Brassói Lapok, 1939. május (45. évfolyam, 100-121. szám)
1939-05-01 / 100. szám
4. oldal N szuezi kérdés megoldása megoldja a földközitengeri problémát is Jényi Miklós, a Pesti Napló külpolitikai cikkírója írta. Külön felhívjuk erre az írásra az olvasó figyelmét, mert az hiánytalan logikával és kétségbevonhatatlanul bő tárgyismerettel bizonyítja, hogy a földközitengeri ellentét javarészt mondvacsinált és hogy a világ e részén minden valószínűség szerint lenyugszik a helyzet, ha Szuez kérdésének igazságosabb elrendezésének kérdésében a hatalmak megállapdásra jutnak. Az etióp probléma kirobbanása óta a földközitengeri kérdés egyre aktuálisabb lett és a viszonylagos nyugalmi állapotból az állandóan vibráló és lüktető dinamikus stádiumba került.. Ma már nem vitás, hogy az abesszin háború volt az, mely végső eredményben elősegítette a vilápolitikai tengelyek kialakulását. Ha nincs etiópiai kérdés, ma valószínüleg nincs Róma—Berlin és Paris—London tengely sem és nagyon valószínű, hogy a Berlin—Róma—Tokió háromszög helyett London—Róma—Pons—Washington négyszögről beszélnének Miután azonban az etiópiai konfliktus bekövetkezett és annak következményei ellen Angliának szükségszerűen védekezni kellett, így a földközi tengei probléma a világpolitika elsőrendű kérdései közé emelkedett. Mivel az angol fegyverkezés bármilyen erőfeszítés mellett is csak bizonyos idő múlva hozhatta be meglévő hátrányát (ezt még ma sem hozta be), az ellenakció természetesen politikai téren indult meg, amelyet London most már Parissal teljes egyetértésben irányított. Ez az akció sikerrel kecsegtetett, mert hiszen a földközitengeri államokat valamilyen formában szoros érdekközösség fűzte Franciaországhoz, vagy Angliához, mír a szorosabb érdekközösség mindjárt az abesszin konfliktus idején nyilvánvalóvá vált, midőn 1936 tavaszán az angol kormány körjegyzékben fordult a fölközi tengeri államokhoz és egy indokolatlan olasz támadás esetére segítséget kért tőlük. Mint ismeretes, e támogatástakkor valamennyi kormány, így az akkor még köztársasági spanyol kormány is megígérte. Az angol politika azonban nem elégedett meg ezzel az ígérettel, hanem azon dolgozott, hogy szorosabbra fűzze viszonyát a neki segítséget ígérő államokkal. Első lépés az volt, hogy francia szövetségesét kibékítse az alexandrettei viszály miatt neheztelő Törökországgal. Törökország végleges támogatását a montreuxi Dardanellaegyezménnyel biztosította, midőn is a Törökország kívánságára összehívott tengerszoros-értekezlet a Dardanellákat teljes egészében visszahelyezte Törökország szuverenitása alá és megszüntetve a lausannei szerződés minden korlátozását, felhatalmazta Törökországot arra, hogy saját belátása szerint a tengerszorosokat katonailag is megerősítse. Olaszország a montreuxi egyezményt nem írta alá. De éppen ezért a montreuxi egyezményt nemsokára követő alexandrettai szerződés, mely véglegesen rendezte a Szíriában meglévő francia-török ellentéteket, már csak logikus következménye volt az előállott új helyzetnek, mert hiszen nyilvánvaló volt, hogy nyílt állásfoglalása következtében adott esetben most már Törökországnak is számolni kellett egy esetleges olasz támadással. A következő angol lépés az angol-egyiptomi szerződés, valamint a szaloniki egyezmény volt, mely utóbbinak földközitengeri jelentősége igen lényeges és abban áll, hogy a bolgár-görög kibékülés következtében egy esetleges konfliktus esetén Görögországnak nem kell haderejét