Budapest, 1901. február (25. évfolyam, 32-59. szám)
1901-02-01 / 32. szám
Február 1. „BUDFASST( 8H Beam. PS) — B. függstlenségi párt és a földmiva-lési vita. A függetlenségi párt Barta Ödönt bízta meg azzal, hogy a földmivelési tárca költségvetésének általános tárgyalásánál a párt álláspontját kifejtse. Barta Ödön a képviselőház mai ülésének végén az idő előrehaladott volta miatt nem szólalt fel s mivel később a napirendet úgy állapították meg, hogy , holnap a vitára nem kerül a sor, Barta felszólalása hétfőre maradt. Barta azonban vasárnap tartja kerületében beszámoló beszédét s hétfőre nem érkezhetik vissza Budapestre. Ennélfogva a párt nevében Komjáthy Béla vagy Kossuth Ferenc szólal fel az általános vitánál s Barta beszéde elmarad a részletes tárgyalásra. A háromszaki átirat ma Debreczen város közgyűlésén 2 órai vitát keltett. A tanács az egyszerű tudomásul vételt ajánlotta, ami méltán keltett fölháborodást. Bakonyi Samu, Ferenczy Gyula, Gulyás István beszédei után egyhangúlag akként határozott a közgyűlés, hogy hasonló felirattal pártolják a háromszéki mozgalmat. A tanács tehát ez után kudarcot vallott s jó lenne tőle megtisztítani a várost. — A közigazgatás egyszerűsítése. A belügyminisztériumban jelenleg szakadatlanul dolgoznak a közigazgatás célba vett egyszerűsítése törvényhozási munkálatainak előkészítésén. Ezt a munkát néhány hét múlva be is fejezik. A rengeteg anyagot felölelő törvényjavaslatot aztán haladéktalanul beterjesztik a képviselőházhoz tárgyalás végett. — A képviselőhöz összeférhetlenségi bizottsága Apáthy Péter elnöklésével ma ülést tartott, a Ház elnökéhez legújabban érkezett s a bizottsághoz utasított összeférhetlenségi bejelentések tárgyalása időpontjának kitűzése tárgyában. A bizottság elhatározta, hogy a következő sorrendben, folyó év február hó 26-án délelőtt 10 órakor tartandó ülésében tárgyalás alá fogja venni a Tisza Kálmán, Apponyi Albert gróf, Garner Gyula, Hoyánszky Nándor, Hodossy Imre, Ugrón Gábor, Győry Elek és Zámory Kálmán képviselőkre vonatkozó bejelentéseket. Eme tárgyalási időpontról az illető képviseők a szokott módon értesíttetni fognak. Zámory Kálmán azzal a megjegyzéssel, hogy a tárgyalási időpontig közölje a bizottsággal hiteles magyar fordításban a közös hadügyminisztériummal kötött alapszerződését. Ezzel az ülés véget ért. A kereskedelem magyarsága érdekében a kereskedelmi minisztériumhoz ismételten érkeztek beadványok, hogy a magyar honosságú cégtulajdonosok a magyar bíróságok alvezérek. Lovas emberek vitték szerteszéjjel a kiáltványokat, melyekben talpra hívták a magyart. A hódmezővásárhelyiek, akiknek színtén elég okuk volt a világ folyásával elégedetennek lenni, csatlakoztak hozzájuk. Pető Feenc földbirtokos állott az elkeseredettek lére, akiknek valaha Bercsényi Miklós volt átfogó gazdájuk, most pedig az uj földesúl’ ikliek generális parancsolgatott nekik. Aásárhelyiek alvezérei a következők voltak : Icsei Mihály, Körösi Péter, Tóth János és Kri Mihály, a vásárhelyi jegyző. A mozgárhoz Szentes, Szegvár s Heves vármegyét nagy része csatlakozott. Az általános felkelés junius elejére volt zve. A terv az volt, hogy a vásárhelyiek eturra nyomulnak s ott felszaporodván,részük Temes-Torontál megyékbe megy, ik részük pedig a jász-kunok és hajdúkén keresztül az éjszaki vármegyékbe. és 3—4-ike közti éjjelen indult meg az Csapat Becsei és Körösi katonaviselt erek vezetése alatt. Lovakat a város fáéból, amúgy rövidesen kerítettek maguk,hiszen a kurucvilág virradt fel újra. A ’bbódyak