Brassói Lapok, 1939. április (45. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-01 / 75. szám
# otd. f*. & MAGYAR FALUVÉDELEM A VÁROSI GÓCPONTOKBAN Átalakítható-e erdélyi fzazdamozgalmunk általános magyar gazdaság szervezkedéssé? Népközösségi életünk új berendezke- tedése idején érdemes felújítanunk azt a tanulságos vitát, mely nem is olyan ré-gen, de még a mai közéleti viszonyok kialakulása előtt, gazdatársadalmunk n nemzetpolitikai jelentősége körül bontakozott ki. Arról volt szó, hogy egy erddélyi magyar gazdasági mozgalom jelenthet-e már önmagában kisebbségi gazdaságpolitikát, ha csupán a középbirtokosok és kisgazdák szabad fejlődését szolgálja? Természetesen senki sem kifogásolta e magyar mezőgazdák termelésének korszerű fokozását, sem a termékek előnyösebb értékesítésére irányuló szervezkedést, s még csak annak a felfogásnak sem akadt ellenzője, mely szerint a többségében földművelő magyarság nemzeti létalapja egy független és fejlődőképes gazdatársadalom. Ellenérveket (s néhol talán ellenszenvet is) inkább az az egyoldalú szempont váltott ki, mely a gazdatársadalom megerősítését elégséges és kizárólagos önvédelmi politikának vélte, a magyar faluért nyilvánvalóan elhanyagolta a városi magyarságot s mezgazdáink mellett nem tulajdonított elégomoly jelentőséget munkásságunknak, iparosságunknak és értelmi középosztályunknak. Hiányzó magyar várospolitika Kétségtelen, hogy egy kizárólagos gazdamozgalom még nem nemzetpolitika. Feltétlenül igaz az az érv is, hogy földművességünk számbeli többségével szemben városi magyarságunk helyzeti jelentősége nagyobb. Egy egyoldali magyar faluszemlélettel szemben valóban menynyivel észszerűbb és haladóbb az a román nemzeti felfogás, mely a szintén túlnyomóan falusi románság sorsát elsősorban a városi román elemek erősítésével igyekszik biztosítani . Erdély városaian új román munkás- és iparos rétegeet, új román értelmiséget és kereskedőosztályt teremt. Városaink tulajdonképpen csak most, a románság nagyarányu városiasodása révén, szerzik meg azt a ívegyes képet, mely Erdély néprajzi vizágainak valóban megfelel, ha azonnincs nekünk is várospolitikánk, a csok románosodása túllépi a termésszetesség kereteit s olyan várostársa- idalmi hadállásaink is odavesznek, melyekre éppen a magyar vidék megőrzése kés fejlesztése szempontjából van szükség. _ _ • A vita nem fajult el, nem is fajulhatott el már azért sem, mert maguk a gazdaszervezők is szívesen és hamarosan helyesbítették félreérthető megfogalmazásaikat. Az ellenérvek győztek, s közéletünkből el is tűnt azóta a gazdatársa- sztalom és a nemzettársadalom azonosítasának elmélete. Az elvi egyoldalúságok eltűntével azonban annál feltűnőbbé vált magának a vitának az egyoldalúsága. Mert lám, az EGE (a vita az Erdélyi Gazdasági Egylet nemzetpolitikai jelentősége körül forgott) gazda mozgalma lévén komoly gazdasági tényező volt s maradt is vitán innen, vitán túl, mig az EGE városi bírálói sem a múltban, sem inn ne teremtettek még elegendő tárgyi alapot érveléseik alá. Miután a vita egy átfogó nemzettársadalmi szempont javára, de korántsem az EGE ellen dőlt el, mi semvolna természetesebb, mint így felvetni újból városi hiányaink kérdését: nem ■vezethető-e be az EGE mozgalma városainkba is? Pontosabban: nem egészítheti-e ki fejlett mezőgazdasági szervezkedésünket maga az Erdélyi Gazdasági Egylet városi