Budapest, 1901. február (25. évfolyam, 32-59. szám)

1901-02-01 / 32. szám

Február 1. „BUDFASS­T( 8H Beam. PS) — B. függ­stlenségi párt és a földm­iva-­­­lési vita. A függetlenségi párt Bart­a Ödönt bízta meg azzal, hogy a földmivelési tárca költ­ségvetésének általános tárgyalásánál a párt ál­láspontját kifejtse. Barta Ödön a képviselőház mai ülésének végén az idő előrehaladott volta miatt nem szólalt fel s mivel később a napiren­det úgy állapították meg, hogy , holnap a vitára nem kerül a sor, Barta felszólalása hétfőre ma­radt. Barta azonban vasárnap tartja kerületében beszámoló beszédét s hétfőre nem érkezhetik vissza Budapestre. Ennélfogva a párt nevében Komjáthy Béla vagy Kossuth Ferenc szólal fel az általános vitánál s Barta beszéde elmarad a részletes tárgyalásra.­­ A háromszaki átirat ma Deb­­reczen város közgyűlésén 2 órai vitát keltett. A tanács az egyszerű tudomásul vételt aján­lotta, a­mi méltán keltett fölháborodást. Ba­konyi Samu, Ferenczy Gyula, Gulyás Ist­ván beszédei után egyhangúlag akként határozott a közgyűlés, hogy hasonló fel­irattal pártolják a háromszéki mozgal­mat. A tanács tehát ez után kudarcot vallott s jó lenne tőle megtisztítani a várost. — A­ közigazgatás egyszerűsí­­tése. A belügyminisztériumban jelenleg sza­kadatlanul dolgoznak a közigazgatás célba vett egyszerűsítése törvényhozási munkálatai­nak előkészítésén. Ezt a munkát néhány hét múlva be is fejezik. A rengeteg anyagot fel­ölelő törvényjavaslatot aztán haladéktalanul beterjesztik a képviselőházhoz tárgyalás végett. — A képviselőhöz összeférhetlenségi bizottsága Apáthy Péter elnöklésével ma ülést tartott, a Ház elnökéhez legújabban érkezett s a bizottsághoz utasított összeférhetlenségi beje­lentések tárgyalása időpontjának kitűzése tárgyá­ban. A bizottság elhatározta, hogy a következő sorrendben, folyó év február hó 26-án délelőtt 10 órakor tartandó ülésében tárgyalás alá fogja venni a Tisza Kálmán, Apponyi Albert gróf, Garner Gyula, Hoyánszky Nándor, Hodossy Imre, Ugrón Gábor, Győry Elek és Zámory Kálmán képviselőkre vonatkozó bejelentéseket. Eme tárgyalási időpontról az illető kép­vise­ők a szokott módon értesíttetni fognak. Zámory Kál­mán azzal a megjegyzéssel, hogy a tárgyalási időpontig közölje a bizottsággal hiteles magyar fordításban a közös hadügyminisztériummal kö­tött alapszerződését. Ezzel az ülés véget ért.­­ A kereskedelem magyarsága ér­dekében a kereskedelmi minisztériumhoz ismé­telten érkeztek beadványok, hogy a magyar honosságú cégtulajdonosok a magyar bíróságok alvezérek. Lovas emberek vitték szerte­­széjjel a kiáltványokat, melyekben talpra hív­ták a magyart. A hódmezővásárhelyiek, a­kiknek szín­tén elég okuk volt a világ folyásával elégedet­­ennek lenni, csatlakoztak hozzá­juk. Pető Fe­­enc földbirtokos állott az elkeseredettek lére, a­kiknek valaha Bercsényi Miklós volt á­tfogó gazdájuk, most pedig az uj földesúl’ ikliek generális parancsolgatott nekik. A­ásárhelyiek alvezérei a következők voltak : Icsei Mihály, Körösi Péter, Tóth János és Kri Mihály, a vásárhelyi jegyző. A mozgá­­rhoz Szentes, Szegvár s Heves vármegyé­­t nagy része csatlakozott. Az általános felkelés junius elejére volt zve. A terv az volt, hogy a vásárhelyiek eturra nyomulnak s ott felszaporodván,­­részük Temes-Torontál megyékbe megy, ik részük pedig a jász-kunok és hajdúk­­én keresztül az éjszaki vármegyékbe. és 3—4-ike közti éjjelen indult meg az Csapat Becsei és Körösi katonaviselt erek vezetése alatt. Lovakat a város fáé­ból, amúgy rövidesen kerítettek maguk­­,hiszen a kurucvilág virradt