puska, pisztoly, karddal látták tulpikat, a többség azonban nagyon jó ’gyűrnek tartotta a kiegyenesítet kart is, Szentest még azon az éjjelen megszállták, ahol a nép örömujongva csatlakozott hzzájuk. Június 4-én a szentandásiak társai előtt csak oly követeléseket érvényesíthessenek, amelyeknek helyességét magyar nyelven vezetett könyveikkel igazolhatják. A magyar honosságú kereskedők és iparosok köteleztetnének, hogy cégüket elsősorban magyarul jegyeztessék be, hogy magyar cégtáblát használjanak és végül, hogy kizárólag magyar szövegű váltóűrlapok kerüljenek forgalomba. A kereskedelmi törvény módosítására vonatkozólag az előmunkálatok mindinkább befejezésükhöz közeledvén, a felgyülemlett anyag feldolgozásánál a lehetőség határán belül ez óhajok is figyelembe fognak vétetni. — Küldöttség a kereskedelmi miniszternél. Jusik Gyula orsz. képviselő vezetése alatt ma délelőtt Makó város ipartestükké tisztelgett Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszternél, hogy pártfogását kérje az augusztus 1-én megnyitandó iparkiállításra és neki a kiállítás védnökségét felajánlja. A miniszter szívesen fogadta a makóiakat és a kiállítás védnökségét elfogadta. Az „Adria“ szerződése. Képviselői körökben kifogásolták, hogy az „Adria“ hajózási társasággal megkötött szerződést csak a pénzügyi bizottság vette tárgyalás alá. A kormány erről értesülve, ma az ellenzék vezéreivel folytatott tanácskozások után elhatározta, hogy azt a közlekedésügyi bizottság elé is terjeszti, a mire nézve a Ház holnapi ülésében fog Hegedűs miniszter részéről indítvány létetni. — Bírósági kinevessések. A király dr. Hodossy Lajost, a szegedi törvényszék elnökét a győri ítélőtáblához tanácselnökké, Firtling Sándor kecskeméti járásbírósági albírót pedig a kisújszállási járásbírósághoz járásbíróvá kinevezte. Az összeférhetetlenségi törvény. (Az előadó tervezete.) Budapest, jani 31. Az összeférhetetlenségi törvény revíziójára kiküldött bizottság holnap, febr. 1-én kezdi meg tárgyalásait. A tárgyalás alapjául az a tervezet fog szolgálni, amelyet a szövegezési albizottság előadója, Kokonyi Gyula készített. A tervezet elsősorban az összeférhetetlenség közjogi részét öleli fel. Ebben rendezve van az országgyűlés két Háza tagjainak összeférhetetlensége. A főrendekre nézve eddig csak az az eset volt szabályozva, ha valamely főrend képviselő lett, de nem a megfordított esetre. Most ez is szabályoztatott, továbbá az a kérdés is, lehet-e pl. közös miniszter a magyar ország' mr9^xtsz3s^zr.zi ■-»*»,■ •■■■PCírzmrzttcsnq i’ gyűlés tagja. Megtörtént a múltban, hogy pl. Andrássy Gyula gróf hónapokig magyar képviselő volt, és egyszersmind közös külügyminiszter. Az új javaslat a közös miniszterekre nézve a magyar országgyűlés tagságát összeférhetetlennek jelenti ki. Foglalkozik azután a tervezet a közös hadsereg, honvédség és csendőrség tagjainak összeférhetetlenségével, mert eddigelé a jogállapot az volt, hogy amíg a közös hadsereg és honvédség tagjai a képviselőházban nem ülhettek, addig a csendőrség tagjaira hasonló összeférhetlenség fenn nem forgott úgy, hogy például egy csendőrtisztté kinevezett képviselőt bajos lett volna kényszeríteni, hogy mandátumáról lemondjon. A javaslat többi része az érdekeltségből származó összeférhetlenségeket öleli fel. Ez a rész hat csoportban részletezi az összeférhetetlenségi eseteket. Szabályozza a magyar állam és külföldi államok, a magyar állam és egyesek közt való üzleti közvetítést és kiterjed külön-külön a pénzintézetek, ipari és kereskedelmi válla®datok és a közlekedési vállalatok állásaiban előálló esetleges összeféretlenség megállapítására is. Fel vannak véve a választási törvényből mindazon esetek, mikor a törvény valakire nézve a megválasztást tiltja meg. Ugyanazokban az esetekben összeférketlenség is áll fönn. Amenynyiben valaki politikai jogait elvesztette, beállt rá nézve az összeférketlenség is, továbbá ha csődbe jutott, gondnokság alá került stb. stb. Mindez esetekre kiterjesztetett az összeférhet- tenség fönnállása.