Budapest, 1946. (2. évfolyam)
4. szám - BÓKAC LÁSZLÓ: Tavasz ! Húsvét ! Szabadság ! ( Vers)
Tavasz! Húsvét! Szabadság! Virágzó fák gyertyáival ékes budai hegyoltárok hirdetik, hogy feltámadott. Húsvétoljatok proletárok ! Agyúöntéstől megfutott partizán harangok kongassák : Heródesek, Pilátusok földjén föltámadt az igazság ! Zsoldos toronysisakjukat porbahullató templomokban dalolják új húsvéti hittel, hogy él az élet a romokban ! Fúttassa a tavaszi szél pesti utcák orgonasípján : hiába volt áruló Júdás, ha maradt a többi tanítvány ! Idegen helytartók között, gyáva írástudók, kufárok megfeszítették, de megölni mégsem tudták a szabadságot! Kankalinszínű körúti villamosok csengője csengi : a föltámadott szabadságot nem ölheti meg többé senki ! Hidak ívével fog kezet a város, amit kettétépett a szolgaság, de a romokból föltámadott és egyre épebb. Királyok városa helyett a szabadság királyi vára épül s a munkás pesti nép átkacag a munkás Budára. A Vérmező se vérmező! Rózsát hajt a temető-árok, az Ács fia új házat ácsol veletek, pesti proletárok ! 135