Brassói Lapok, 1940. május (46. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-02 / 99. szám
4 oldal Szervező ülést tartott az aradi Magyar Népközösség ipari alosztálya Az Iparos Otthon emeleti kis tanácstermét zsúfolásig megtöltötték hétfőn délelőtt a magyar Népközösség ipari alosztályának szervező ülésére meghívott aradi vezető iparosok. Tizenegy órakor nyitotta meg az ülést Reinhart Gyula, az Országos Magyar Iparos Egyesület első helyen megválasztott elnöke, az aradi magyar iparosság vezetője. Az elnöki megnyitóban elmondotta Reinhart Gyula, hogy a január 28-án Kolozsvárott megalakult Országos Magyar Iparos Egyesület megbízta az aradi magyar iparosok megszervezésével, hogy ígykiküzdjék azokat az előnyöket, amelyek ennek a társadalmi osztálynak a boldogulására szolgálnak. Az OMIE alapszabályainak jóváhagyásáig az iparosok a népközösségi tagozatok ipari alosztályaiban tömörülnek. Meleg szeretettel üdvözlöm körünkben Palágyi Jenő dr-t — mondotta Reinhart Gyula —, az erdélyi Magyar Népközösség elnökét, aki nagy lelkesedéssel és ügybuzgalommal karolta fel ügyünket. Arra kérem, hogy a mai gyűlés összehívásánál tanúsított jóindulatát őrizze meg továbbra is a magyar iparosság iránt. Ezután Palágyi Jenő úr szólalt fel, aki megköszönte az üdvözlést, majd igy folytatta: — Az iparosság mindig erős pillérét alkotta a magyarságnak. Támogatására mindig lehetett a múltban és ehet a jelenben is számítani. Az egyetemes magyarság érdekeit képviseljük mi a Népközösségben és nagy örömmel jöttem el erre az értekezletre, amely a magyar iparosok testületi beilleszkedését jelenti a romániai magyarság gazdasági, kulturális és társadalmi szervezetébe. Palágyi Jenőn jó szavait hosszas tapssal fogadta a hallgatóság, majd Reinhart Gyula részletesen ismertette az alapszabályokat. Az alapszabályok ismertetése után sor került a szakmai képviselők megválasztásán, akik a szervezés munkáját elvégzik Némedy Gábor, az OMIE központi ügyvezető igazgatója olvasta fel a névsort, amelyet kisebb változtatásokkal az értekezlet elfogadott. Ez a következő: Építőipar: Dömötör László, Vandracsek Ignác, Galgóczy István, Berecz János. Asztalos, kárpitos és rokonszakmák: Baricz Máté, Nagy Károly, Uzsora István. Lakatosipar: Liczkó László, Pauker Viktor. Járműipar: Kovács Ferenc, Borsos Szabó Zsigmond, Kis Ödön, Domokos Károly. Kádáripar: Matekovits László, Ring István. Bádogos és különböző szerelő iparágak: Kőszeghy Emil, Matuz András, Sztojka Kálmán, Pálinkás Kálmán. Festőipar: Megyery Ferenc, Benkő István, Markó János. Szabóipar: Baranya Ferenc, Illyés István, Nagy Imre, Jakabffy István. Bőriparosok: Koncsek Lajos, Mihály László, Várhos László, Radocsányi János. Élelmiszeripar: Takács István, Kristyófy Gábor, Hagyó József, Buzogány Márton, Orbán István, Kubik Ernő, Sárközi György, Kárpáti Béla. Fogászok: Csobod János. Órások és ékszerészek: Csáky Gyula. Fodrászok: Zombory Gyula és Szablóczky Kálmán. Fénykép- és sokszorosító ipar: Sztojkovits József, id. Mádi Sándor. Szücsipar: Nagy G. János. Könyvkötők: Füladéll Adolf. Kertészek: Szabó József. Reinhart Gyula befejezésül néhány buzdító szót intézett a megjelentekhez. Négy késszúrással meggyilkola vezértársa? Brasov (Brassó), április 30 Józsa Sándor és Rigó Lajos homoródalmási 20 esztendős legények néhány hónappal ezelőtt érkeztek Brassóba, ahol munkát kerestek. Józsa a Csigahegy alatti Morscher féle vendéglőben és sörlerakatban kapott munkát, míg Rigó kőműves munkával kereste meg kenyerét. A két barát együtt töltötte szabad idejét, együtt szórakoztak, mindaddig, amíg a Morscher féle vendéglőbe új mindenes leány nem érkezett Sándor Ágnes csíkmadarasi leány személyében. A két fiatalember udvarolni kezdett a leánynak, aki Józsa felé hajlott. A két barát elhidegült egymástól. Rigó meggyűlölte Józsát és csak az alkalmat várta, hogy leszámolhasson vetélytársával. Vasárnap délután Józsa Sándor és Sándor Ágnes táncolni mentek. Megjelent a helyiségben Rigó is, aki gúnyos megjegyzéseket tett ellenfelére. Józsa, hogy elkerülje a veszekedést, Sándor Ágnessel együtt elhagyta a helyiséget. Késő éjjel amikor Józsa a leánnyal együtt a Mol ne scher vendéglő elé érkezett, a sötétből előugrott Rigó és rákiáltott: — Hé koma, nekünk még számolni valónk van egymással!... — Neked, testvér, sohasem vétettem semmit — tért ki Józsa a verekedés elöl. Ebben a pillanatban Rigó nekiugrott és ütni kezdte. Sándor Ágnes el akarta választani a két verekedőt, de Rigó megütötte őt is, majd bicskát rántott és négy szúrással halálra sebezte rózsát. A rendőrség még a vasárnap éjszaka folyamán kihallgatta a gyilkos legényt, aki bevallotta, hogy tettét előre megfontolt szándékkal követte el. A LEGBIZTOSABB ! mn »?