megosztania és azt teljes erejével angol szövetségesének megsegítésére for■öthatja. Világos, hogy ez a nagyszabású angol akció olasz részről nem maradhatott válasz nélkül. A válaszra kitűnő alkalom kínálkozott Spanyolországban, Franco tábornok megsegítése által. Végül pedig részben a fenti megfontolásból indult ki Albánia nemrég történt bekebelezése is, amely alighanem éppen az előbb említett és a múlt év nyarán megkötött szaloniki egyezmény ellenhúzását jelenti. Politikailag ez a mai helyzet, ezek azok a jelek, amelyek külsőleg láthatók. Kétségtelen azonban,, hogy ezek csak külső jelek, egy nagy játszmának szükséges sakkhúzásai, melynek lényege azonban egészen máshol keresendő. Ez a lényeg mélyebb elemzés után kerül felszínre, de csak ez világít rá az esetleges kibontakozás lehetőségeire is. Érdekes ugyanis az, hogy a földközitengeri problémában a Földközi tenger tulajdonképpen csak másodrangú szerepet játszik, nem közvetlen ok, hanem csak okozat. A Földközi tenger medencéjében levő reális angol-olasz konfliktuszónák elenyészően kicsinyek és az igazi ok gyarmati kérdésekben keresendő. Az egész nem más, mint útprobléma. A harc India és a Távol-Kelet, másrészt az Abesszíniába vezető út kizárólagos, illetve méltányos birtoklásáért folyik. Éppen ezért a látszólagos tények nem téveszthetik meg a tárgyilagos szemlélőt, s ezért merjük megkockáztatni azt a véleményt, hogy a tuniszi francia-olasz ellentétek inkább mondvacsináltak, de semmiesetre sem olyan mélyrehatók, mint ahogyan a pillanatnyi helyzetkép mutatja. Eltekintve az ott élő olaszokat, kétségtelenül megillető legmesszebbmenő kisebbségi jogvédelemtől.. Tunisz Olaszország számára inkább érzelmi, mint reálpolitikai probléma s valószínűnek tartjuk, hogy a tényleges olasz igények kielégítése esetén Róma területi átengedések nélkül is hajlandó volna e kérdés méltányos és békés rendezését előmozdítani. Más, francia birtokot képező, a Földközi tenger medencéjében fekvő területi követelésekről (Nizza, Korzika, stb.) komolyan sohasem volt szó. A tényleges olasz követelések Dzsibutitól eltekintve, Szuez felé irányulnak. Szuez ma a földközitengeri probléma magva, mert a csatorna birtoklása, illetve szabad használata Anglia, Olaszország, sőt Franciaország számára is létérdek. Olaszország helyes reálpolitikai érzékkel nem a csatorna kizárólagos birtoklását, hanem a birtoklásban való arányos részvételt követeli, stt az igénye minden kétséget kizáróan jogos, hiszen ha megnézzük a csatorna forgalmáról vezetett statisztikát, azt látjuk, hogy Olaszország ebből a szempontból a második helyet foglalja el. Másrészt a csatornatársaság statútuma is meghatározza, hogy a különböző államoknak abban az arányban kell részesülniük az igazgatásban, amilyen arányban a csatornát igénybe veszik. Jogilag különben erre a pontra alapítja Olaszország igényeit. És ezek alapján az sem vitás, hogy mindenesetre igazságosabb lett volna a nemrég megüresedett igazgatótanácsi széket Titulescu volt román külügyminiszter helyett egy olasz taggal betölteni. Csakhogy a politikai motívumoktól eltekintve, melyek Titulescu fenti megválasztásánál is alighanem szerepet játszottak, a kérdést még jóindulat esetén is rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy a Szuezi-csatorna társaság tulajdonképpen angol-francia magánvállalkozás, melynek ügyvitelére az illető kormányoknak hivatalosan csak részvénypakettjük erejéig lehet befolyásuk. Igaz, hogy a részvények egy