elemeink gazdaságtömörítésével? Ö Összefoglalhatók-e a városi magyarság gazdasági törekvései? A városi magyarság kérdései gazdasági vonatkozásokban is bonyolultabbak, mint a nagyobbszámú, de egyivású gazdatársadalom gondjai. Tudnunk kell például, hogy iparosaink és munkásaink a nemzetközi jellegű szakmai céhekben küzdhetnek csak eredményesen gazdasági érdekeikért. A véle szervezkedést nem helyettesítheti, legfeljebb csak alátámaszthatja és kiegészítheti egy sajátos magyar kisebbségi gazdaságpolitika s itt elsősorban jogi tanácsadókra, takarékpénztárakra és népi hitelintézetekre, különféle termelő, értékesítő, fogyasztási és házépítési szövetkezetekre gondolhatunk. Alapok, úttörő kezdeményezések, kísérletek, sőt kész keretek is akadnak mindenütt, éppen csak egy nagyarányú népközösségi összefoglalás és ebből fakadó tervszerű munka hiányzik. Kérdés azonban, nem kivettunk e túl sokat, ha az EGE városi szerepét egy összefoglaló csúcsintézmény alakjában képzeljük el? Az EGE vezetőinek egyetemes nemzetpolitikai beállítottsága, megfelelő jogkörbővítés és szervezeti módosítás, nemkülönben az új Magyar Népközösségben nyíló cselekvési szabadság bizonyára lehetővé tenné, hogy a ma még pusztán mezőgazdasági mozgalom városi tömegeinknek is kereteket adjon s mint nemzetgazdasági gócpont az egész romániai magyarság gazdasági érdekeit közös nevezőre hozza, van-e azonban biztosítékunk arra, hogy ezek a keretek valóban meg is telnének élettel, cselekvő néptömegekkel? Mert ne feledjük el, hogy az EGE falusi vonatkozásban alulról felfelé is kiépített, feltörekvő néprétegek gazdasági törekvéseibe ágyazott mozgalom, nemcsak csúcsintézmény és jogi keret. De kiváltható-e ilyen élő népmozgalom városi vonatkozásban is, ott, ahol széles magyar rétegek gazdasági feltörekvése csakis a nemzetközi szakmai céhek áttételén keresztül jelenthet számunkra nemzeti gazdagodást? Az EGE falun valóban mindent összefoglalhat: termelést és fogyasztást, értékesítést és feldolgozást, anyagi emelkedést és műveltségfejlesztést, mindenre kiterjedő nemzeti önvédelmet A város szövevényes társadalomképletében azonban hamar komolytalan irodai papirosjátékká torzul minden eszményi összefoglalás. A magyar vidék szolgálata városkulturánkban Szerényebb kívánság talán több eredményt hoz. Lépjen be az EGE városainkba is mezőgazdasági képében, falusi beidegződöttségével. Ma már köztudomású, hogy a kivándorlási lehetőségek megszűnte óta magyar falusi lakosságnk ellátatlan fajai a honi városokban eresnek alkalmi megélhetést, vagy akár végleges letelepedést. Ám kövesse az EGE ennek az új elhelyeződést kereső magyarságnak az útját a falutól a városig s nemcsak érdekelt tömeget, hanem sajátos, ma még betöltetlen feladatkört talál Brassóban és Nagyszebenben, Temesváron és Bucurestiben! Nemcsak olyan legközvetlenebb feladatra gondolunk itt, mint a városokban dolgozó falusi lányok és legények gazdasági oktatása, hogy minél több szakismerettel térhessenek haza szülőfalujukba. A háztartásbeli és szolgamunka fejlesztése és védelme sem volna elég megokolás az EGE városi terepszerzésére, bár ez népéletünk legelhanyagoltabb sarka. Sokkal inkább arra a nagyvonalús merőben új gazdasági építőmunkára gondolunk, mellyel az EGE, éppen az új városi magyarság élő falusi kapcsolatai segítségévek a magyar vidék gazdasági érdekinek teremthetne korszerű hadállásokat a