Budapest - Köztársasági Ujság, 1918. október-december (42. évfolyam, 229-306. szám - 1. évfolyam, 1-37. szám)

1918-10-01 / 229. szám

1918 október 1., kedd. BUDAPEST ,melyek az Ausztriával közösen rendezendő külügyet, véderőt s gazdasági érdekeket sza­bályozzák, sem katonai, sem külpolitikai, sem gazdasági tekintetben a változott élet­viszonyoknak már meg nem felelnek . Pozsony vármegye közönsége szükségesnek látja, hogy az 1887. évi XII. t.-c. a maga egészében, a magyar érdekeknek nyomatékosabb érvénye­sítése mellett r­evideáltassék s a magyar ér­dekeknek intézményes biztosítékai minden téren megalkottassanak. Törvény­java­slat a szegény egy országos rende­lésért­. A belügyminisztérium a szegény ügy orszá­gos rendezésére vonatkozólag törvényjavasla­tot dolgozott ki, melyet véleményezés végett megküldtek az összes törvényhatóságoknak. tolnai Monti. (Bintse is lemondott, Hertling lemondását elfogadta a császár.) A külpolitikai események siett­etik a német belső válság kifejtését. A pártok azt követtük, hogy azonnal parlamenti kormány alakuljon. Hertling és Hintse szombaton este a fő­hadiszállásra utaztak, mindkettő benyújtotta lemondását a császárnak. Hertling beteg és visszalép. Helyét alkalmasint olyan politikai személyiségnek adja át, aki eddig semminő irányban nem volt angazsálva. A c­ászár Hert­ling lemondásét bécsi jelentés szerint elfogadta. Több kancellár-jelölt van. Emlegetik Brochdorf- Ram­zau követet, de nagy pár­ja van Miksa bádeni hercegnek és Fehrenbach birodalmi gyűlési elnöknek. Az új parlamentáris kormány­ba belépne a szocialisták közül Légion, Basád és Ebert. Figyelemre méltó még az az általá­nos óhaj, hogy Ki­hlmann vegye át i­ránt a külügyek vezetését. Távira­­­tudó­sít­unk a kancellárválság-­ból a következő: Herfling a főhadiszálláson. Berlin, szept. 30. Hertling birodalmi kancellár és Hintse külügyi államtitkár tegnap este a nagy főhadi­­szállásra utaztak. Berlin, szept. 30. A »Vossische Zeitung« jelenti, hogy Hert­ling gróf birodalmi kancellár és Hintse külügyi államtitkár beadták lemondásukat a császárnak.­­ A császár elfogadta a lemondást. Bécs, szept. 30. Itteni illetékes körökben elterjedt hírek szerint Vilmos császár elfogadta Hertling gróf lamcellár lemondását, a Hintse külügyi állam­titkár lemondásáról szóló hírt itt még korai­nak tartják. Valószínű, hogy demokratikus parlamenti kormány alakul, amelyben a nacio­nalisták is risst vennének. Bécs, szept. 30. A »Telegraphen Compagnie» közli • A bi­rodalmi gyűlés beavatott köreiben azon a nézeten vannak, hogy Hertling nem helyez súlyt arra, hogy az ellene irányuló heves táma­dásokkal tovább is szembeszálljon. Hertlingnek orvosai már napokkal ezelőtt ajánlották, hogy lépjen vissza és a grófot csak kötelességérzete tartotta vissza attól, hogy a komoly orvosi tanácsot kövesse. Minthogy azonban a külpoliti­kai viszonyok igen komplikált feladatokat róttak volna rá, Hertling most már már, eddig semmint irányban nem anyazsált politikai sze­mélyiségnek akarja átadni helyét. Számítanak azonb­an arra, hogy a kancellár igyekezni fog a belpolitikai kérdések elsimítására, hogy utódjá­nak rendezett munkateret hagyjon. Vilmos császár Hertling grófhoz. Berlin, szept. 30. A Wolff-ügynökség jelenti: Vilmos császár a következő rendeletet intézte Hertling gróf­hoz : Excellnd­ád bejelentette nekem, hogy véleménye szerint nincs többé módjában, hogy a kormány élén maradjon. Nem akarok az ön megokolása elől elzárkózni és nehéz szívvel mondok le az ön további közreműködésé­ről. Biztosíthatom önt, hogy a haza hálája kíséri, amiért komoly időben átvette a biro­dalmi kancellári hivatal vezetését, amivel áldozatokat hozott és elismerésre méltó szol­gálatokat tett. Kívánom, hogy a német nép az eddiginél eredményesebb módon vegyen részt a haza sorsának intézésében. Ezért kívá­nom, hogy olyan férfiak, akik bírják a nép bizalmát, nagy mértékben vegyenek részt a kormány jogainak és kötelességeinek gyakor­lásában. Kérem önt, fejezze be a munkáját avval, hogy tovább vezeti az ügyeket és helyes kerékvágásba tereli az általam kívánt intézkedéseket, amig meg nem találom az ön utódját. Várom erre vonatkozó javaslatait. Nagy főhadiszállás, 1918. szept. 30. Vilmos I. R. Hertling gróf, Hintze államtitkár marad. Berlin, szept. 