Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
fontos közlekedési eszköz lett, ezért a Dorottya utcában jól menő kávéház létesült, a Casinó. A legelőkelőbb kávéház azonban minden bizonnyal a Nagyrád utcai Angol királynő volt, melyet 1844-ben fényűzően alakítottak át. A mai Vörösmarty tér (abban az időben Színház tér) jelentős kávéháza volt a Magyar Király, ahol a német színház tagjai mellett a pénzügyi nagyságok találkoztak. Budán sokkal kevesebb volt a kávéház, talán nem is érdemes mást megemlíteni, mint A hídhoz, a Fortuna és a Szarvas kávéházakat. A hajdani Fortuna helyén ma a vendéglátás szerény múzeuma van. (Pest 1831- ben 65 494 lakos mellett 28 kávéházzal rendelkezett.) A pesti vendéglők fontos szerepet töltöttek be a XIX. század első felében. Közülük kiemelkedett a fényűző Casino, ahol a külföldieket kitűnő konyhával, ragyogó tisztasággal és udvarias kiszolgálással várták. Ismert vendéglők voltak még: az Angol királynő, a Vadászkürt, a Nádor és a Tigris. Megtalálta számítását a szerényebb igényű is a Fehér Hajóban, a Sasban, a Két pisztolyban, a Mátyás királyban és a Zrínyiben, ahol szerényebb körülmények között, de kitűnő ételeket és italokat szolgáltak fel. Vigalomra, táncra, bálra ott volt a Vigadó, de a jogászok híres báljukat a Hét Választónál tartották. Ilyen volt a vendéglátás Pest-Budán a múlt század első felében. Sok esetben választott Pest és Buda a város bírái közé tisztes fogadó- és vendéglőtulajdonosokat, akik sokat áldoztak az akkori főváros építésére, fejlesztésére. A XIX. század második felében új követelményeket állított a közlekedés új ága: a vasút, mely gyorsan és kényelmesen tudta szállítani az utasokat egyik országból a másikba is. Ezért a magyar fővárosban a pályaudvarok közvetlen közelében lassan kialakultak a szállodák, ahol a szállás mellett étkezést is kapott az utas, esetenként pedig zenével szórakoztatták, sőt volt külön kávéházuk is. Mind több újságban jelentek meg ezeknek a szállodáknak a hirdetései, az állandósult reklámot talán ők képviselték elsőként. A hajdani farsangok nagyon hangosak voltak Pest- Budán, mikor a város „úri” és „nem úri” polgárai alaposan kimulatozták magukat. Nagy segítséget jelentett ebben az egészen kiváló és már akkor európai Komlókerti életkép az 1870-es évekből; fametszet A Pilvax kávéház 1910 körül; Háry Gy. tusrajza