fel újra. A ’bbódyak puska, pisztoly, karddal látták tulpikat, a többség azonban nagyon jó ’gyűrnek tartotta a kiegyenesít­et ka­rt is, Szentest még azon az éjjelen megszál­lták, a­hol a nép örömujongva csatlakozott hzzájuk. Június 4-én a szentandásiak társa­­­­i előtt csak oly követeléseket érvényesíthessenek, amelyeknek helyességét magyar nyelven vezetett könyveikkel igazolhatják. A magyar honosságú kereskedők és iparosok köteleztetnének, hogy cégüket első­sorban magyarul jegyeztessék be, hogy magyar cégtáblát használjanak és végül, hogy kizárólag magyar szövegű váltóűrlapok­ kerüljenek forgalomba. A kereskedelmi törvény módosítására vonatkozólag az előmunkálatok mindinkább befejezésükhöz közeledvén, a fel­gyülemlett anyag feldolgozásánál a lehetőség határán belül ez óhajok is figyelembe fognak vétetni. — Küldöttség a kereskedelmi minisz­ternél. Jusik Gyula orsz. képviselő vezetése alatt ma délelőtt Makó város ipartestükké tisz­telgett Hegedűs Sándor kereskedelemügyi mi­niszternél, hogy pártfogását kérje az augusztus 1-én megnyitandó iparkiállításra és neki a kiállí­tás védnökségét felajánlja. A miniszter szívesen fogadta a makóiakat és a kiállítás védnökségét elfogadta.­­ Az „Adria“ szerződése. Képviselői körökben kifogásolták, hogy az „Adria“ hajó­zási társasággal megkötött szerződést csak a pénzügyi bizottság vette tárgyalás alá. A kor­mány erről értesülve, ma az ellenzék vezéreivel folytatott tanácskozások után elhatározta, hogy azt a közlekedésügyi bizottság elé is terjeszti, a mire nézve a Ház holnapi ülésében fog He­gedűs miniszter részéről indítvány létetni. — Bírósági kinevessések. A király dr. Hodossy Lajost, a szegedi törvényszék elnökét a győri ítélőtáblához tanácselnökké, Firtling Sándor kecskeméti járásbírósági albírót pedig a kisújszállási járásbírósághoz járásbíróvá ki­nevezte. Az összeférhetetlenségi törvény. (Az előadó tervezete.) Budapest, jani 31. Az összeférhetetlenségi törvény revízió­jára kiküldött bizottság holnap, febr. 1-én kezdi meg tárgyalásait. A tárgyalás alapjául az a tervezet fog szolgálni, amelyet a szöve­gezési albizottság előadója, Kokonyi Gyula készített. A tervezet első­sorban az összeférhetetlen­ség közjogi részét öleli fel. Ebben rendezve van az országgyűlés két Háza tagjainak összeférhe­tetlensége. A főrendekre nézve eddig csak az az eset volt szabályozva, ha valamely főrend képviselő lett, de nem a megfordított esetre. Most ez is szabályoztatott, továbbá az a kérdés is, lehet-e pl. közös miniszter a magyar ország­' mr9^xtsz3s^zr.zi ■-»*»,■ •■■■PCírzmrzttcsnq i’ gyűlés tagja. Megtörtént a múltban, hogy pl.­­ Andrássy Gyula gróf hónapokig magyar képvi­selő volt, és egyszersmind közös külügyminisz­ter. Az új javaslat a közös miniszterekre nézve a magyar országgyűlés tagságát összeférhetet­lennek jelenti ki. Foglalkozik azután a tervezet a közös hadsereg, honvédség és csendőrség tagjainak összeférhetetlenségével, mert eddigelé a jogálla­pot az volt, hogy a­míg a közös hadsereg és honvédség tagjai a képviselőházban nem ülhet­tek, addig a csendőrség tagjaira hasonló össze­­­­férhetlenség fenn nem forgott úgy, hogy pél­dául egy csendőrtisztté kinevezett képviselőt bajos lett volna kényszeríteni, hogy mandátu­máról lemondjon. A javaslat többi része az érdekeltségből származó összeférhetlenségeket öleli fel. Ez a rész hat csoportban részletezi az összeférhe­tetlenségi eseteket. Szabályozza a magyar állam és külföldi államok, a magyar állam és egyesek közt való üzleti közvetítést és kiterjed külön-külön a pénzintézetek, ipari és kereskedelmi válla®­datok és a közlekedési vállalatok állásaiban előálló esetleges összefér­etlenség megállapítá­sára is. Fel vannak véve a választási törvényből mindazon esetek, mikor a törvény valakire nézve a megválasztást tiltja meg. Ugyanazokban az esetekben összeférketlenség is áll fönn. Ameny­­nyiben valaki politikai jogait elvesztette,­­ be­állt rá nézve az összeférketlenség is, továbbá ha csődbe jutott, gondnokság alá került stb. stb. Mindez esetekre kiterjesztetett az összeférhet- tenség fönnállása.