fellendülő városkultúrákban. Ez az az út, melyen az EGE városi tömegeinket alulról is megközelítheti, napi érdekeik mozgalmas szolgálatában. Vegyük csak sorra városi magyarságunk alkotó elemeit nemzetgazdasági érdekeink szempontjából. A magyar munkásság és iparosság megélhetési érdeke felelős magyar munkástényezők és iparosságunk vezetői szerint a szakmai céhekben való kibontakozást kiván. Értelmi középosztályunk önmagában nem gazdasági tényező, új magyar kereskedő és vállalkozó réteg pedig még csak most van sorjadóban. A magyar nagyipari és kereskedelmi vállalatok, nemkülönben pénzintézeteink sokkal inkább szembenállanak néptömegeinkkel, semhogy előbbre vihetnék nemzeti törekvéseinket Ezt a sokféle erőt és szándékot közös magyar nemzetgazdasági nevezőre hozni lehetetlennek tetsző feladat. Mennyire másként alakul azonban a lehetőségek képe, ha a városi magyarságot nem szűk önmagában fogjuk fel s nem egymástól elütő társadalmi elemeket akarunk mondvacsinált gazdasági egységbe kényszeríteni, mindössze a közös városi lakhely és nemzetiség alapján, hanem városaink bonyolult képletébe beiktatjuk a magyar vidék gazdasági képviseletét s ehhez viszonyítjuk külön-külön a városi magyarság különböző elemeik A városi magyarság, mint a magyar vidék fogyasztója s a magyar munkás, iparos, kereskedő, vállalkozó vagy szakértelmiségi, mint a magyar vidék szervezett támogatója, szállítója, fejlesztője és közvetítője, ez kiváltható mozgalom, elérhető lehetőség elhagyatottságunk és egymásrautaltságunk mai állapotában. Olyan népközösségi életformát alapozhatunk így meg gazdaságiakban, mely mindig egyenrangúan illeszkedhetik a román nép szabadon feltörekvő, egészséges arányokban kibontakozó, saját államiságába foglalt életéhez. Az EGE városi szerepe Ha az EGE városainkban is fészket talál s a városainkba leszármazott félfalusi elemekből megszervezi a falusi és városi magyarság közvetítő közegét, nemcsak világtalan falvaink -eihanyagolt földműves tömegeinek teremt korszerű hadállást az ipar, kereskedelem és civilizáció gócpontjain s nemcsak a jellegzetes vándorelemek bizonytalan sodródásának vet véget, hanem eddigi kizárólagos gazdapolitikájából utat tör egy népi erejű egyetemes magyar gazdaságpolitika felé is. így, csakis így, várhatik valóban népközösségi életünk gazdasági tengelyévé, alkalmat nyújtva falusi népünk után városi tömegeinknek is a szabad és öntudatos igazodásra jól felfogott nemzeti érdekeik szerint. BALOGH EDGÁR ! Tíz napon bel megkezdik a cseh és morva protektorátus beszervezését Munkatáborokba kerülnek a cseh és a morva karonakötetes ifjak Prága, március 30 Henlein Konrád, a cseh és morva protektorátus tartományi vezetője kijelentette Hácha volt köztársasági elnök és a cseh kormány tagjai előtt, hogy mindazok a hírek, amelyek a cseh és morva protektorátus tervének feladásáról szólnak, hamisak. A két protektorátus beszervezése tíz napon belül feltétlenül megkezdődik. Prágai sajtójelentések szerint a német kormány úgy döntött, hogy a 21 évet betöltött cseh és morva ifjakat munkaszolgálatra kötelezi. A munkatáborokat német mintára szervezik meg, a csehek és a morvák azonban tovább szolgálnak majd, mint a német ifjak, miután mentesek lesznek a másfajta katonai szolgálat alól. tlz okirathamisításért egy évre elítélt nagyváradi ügyvéd tárgyalási halasztást kért, mert nem érzi elég erősnek magát