30. A «Vossische Zeitung« szerint a császárnak az a bizalmi embere, aki a császári rendelet szerint a birodalmi gyűlés pártjaival tárgyalni fog. Hintze külügyi államtitkár. A «Nap« értesülése szerint Hintze lemondási kérvényét nem fogadták el, Hintze azonban a császár rendelkezésére bocsátotta állását arra az esetre, ha a parlamenti helyzet érdekében további személyi változás is szükségessé válnék. A többségi pártok azt kívánják, hogy kancellár­nak és külügyi államtitkárnak hivatásos diplo­matákat nevezzenek ki, akiknek megegyezésre kell jutniok a birodalmi gyűlés pártjaival. * »« » M »miiliaum» LEGÚJABB. A németek visszaverték a tö­­megrohamokat. — Esti német jelentés. — Berlin, szept 30. Flandriában általá­nosan nyugodt nap. Az angoloknak Cam­­berai elleni és Cambraitól kétoldalt megnyi­­tott tömegtámadásai az ellenség legsúlyo­sabb vesztesége mellett meghiúsultak. Le Chatelettől nyugatra este küzdelmek fejlőd­tek ki. A Champagneban a franciák rész­támadásait, az Argonnoktól keletre az ame­rikaiak erős támadásait vertük vissza. Ferdinánd király távirata Vilmos császárhoz. Berlin, szept. 30. A lapok szerint Fer­­dinánd bolgár király Vilmos császárhoz sürgönyt intézett, melyben a Károly ki­rályhoz intézett sürgönyéhez hasonlóan szövetségesi hűségéről biztosítja. A központi hizalm­ak nem veszte­ték el lélekjelenlétüket. Genf, szept. 30. (Saját tudósítónk táv­irata.) A párisi­­sajtó megállapítja, hogy az osztrák-magyar és német csapatoknak Szó­fiába érkezése óta az antant részéről köve­telt biztosítékok egyike, mely a Konstanti­­nápollyal való vasúti összeköttetést és a kikötői forgalmat kívánta ellenőrizni, telje­sen fantáriussá vált. A «Temps« ezt azzal a megjegyzéssel kíséri, hogy a központi ha­talmak nem vesztették el lélekjelenlétüket s nem engedték, hogy az események meg­lepjék. W Venizelosz Szalonikij n. Chlat'ío, szept. 30. Vevh­ol- Szaloni­­kiba utazott. ^ Cattaro közelében elpusztult egy francia tengeralattjáró. Lugano, szept. 30. (Saját tudósítónk távirata.) Párisi jelentések megerősítik, hogy a «Circe« francia tengeralattjárónaszád Cattaro közelében elpusztult. Ázsiai kolera Berlinben. Berlin, szept. 30. (Wolff-ügynökség.) Berlinben a legutóbbi napokban hét ázsiai koleracset fordult elő,közülük hat halálos végű­ volt. A betegeket kórházakban elkülöní­tették. Azonnal a szükséges intézkedések­hez nyúltak. Aggodalomra nincs ok. 5 iiiiiiiiii inni immiiiiiiiiiiiiii­ii­iiiiiiiiiiiiiiii­ii­intii­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Wilson­­ népen szövetségei — A békét garantálni kell. — London, szept. 30 Wilson a szabad­sá­gkölcsön megnyitásán nagy beszédet tartott, amelyben még a követ­kezőket mondta : A népszövetséget nem lehet most megfor­málni. Ha most alakítanák meg, úgy az csak új, e, közös ellenség ellen szövetkezett nemzetekre korlátozott szövetség lenne. Egyáltalán, nem való­színű, hogy a békekötés után meg lehet, alakítani. Szükséges a békét garantálni s a békét nem lehet utólagos ötletszerűséggel (as­­ft­art rough) garantálni. Annak oka, hogy miért szólok erről ismét világos szavakkal, hogy miért kell garantálni a békét, az, hogy a béke résztvevői között akad­ni fognak olyanok, akiknek ígéretei megbíz­hat­atlanoknak bizonyultak és hogy ennélfogva magával a békeegyezménynyel kapcsolatban eszközt kell találni arra, hogy a bizonytalanság forrását eltávolítsuk. Balga dolog volna a ga­ranciát valamely kormány későbbi önkéntes akciójára bízni, amely, mint láttuk, Orosz­országot elpusztította és Oláhországot meg­csalta. Ezek az általános szavak azonban nem adnak késjé­ az egész dologról. Vannak még egyes részletek s erről annál nagyobb bizalom­mal beszélek, mert határozottan kijelenthetem, hogy ezek a kormánynak a békére vonatkozó kötelességeiről való fölfogását tünteti föl. A pártatlan igazságosság, amelyet szolgál­tatni kell, nem hozhat semmiféle különbséget azok között, akikkel szemben nem akarunk igazságosak lenni. Oly igazságosságnak kell lennie, amely nem ismer kedvezésben részesítet­teket és nem ismer fokozatokat, hanem csak egyenlő jogokat a résztvevő népek szempont­­­jáb­ól. Bármely egyes nemzetnek vagy nemze­tek csoportjának különös, különálló érdeke nem lehet alapja az egyezmény bármely részének sem, ha nem fér össze valamennyinek közös ér­dekével. A népszövetség közös családjában nem állhat fenn semmiféle kötelék, semmiféle szö­vetség, sem bárminő külön szerződés vagy egyezmény. A szövetségen belül nem állhat fenn kü­lönböző gazdasági kombináció. A gazdasági bojkottnak bárminő formában való alkalma­zása, kivéve a teljhatalmat, amelyet a nép­szövetség ad, hogy gazdasági büntetéseket a világpiacokról való kizárás útján rójanak ki , ez is csak eszköz lehet a fegyelemre és ellen­őrzésre. Valamennyi nemzetközi egyezményt és szerződés, bárminő természetű legyen, teljes terjedelmében közölni kell a világ többi részé­vel. A külön szövetségek és gazdasági k­valitá­­sok, valamint ellenségeskedések a modern vi­lágban bőséges forrásai voltak olyan terveknek, amelyek a háborút előidézték- Az olyan béke, amely ezeket határozott kifejezésekkel ki nem­­ zárná, nem volna ösztötű és bizonytalan.

Next