Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
mindössze mintegy 20 évig tartott - e stílus az építészetben határozott fordulatot hozott, és elindított egy olyan fejlődési folyamatot, mely a modern építészet kialakulásához vezetett. A szerteágazó, sokféle és merőben új építészeti feladat mellett az új szükségleteknek megfelelően a régi építészeti célokat is át kellett fogalmazni. Ugyanez vonatkozik - talán még fokozottabb mértékben - az új építőanyagokra. Az új acélrácsos tartók, a vasbeton szerkezetek addig nem látott mértékben tették lehetővé széles fesztávok áthidalását, nagyméretű belső terek létesítését, lefedésüket és ugyanakkor megvilágításukat. A régi építészet jobbára anyagaitól is kötött alaprajzi rendszere ekkor kezd feloldódni, és ekkor, a századfordulón látjuk a mai építészet egyik leglényegesebb elemének, a kötetlen alaprajznak a megjelenését. E lényeges tulajdonságok talán mindegyike e korbeli irányzat jellemzője volt. És eme új törekvések mellett valóban nem döntő szempont az, hogy lényegében az építészetnek e lázas átalakulása, az új fogamzása közepette nem tudott maradandó stílust alkotni sem Magyarországon, sem máshol Európában. De az átalakulás dinamikájában maga sem tudott megállni. Századunk húszas éveitől kezdve az építészet is továbblépett, és a modern stílusnak olyan általánosan megfelelő jegyeket és alkotásmódokat keresett és talált, amelyeket széles körben, az öt világrészre kiterjedően elfogadtak, és melyekben már nagy mesterek életműveiről (Le Corbusier, Fr. St. Wright A. Aalto stb.) és iskoláiról beszélhetünk. De mindehhez a századforduló eszmei és gyakorlati küzdelmeire, néhány kiváló építész bátor, a kortársaktól ritkán értett kezdeményezésére volt szükség. G.L. SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Országos Széchényi Könyvtár, VIII., Múzeum körút 14-16.) Magyarország legnagyobb könyvtára, a magyar nemzeti könyvtár feladatait tölti be. Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben 15 000 kötetes könyvtárát és 2000 darabból álló kéziratgyűjteményét a nemzetnek ajándékozta. Gyűjteménye teljes egészében magyar vonatkozású volt. Ezzel megteremtette a ma közel négy és fél millió könyvtári egységet számoló könyvtár alapjait. Az állomány összetétele, valamint Széchényi Ferenc óhaja - amely egybeesett a tudományos élet igényeivel - azt a feladatot állította a könyvtár elé, hogy megszerezze mindazon műveket - az úgynevezett hungaricumokat -, melyek valamilyen módon Magyarországra vonatkoznak (pl. magyar szerzők bármely nyelven megjelent művei, a Magyarországot érintő idegen nyelvű könyvek stb.). E célkitűzések megvalósítását elősegítette, hogy 1807 óta állami dotációból tartják fenn a gyűjteményt, és rendeletek születtek, amelyek kötelezték a hazai könyvnyomtatókat, hogy minden nyomtatványukat megküldjék a könyvtárnak. Az alapító adományozási példáját és szándékát számos főnemes és polgár könyvgyűjtő követte, s a növekvő költségvetésből is nagy könyvvásárlásokra nyílott lehetőség. Ideiglenes otthona után a könyvtár 1846-ban költözött mai otthonába, a Magyar Nemzeti Múzeum épületébe. A könyvtár kéziratai között több mint négyszáz középkori kódex található. Ezek közül legrégibb - eltekintve két egyiptomi papírusztöredéktől - Pál apostol leveleinek IX. századi kódexe. A magyar nyelvemlékek közül legbecsesebb az 1200 körül keletkezett Halotti Beszéd és Könyörgés, amely a Praykódexben maradt ránk. Ez az első olyan magyar nyelvű írás, amely irodalmi szempontból is figyelmet érdemel. Felbecsülhetetlen nemzeti értékek még Anonymus Gestája, a Képes Krónika, a Margit-legenda. 32 corvinát őriz a könyvtár Mátyás király könyvtárából. Apponyi Sándor Hungarica-gyűjteménye 1925-ben került a könyvtár birtokába. Irodalmunk nagyjai közül Batsányi János, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Madách Imre, Ady Endre, Babits Mihály stb. könyvei és kézirataiknak jelentős része a könyvtárra szállt. A legutóbbi években került a kézirattárba Krúdy Gyula, Németh László, Zilahy Lajos, Dienes Valéria hagyatéka, Keresztúry Dezső személyi levéltára. Itt találhatók a magyar jakobinus mozgalom szervezőinek iratai, Kossuth Lajos könyvtára és levelezésének jelentős része, de megtalálhatók a Magyar Tanácsköztársaság és az illegális kommunista mozgalom kiadványainak ritkaságai is. A Szervita (Martinéii) tér 5. számú ház, építette Lajta B., fénykép 1911-ből 363