*e»ent»’j ének rálósziéde „Kérjük az olasz népet, álljon rokonszenvével a szövetségesek ügye mellé“ Sidney (Rador), április 30. A sidneyi rádió olasznyelvű hírszolgálatának felavató adása alkalmával Macknezie King, Ausztrália miniszterelnök az olasz hallgatósághoz beszédet intézett és a többi között ezeket mondotta. — Ezentúl jobban meg kellene értenünk egymást, mint eddig. Ausztrália és Olaszország között tartós barátság áll fent, amely a kölcsönös megbecsülésre épült fel. Lehet, hogy az olasz nép tudni szeretné, Ausztrália miért háborúzik Németországgal. Mi ausztráliaiak britek vagyunk, Nagybritanniával élünk és halnk. Szeretjük a szabadságot és éppen ezért mindig készen állunk, hogy harcoljunk érte és függetlenségünkért. Semmiféle kötelezettségünk nincs arra, hogy embereket és repülőgépeket küldjünk Angliába, mégis katonáink tízezrei működnek együtt a brit hadsereggel. A miniszterelnök ezután Olaszország dicsőséges történelméről beszélt és az emberiség műveltségéhez való halhatatlan hozzájárulását emelte ki. — Nem engedjük, hogy a világot a nyers erőszak uralja, — mondotta. — A brit birodalom összes tagállamaival együtt elhatároztuk, hogy szembeszállunk a támadással. Erős meggyőződésünk, hogy azok a célok, amelyekért harcolunk, éppen olyan fontosak Olaszországnak is, mint minekünk. Ezért kérjük, hogy tüntessenek ki rokonszenvükkel abban a harcban, amelyet most folytatunk. Megnyílt pénteken a Budapesti Nemzetközi Vásár Budapestről jelenti tudósítónk. Péntekeken, április 26.-án megnyílt az idei és immár 35. Budapesti Nemzetközi Vásár. Horthy Miklós kormányzó országlásának 20.-ik évfordulója alkalmából jubileumi kiállításnak számít ez a mostani vásár, mert annak a békességes 20 esztendőnek fejlődését tárja ország-világ szeme f elé, amellyel a magyar ipar is oly méltán büszkélkedhetik. Már a kerete is más az idei vásárnak, mint az eddigieké: területében és kiállítóinak számában lényegesen növekedett, kiállítási csarnokai is még monumentálisabbak, széles útjai és terei pedig most már valóságos Vásármetropolissá fejlődtek ki. Csillogó, fényes fémekkel díszített üvegpaloták nem kevesebb, mint három filmszínház, két divatszínház, külön postahivatal, kollektív bankpalota, mindenrangú közhivatal, rendőrség, tűzoltóság, mentők, külön vasútvonal, sőt még külön rádióállomás is markánsan kihangsúlyozza a Vásár önálló életre berendezett és megszervezett nagyváros jellegét. És persze minden csarnokban, de még a külterületen is lépten-nyomon a meglepő újítások szenzációs és végtelen sorozata. Péntek délelőtt a meghívott előkelőségek nézték meg a Vásárt, amely a tavaszi pompába burkolózó Városliget fái között a pavillonokon lobogó zászlóerdő alatt káprázatosan szép parádéja a magyar iparnak és nyolc ország kincseinek. Budapest forgalma megint békebeliengénk, ezt a forgalmat is a Vásár teremtette meg, de megélénkült az idegenforgalom országszerte, hiszen a vásár látogatói vásárigazolványukkal még egy külön kedvezményes utazást is tehetnek Budapesten való tartózkodásuk alatt bármely állomásra és onnan vissza Budapestre. A kedvezmények igénybevételére jogosító vásárigazolványt az utolsó percig lehet váltani minden utazási és menetjegyirodában és a Vásár minden tb. képviseleténél. A Vásár május 6.-án este zárul, tehát a látogatóknak legkésőbb május 6.-ának déli 12 órájáig kell megérkezniök Budapestre, ahol a kedvezményekkel május 13.