* A bíráskodás kérdésére a tervezet nem terjed ki. Ennek a kérdésnek a rendezésére a házszabályok lesznek hivatva, de előrelátható, hogy Bohonyi Gyula határozati javaslat alakjában fogja indítványozni, hogy a Ház tagjaiból alakítandó zsűri ítélkezzék a felmerült esetek ügyében. Ez esetben természetesen megfelelően átalakítandók lesznek a házszabályok is, a ságában átmentek az öcsödi réven s este Mezőtúron termettek, ahol a közeli erdőben ütöttek tábort. A kuruc világnak azonban rövidesen vége lett... Az otthon maradt vásárhelyi gazdák sehogysem látták helyénvalónak, hogy a város ménesét elhajtották. Lovas legényekkel figyelmeztették a Szegeden lakó vármegye alispánját, kinek intézkedésére a mezőtúriak sem csatlakoztak a kurucokhoz, sőt inkább Becseit és Tóthot vasraverték. Bujdosó ekkor már Debreczen felé kalandozott, Törő pedig megijedt és tanyájára menekült. A szomszéd Kunságban terjedt legelőször el a felkelés hite. A kisújszállásiak és túrkeveiek lóra kaptak s június 6-án széjjel verték a legutolsó kurucokat. Másnap megérkezett Szolnokról a császári katonaság s Törő Pált és társait az ottani várba szállíttatta. Ugyanaz nap Makón elfogták Petőt és tizenhárom társát, a kiket a szegedi várba vittek. A vizsgálat hosszas, vége nagyon szigorú volt. 1754 február 21-én Törő Pált Mezőtúron, Pető Ferencet Hódmezővásárhelyen végezték ki, Bujdosó György fejét a budai Vérmezőn ütötte le a hóhér pallosa. Holttestüket felnégyelve négy akasztófára függesztették. A fegyverfogható kurucok fiatalabbját élethosszig besorozták a dicső osztrák ármádiába. A hét éves háború kurucainak ez a szomorú története. SUMánssilly József: Az osztrák Reichsrath megnyitása. Budapest, jan. 31. Ma megnyílt az osztrák birodalmi tanács képviselőháza s mindjárt az első ülés csupa botrányból állott. Ebből, valamint abból a tényből, hogy a többség összehozására irányult összes kísérletek meghiúsultak anynyira, hogy még az elnökségre nézve sem bírtak a pártok megállapodni, egyáltalán semmi jót sem lehet következtetni a képviselőház munkaképességére nézve. A megnyitásról szóló távirati tudósításunk a következő: Bécs, jan. 31. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Az ülésterem a mai megnyitó ülésre egészen megtelt. Úgy a karzat is. A képviselőhöz képe sok tekintetben megváltozott, mert sok új képviselő van s a pártok keretei is sokban módosultak. Különösen megszaporodtak pedig a lármás csapatok: Schönererék, akik eddig öten voltak, most harmadfél padsort foglalnak el s azonkívül nagyon lármás csoportoknak bizonyultak a cseh szocialisták és cseh agráriusok vagy radikálisok is. A mai ülés lefolyása ez volt: Körber miniszterelnök fölemelkedik helyéről, néhány üdvözlő szót mond az új Háznak s fölszólítja Weigel korelnököt, hogy foglalja el az elnöki széket. Ekkor, pontosan harminc másodpercre az első ülés megnyitása után megkezdődött az első botrány. A vihar a cseh radikálisok padján tört ki. Egyik tagjuk, Klot'áv, aki úgy látszik, hanganyag dolgában valamennyi