* A bíráskodás kérdésére a tervezet nem terjed ki. Ennek a kérdésnek a rendezésére a házszabályok lesznek hivatva, de előrelátható, hogy Bohonyi Gyula határozati javaslat alakjá­ban fogja indítványozni, hogy a Ház tagjaiból alakítandó zsűri ítélkezzék a felmerült esetek ügyében. Ez esetben természetesen megfelelően átalakítandók lesznek a házszabályok is, a ságában átmentek az öcsödi réven s este Me­zőtúron termettek, a­hol a közeli erdőben ütöttek tábort. A kuruc világnak azonban rövidesen vége lett..­. Az otthon maradt vásárhelyi gaz­dák sehogy­sem látták helyén­valónak, hogy a város ménesét elhajtották. Lovas legények­kel figyelmeztették a Szegeden lakó várme­gye alispánját, kinek intézkedésére a mező­túriak sem csatlakoztak a kurucokhoz, sőt in­kább Becseit és Tóthot vasraverték. Bujdosó ekkor már Debreczen felé kalandozott, Törő pedig megijedt és tanyájára menekült. A szomszéd Kunságban terjedt legelő­ször el a felkelés hite. A kisújszállásiak és túrkeveiek lóra kaptak s június 6-án széjjel verték a legutolsó kurucokat. Másnap megér­kezett Szolnokról a császári katonaság s Törő Pált és társait az ottani várba szállíttatta. Ugyanaz nap Makón elfogták Petőt és tizenhá­rom társát, a kiket a szegedi várba vittek. A vizsgálat hosszas, vége nagyon szi­gorú volt. 1754 február 21-én Törő Pált Me­zőtúron, Pető Ferencet Hódmezővásárhelyen végezték ki, Bujdosó György fejét a budai Vérmezőn ütötte­ le a hóhér pallosa. Holttes­tüket felnégyelve négy akasztófára függesz­tették. A fegyverfogható kurucok fiatalabbját élethosszig besorozták a dicső osztrák ármá­diába. A hét éves háború kurucainak ez a szo­morú története. SUMánssilly József: Az osztrák Reichsrath megnyitása. Budapest, jan. 31. Ma megnyílt az osztrák birodalmi ta­nács képviselőháza s mindjárt az első ülés csupa botrányból állott. Ebből, valamint ab­ból a tényből, hogy a többség összehozására irányult összes kísérletek meghiúsultak any­­nyira, hogy még az elnökségre nézve sem bírtak a pártok megállapodni, egyáltalán semmi jót sem lehet következtetni a képvi­selőház munkaképességére nézve. A megnyitásról szóló távirati tudósítá­sunk a következő: Bécs, jan. 31. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Az ülésterem a mai megnyitó ülésre egészen megtelt. Úgy a karzat is. A képvi­selőhöz képe sok tekintetben megváltozott, mert sok új képviselő van s a pártok keretei is sokban módosultak. Különösen megszapo­rodtak pedig a lármás csapatok: Schöne­­rerék, a­kik eddig öten voltak, most har­madfél padsort foglalnak el s azonkívül na­gyon lármás csoportoknak bizonyultak a cseh szocialisták és cseh agráriusok vagy radiká­lisok is. A mai ülés lefolyása ez volt: Körber miniszterelnök fölemelkedik he­lyéről, néhány üdvözlő szót mond az új Ház­nak s fölszólítja Weigel korelnököt, hogy foglalja el az elnöki széket. Ekkor, pontosan harminc másodpercre az első ülés megnyitása után megkezdődött­­ az első botrány. A vihar a cseh radikálisok padján tört ki. Egyik tagjuk, Klot'áv, a­ki úgy látszik, hanganyag dolgában valamennyi

Next