-ig tartózkodhatnak. t 1940. május 2 Ne kérjen Fel-et, kérjen femet Dranca-t Az egyedfil valódi )* „Őszinte, kölcsönös megértésre van szükség" Tataru Coriolan dr királyi széktartó Oradean töltötte a húsvéti ünnepeket , s széktanú teadélutánon látta vendégül a románság és a kisebbségek képviselőit Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnöknője, dr Soós István parlamenti képviselő, Ullmann István az ortodox és dr Konrád Béla a neológ zsidó hitközségek elnökei, Schuster nyug. ezredes, német konzul, a gazdasági élet vezetői, valamint úgy a többségi, mint a kisebbségi sajtó képviselői. A fogadóünnepség során dr Tataru királyi széktartó a B. L. munkatársának a következőket mondta: — Bennünket a kisebbségek felé a legőszintébb megértés vágya hat át és úgy gondoljuk, hogy a kölcsönös megértés terén minden frázistól mentesen elérkeztünk ahhoz, hogy a megértés kölcsönössége mindkét oldalon őszinte is legyen. Szükség van a mai helyzet felismerésére, meg kell ismerni a világ eseményeit és meg kell győződnünk arról, hogy ez a megértés ma kölcsönös érdek. Természetesen elvárjuk, hogy annak az intenciónak, amely bennünket őszintén áthat, a viszonzása is éppen ilyen őszinte legyen. Engem nagyon meghatott és a legjobb érzésekkel töltött el a kisebbségek magatartása és az a rokonszenv, amellyel meghívásunkat fogadták és közeledési gesztusunkat viszonozták, örömmel láttam a kisebbségek képviselőit a román társadalom reprezentánsaival együtt, mert ez az én legőszintébb óhajomra, a kölcsönös megértésre való hajlandóságot bizonyítja. Meg kell állapítanom, hogy Nagyvárad társadalma fel tudja fogni a mai események fontosságát ami azt jelenti, hogy emez események közepette nem engedhetjük meg magunknak a felesleges izgalmak fényűzését. Ne üljünk fel az alaptalan és felelőtlen híreszteléseknek, hanem dolgozzunk, mert a békés és egyetértő munka egyaránt érdeke az egyénnek és az államnak. Hogy ez a város ezt megérti, annak legeklatánsabb bizonyítéka az a lelkes áldozatkészség, amellyel kivették részüket a hadfelszerelési kölcsön jegyzéséből. Ennél a megnyilatkozásnál különösen ki kell emelnem a zsidóság áldozatkészségét, amellyel megfeleltek hazafias kötelességüknek. A teadélután során a királyi széktartó és neje szívélyesen elbeszélgettek a kisebbségek megjelent képviselőivel, akiknek mindenikével azok anyanyelvén társalogtak. A teaesz fél kilenckor ért véget. Vasárnap este a királyi széktartó és neje régi barátjuknak, dr Mátéi Joan poliklinikai főorvosnak voltak vendégei vacsorára, hétfőn reggel pedig Sorban kabinetfőnök és Bugnariu sajtófőnök, Zigre volt kultuszminiszter, Todorus prefektus, valamint dr Gherman Victor alpolgármester társaságában Szemere Miklósnak, a Bihar megyei Takarékpénztár vezérigazgatójának kalauzolása mellett autón Feketeerdőre utaztak, ahol megtekintették az üveggyárat, amely a Bihar megyei Takarék érdekkörébe tartozik. Itt néhány berendelt munkás bemutatta az üveggyártás egyes részeit, majd fehér asztalhoz ültek, a délutáni órákban pedig a királyi széktartó és kísérete visszautazott Kolozsvárra. Oradea (Nagyvárad), április 30. A román húsvét alkalmából dr Tataru Coriolan Szamos tartomány királyi széktartója látogatást tett Nagyváradon. A királyi széktartó és neje, akik a Park-szállóban laktak, szombaton éjjel résztvettek a feltámadási ünnepségen. Vasárnap délután hat órára pedig teára hívták meg a Casa Nationalába a város társadalmának jelentősebb képviselőit, felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül. Az egyházi, katonai és polgári előkelőségek között ott voltak a többek között: dr Zigre Miklós volt kultuszminiszter, a NUF biharmegyei és dr Popovics Pétre, annak nagyváradi elnöke, Frensiu Valér gör. kát. püspök, Ghineraru tábornok dandár-és helyőrségparancsnok, Todorus Valér tábornok, vármegyei prefektus és neje. Popovici Nicolae görögkeleti püspök, aki egyszersmind Temesvár ideiglenes püspöke, az ünnepeket Temesvárt töltötte és így nem jelenhetett meg a teadélutánon. A kisebbségek soraiból ott voltak: Sulyok István, a királyhágómelléki ref. egyház püspöke, dr. Thury Kálmán egyházmegyei főgondnok, dr Molnár Kálmán római katolikus püspöki helynök, Materny Imre ev. főesperes, dr Markovics Kálmán, a Magyar Népközösség biharmegyei elnöke, Markovics Manó, a Katolikus Kör, dr Cziffra Kálmán volt főispán, a Kát. Népszövetség elnöke, özv. dr Kassay Kálmánná, a Kát. Nőszövetség, Csernák Béláné a