tekintélyes részével az angol és francia kormány effektív rendelkezik. De azért a magánvállalati jelleg mégis rendkívül megnehezíti a kérdés megoldását. Hasonló eset forgott és forog fenn ma is, a dzsibuti—addiszabebai vasútvonal esetében is, mely szintén magánvállalkozás és amelynek jogait Olaszország Abesszínia teljes meghódítása után is kénytelen volt tiszteletben tartani. Ez tehát a földközitengeri kérdés pillanatnyi helyzetképe. Hogy a megoldás békés, vagy erőszakos után fog-e bekövetkezni, azt ma még nem lehet biztosan megmondani. De valószínűnek, sőt bizonyosnak látszik az, hogy a Földközi tenger más problémája szinte talán magától megoldódna, e medencében pedig helyreállna a nyugalmi állapot, mihelyt a Szuezi kérdés olasz és angol részről méltányos megoldást talál. A Fratelli Branca milánói cég tapasztalata kezeskedik a Vermouth Branca versenytárs nélküli minőségéről. ».t. 1939. május 1 Newyorktól 1000 kilométerre kényszerleszállást végzett az óceánrepülő szovjet repülőgép , két orosz pilóta könnyebben megsebesült, a repülőgép erősen megrongálódott Az Edward-szigettől északra egy apró szigeten van a gép és pilótái Newyork, április 29 .,Moszkva nemi szovjet repülőgép, amelyen Kokkinaki és Goráienki orosz pilóták Moszkvából Ázsián ,Alaszkán és Grönlandon keresztül leszállás nélkül akartak Nerwyorkba repülni, útjának legnagyobb részét már megtette, amikor mintegy 1000 kilométernyire Newyorktól a gépet baleset érte. A beérkezett első jelentések szerint a „Moszkva" a 11 nelson-öböltől délre fekvő Szent Lőrinc öböl egyik kisebb szigetén kényszerleszállást végzett. A washingtoni szovjet ügyvivő a hír hallatára nyomban repülőgépre ült és elindult a szerencsétlenül járt pilóták keresésére. Ugyanakkor a washingtoni szovjet nagykövetség másik repülőgépet is bérelt és elküldte a „Moszkva” felkutatására. A kanadai lapok is jelentést hoznak már az orosz repülőgép kényszerleszállásáról. A lapjelentések szerint a leszállás az amerikai New Brunswick államban, az Edward herceg szigettől északra 200 kilométernyire egy apró szigeten történt. Az óceánrepülő orosz gép egy mocsárba szállt le, miközben, úgy Kokkinki, mint Gordnienki pilóták könnyebben megsebesültek, míg a repülőgép erősen megrongálódott. Egy orvos és több lovasrendőr elindult a helyszínre, ahonnan leszállása előtt a repülőgép rádión vészjeleket adott le. !Ns€li4» műsor Hétfő, május A ucuretti 8: Torna, hírek, hanglemezek, majd orvosi és háztartási tanácsok. 9: Istentisztelet. 10: A céhek értekezlete, közvetítés az Aro palota díszterméből. 12: Victor Predescu zenekara hangverset nyer. 13: Pontos időjelzés, sportközlemények, vízállásjelentés. 13.05 A hangi verseny folytatása. 13.45: Hanglemezek. 14: Látványosságok. 14.10: Hírek. 14.30: Hanglemezek. 15.10: Időszerű események. 18: Pontos időjelzés, időjárásjelenítés. 18.02: Irodalmi krónika. 18.17: Hang- i lemezek. 19.25: Hanglemezek. 20.10: „A munka ünnepe”, Ralea Mihail muitfeaügyi miniszter előadása. 20.25 Országos Postás Dalárda hangversenye. 21: A rádió zenekara hangversenyez. 22: Hírek, sportközlemények. 22.15: Hanglemezek. 23: Hírek. 23.15: Costica Tandi és zenekara hangversenyez. 23.45: Hírek francia, német és olasz nyelven. Budapest 7.50: Májusi ébresztő, közben kb. 7.45: Torna. 8.50: Hírek, étrend, közlmények. 11: Hirek. 11.20: Felvidéki levelek 1864- ből. 11.45: Leonardo da Vinci, az ezermester, Willant Rezső felolvasása. 12 10: Nemzetközi vizjelzőszolgálat. 