fürdőt, amely családi tulajdona volt. Ezt a hírt, tekintettel nyilván elfogult forrására, fenntartással közöljük. Tisztiszolgája megmérgezte Románia volt párisi katonai attaséját Rejtélyes merénylet egy regáti helyőrségben Bukarest, május 31 Rejtélyes esetet jelentenek az ókirályságbeli Cahul városkából. Tataranu ezredes, a párisi román követség volt katonai attaséja, akit körülbelül két hónappal ezelőtt hívtak vissza és helyeztek az eldugott cahuli helyőrségbe, mérgezés áldozata lett Amint hírlik, tisztiszolgája mérget tett az ételébe, amelytől az ezredes hirtelen rosszul lett és élet-halál között lebeg. A tisztiszolgát letartóztatták, de sikerült megszöknie. A rejtélyes merénylet élénken foglalkoztatja nemcsak a cahuli társaságot, hanem a fővárosi köröket is. Németország átapította Londonban a légügyi paktum tervezetet A francia javaslat is megérkezett Londonba London, május 31. Von Hoesch, Németország angliai követe ma délután megjelent Sir Simon angol külügyminiszter előtt és átnyújtotta neki azt a tervezetet, amelyet Németország a légügyi egyezmény ügyében készített. Az egyezmény részletei ezidő szerint még nem ismeretesek. A német követ az angol külügyminiszter előtt kijelentette, hogy Németország szívesen résztvesz a tervezet alapján összeülő öthatalmi légügyi konferencián. Sir Simon külügyminiszter közölte a német követtel, hogy a német tervezettel egyidőben befutott hozzá a légügyi paktumra vonatkozó francia tervezet is és mivel már előzőleg kézhez vette az olasz és a belga tervezetet, mind az öt hatalom tervezete együtt van. Sir Simonnak elvben nincs kifogása az ellen, hogy az öt hatalom a légügyi egyezmény tárgyalására személyesen is összeüljön. Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszullétet szorulás vagy keresztfájás fokozza, az enyhe és igen kellemes természetes „Ferenc József“ keserűvíz mindig puha, könynyű székürülést és kielégítő emésztést szerez. e£# ASTRA MOZGÓ, BRASSÓ Péntektől, május hó 31-étől bemutatja A FEKETE BÁLNA 'éX** Mint partnere legelső ízben játszik Jannings-el ftttQGla Sallober Jannings, mint , A fekete bálna" tengerészlebuj kocsmárosa, teljes szívből jövő humorát tudja érvényesíteni és egészen új oldalról mutatkozik be a közönségnek. A FAI II ROSSZA a brassói műkedvelők előadásában Brassó, május 31. A brassói Unitárius Nőszövetség műkedvelő-gárdája nagy sikerrel adta elő szerdán este Tóth Ede örökbecsű népszínművét, A falu rosszá-t. Az Astra mozgó hatalmas nézőire zsúfolásig megtelt a brassói magyar társadalom színe-javával, amely lelkes elismeréssel jutalmazta a műkedvelő-együttes teljesítményét Az együttesnek ugyanis minden tagja jól megállta a helyét, kiváltképpen Finnal Rózsi, Bátky Tercsi, Göndör Sándor, Gonosz Pista, Gonoszné és Feledi Boris szerepének alakítói. A siker főérdeme Fóthy Károlyé aki alig pár hét alatt tanította be a darabot és rendezte az előadást nagy odaadással. Az est általános sikere azt is mutatja, hogy a brassói magyar közönség mindig szívesen támogatja a becsületes magyar színjátszást és a jótékonyságot. Ha Emil Jannings-t egészen új oldaláról akarja megismerni, nézze meg a N fekete bálnáit május 31-től az IlSTRA-ban. Erdélyi festők budapesti sikere Budapest, május 31. Négy erdélyi festőművésznek, Teleki Ralphnak, Teleky Bellának, Vargha Nándornak és Ilyefalvi-Löbe Évának Budapesten a képzőművészeti akadémián kollektív képkiállítása van. A kiállítást ma megtekintette a magyar kormányzó felesége, aki a művészeknek elismerését fejezte ki.