ahhoz, hogy saját ügyében védekezzék Nagyvárad, március 30 Dr. Kovács Oszkár nagyváradi ügyvéd vádlottként áll az ítélőtábla 1. szekciója előtt, ahol azt kéri: halasszák el rövid terminusza ügyének tárgyalását, mert védője bevonult katonának és ő nem érzi elég erősnek magát, hogy saját ügyében védekezni tudjon. A bűn és annak büntetése, amellyel szemben védekeznie kell, súlyos. Dr Kovács Oszkárt a nagyváradi törvényszék többrendbeli magánokirathamisítás miatt egy évi fogházra és tízezer lej pénzbüntetésre ítélte. Kovács dr. ezeket a bűncselekményeket úgy követte el, hogy a nagyváradi törvényszéknek egy tisztviselőnőjétől sikerült megtudni azoknak a lakásbérlőknek a névsorát, akiknek a háztulajdonossal vitás ügyük volt és ennek során a házbért bírói letétbe helyezték. Erre meghatalmazásokat állított ki a saját nevére, azok alá odahamisította a háztulajdonosok nevét és felvette a letétben levő összegeket, amelyeket természetesen saját céljaira használt fel. A nagyon primitív manipulációk természetesen kiderültek. Kiderült többek között, hogy dr. Kovács Oszkár a nagyváradi görög katolikus püspökség nevében is felvett 14.300 lejt, amelyet szintén elsikkasztott. A tábla helyt adott a halasztási kérésnek és a folytatólagos tárgyalást május 5-re halasztotta. 9 Szombat, ápu is U Bucurest. 7: Torna, hírek, hanglemezek, majd orvosi és háztartási tanácsok. 12: Hanglemezek. 13: Pontos időjelzés, sportközlemények, vízállásjelentés. 13.05: Hanglemezek. 14: Látványosságok. 14.10: Hírek. 14.30: Kozák-kórus és balalajkazenekar közös hangversenye. 13.10: Időszerű közlemények. 17: Országőrök órája. 18.15: „Munka és jókedv” órája. 10.15: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. 19.17: A világ: Sevilla, Mihail Jlan előadása. utána spanyol népdalok hanglemezekről. 20: „A halál kultusza az őskorban”. Cons£ tanan Gerota előadása. 20.15: „Április 8”, Horia Furtuna vidám hangjátéka. 21: Hirek. 21.15: A rádió zenekara hangver- Hsenyez. 22: Hirek, sportközlemények. I 22.15: Tánclemezek. 23: Hirek. 23.15- A ■ Stanescu testvérek zenekara hangverse- t nyer. 23.45: Hirek francia, olasz és angol nyelven. Budapest 7.45: Torna, hírek, hanglemezek, utána étrend, közlemények. 11: Hírek. 11.15: Ifjúsági rádió. 11.45: Mit nézzünk meg? 12.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 13: Déli harangszó, időjárásjelentés. 13.10: A rádió szalonzenekara hangversenyez, közben kb. 13.30: Hírek. 14.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás jelentés. 14.30: Hanglemezek. 15.55: Hírek 15.50: A rádió műsorának ismertetése. 16: Árfolyamhírek, piaci árak 17.15: Tarka gyermekdélután 17.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 18: Hírek szlovák és ruszin nyelven. 18.10: Műszaki tanácsadó 18.30: Károlyi Gyula zongorázik. 19.10: Séta a stúdióban. 19.50: Votisky Alice énekel. 20.45: Kőváry Gyula vidám csevegése április elsejéről 21: „A zenélő óra” színmű, három felvonásban. 23: Hirek, időjárásjelentés. 23.20: Budapesti Hangverseny Zenekar műsora, közben kb. 23.40: Hírek német, olasz és francia nyelven. 0.30: Szabó Kálmán jazzhármasa játszik. 1.05: Hírek. f939 április ( (iöblte' i e u’dioll üuddpeslrő! Budapest, március 30. Göbbels dr. német propagandaminiszter befejezte magyarországi látogatását és csütörtök délelőtt 9 óra 10 perckor repülőgépen útnak indult Athénbe. Útközben kiszállt Belgrád* ha*