Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
A század hatvanas éveinek elejétől élénkebb lett a sportélet is. Nyitányának az Orvosi Hetilap egyik cikkét tekinthetjük, melyben dr. Bakohy Tivadar orvostanár síkra szállt a testnevelés általánosabbá tételéért („Országos testgyakorlat”, 1861. ápr. 14.). Ugyanebben az évben alakult meg a Budapesti Hajósegylet, amely 1863-ban rendezte meg első nyilvános versenyét a Dunán. Három város - Pest, Pozsony és Paks - evezősei álltak rajthoz, míg a bécsiek „kellő idomítás hiányában” távolmaradtak. Ekkor eveztek először eredeti angol versenycsónakokban, melyeket vízi úton szállítottak Pestre. A pesti regattát 30 ezren szurkolták végig, s még a Magyar Tudományos Akadémia is félbeszakította ülését, hogy tagjai ott izgulhassanak az akadémia épületénél kijelölt cél körül. Ekkor már tizenkét taggal és két csónakkal működött az 1862-ben alakult Pesti Evezős és Vitorlázó Kör, majd 1864-ben létrejött a Nemzeti Hajós Egylet is. E két sportszervezet 1867-ben egyesült, s „Unió” néven a magyar evezőssport egyik bázisa lett. A sportfejlődés új minőségét jelentette az ország első, korszerű értelemben vett SPORTEGYESÜLETének a megalapítása. A dr. Bakody Tivadar által kezdeményezett Pesti Torna Egylet első tanácskozó gyűlésének összehívását azonban csak a második kérvény után engedélyezte a helytartótanács. Végül „1863. év szeptember 27-én a Lloyd-teremben az alakuló közgyűlés, is megtarttatott, mely az alapszabálytervezetet többrendbeli módosítással, különösen, hogy az egylet hivatalos nyelve a magyar s a havi tagdíj 50 kr., szótöbbséggel elfogadta”. November elején megnyitották az ország első tornacsarnokát a pesti Ötpacsirta (ma Puskin) utcában, lóistállókból átalakított épületben. A Pesti Torna Egylet alapítási kálváriája azonban még nem ért véget. A helytartótanács ugyanis nem hagyta jóvá az alapszabályokat, így az első magyar sportegyesület - „ezégül” használva Clair nevét - működhetett tovább. E „félhivatalos” lét azonban alaposan feladta a leckét a helytartótanácsnak. Az ismét feszültebbé váló politikai helyzetben gyanúsnak ígérkezett a pestiek sportegylet-alapítási kísérlete. Tartani lehetett attól, hogy a pest-budai példát más városok is követni kezdik, s tornaegylet szervezésének ürügyén politikai szervezetek egész országot behálózó rendszere jön létre így csak 1865. december 20-án született meg a hivatalos hozzájárulás a Pesti Torna Egylet megalakulásához. A huzavona azonban még ekkor sem ért véget. Az 1866. február 2-i alakuló közgyűlés után a helytartótanács „alaki hiányossá Az első leány tornaverseny a Millenáris tornapályán. Bárczy Istvánná megkoszorúzza a zászlókat. Fénykép, 1910-es évek 345