12.15: Rádióüzenetek a Nemzetközi Vásárról. 13: Déli harangszó, időjárásjelentés. 13.10: H. Grötz Franciska srammelzenekara, közben kb. 13.30: Hirek. 14.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 14.30: Rádióüzenetek a Nemzetközi Vásárról. 15.30: Hirek. 15.45: A rádió műsorának ismertetése. 16: Árfolyamhirek, piaci árak. 16.50: Rádióüzenetek. 17.15: A rádió diákfélórája. 17.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. 18: Hirek szlovák és ruszin nyelven. 18.10: Korina Simi cigányzenekara hangversenyez. 19.10: Képek a Nemzetközi Vásárból. 19.40: A kassai szalonzenekar játszik. 20.55: Albrecht királyi herceg előadása a gyermeknapról. 20.50: A Gyáli-úti elemi fiúiskola énekkara énekel. 21.15 Zrínyi Miklós est, utána kb. 22.40: Hírek, időjárásjelentés. 25: Magyar nóták és csárdások, hanglemezekről. 23.40: Hírek német, olasz, angol és francia nyelven. 24: Katonazene. 1.05: Hírek. Érdekesebb műsorszámok: Bécs 16.20: Schubert A-dúr zongoraötös. Lipcse 21.15 Szimfonikusok a rádió énekkarával. Tánczene: 20.05: Toulouse, 21.55: Strassbourg. 23: Szófia, 23.15: Belgrád, 25.20: Zágráb, 24: Kalundborg, 0.10: Hilversum. Kedd, május 2. Bucuresti 7: Torna, hírek, hanglemezek, majd orvosi és háztartási tanácsok, 12: Corologos jazzeneekar játszik, 13: Pontos időjelzés, sportközlemények, vízállásjelentés, 13.05: A jazzenekar folytatja műsorát, 13.40: Hanglemezek, 14: Látványosságok, 14.10: Hírek, 14.30: Hanglemezek, 15.10: Időszerű események, 18: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, 18.02: Rádióposta, 18.17: Hanglemezek, 19: Tudományos krónika. 19.15: Hanglemezek, 20: A newyorki világkiállítás, Alex. Baduta előadása. 20.15: Hanglemezek, 20.55: A rádió szimfonikus zenekara hangversenyez, 22: Hirek, sportközlemények, 22.15 Stanglemezek, 23: Hirek, 23.15: A Stanescu testvérek zenekara hangversenyez, 23.45: Hirek francia és angol nyelven. Budapest 7.45: Torna, hirek, hanglemezek, majd ■rvosi és háztartási tanácsok, 11: Hirek, 11.20: Szirmay Kalos Margit előadása, 11.45: Kalap, kesztyű, táska, cipő, felolvasás, 12.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat, 13: Déli harangszó, időjárás jelentés, 13.10: A rádió szalonzenekara hangversenyez, közben kb. 13.30: Hirek, 14.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, 14.30: Rádióüzenetek a Nemzetközi Vásárról, 15.30: Hirek, 15.45: A rádió műsorának ismertetése, 16: Árfolyam hirek, piaci árak, 16.30: Rádióüzenetek a Nemzetközi Vásárról, 17.15: Asszonyok tanácsadója, 17.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek, 18: Hírek szlovák és ruszin nyelven, 18.10: Uray Margit magyar nótákat zongorázik, 18.35: Komáromi János elbeszélései, 19: Ilniczky László jazzenekara játszik, 19.55: A világ vége, Beczássy Judit elbeszélése, 20.25: Fátyol Jancsi és cigányzenekara muzsikál, 21: Az Operaház előadásának ismertetése, 20.10: Wagner: Siegfried, háromfelvonásos zenedráma, közben kb. 22.15: Hírek, időjárásjelentés, majd kb. 23.40: Hirek német, olasz, angol és francia nyelven, 24: Hanglemezek, közben kb. 0.15: Legújabb magyarországi események, H. Lamberth angol nyelvű előadása, 1.05: Hírek. Érdekesebb műsorszámok, Strassbourg 21.15: Közvetítés a párisi vígoperából, Belgrád 21.40: Szimfonikus hangverseny, Zágráb, 21.30: Kétzongorás hangverseny, Droitwich 23.15: Londoni szimfonikusok énekszólistákkal és énekkarral. Tánczene: 22: Köln, 23.30: Boroszló, 23.30: Bécs, 23.40: Varsó, 0.05: Droitwich, 0.20: Hilversum.