Budapest, 1973. (11. évfolyam)
8. szám augusztus - Kőhalmi Gyula: Négy budapesti hídról
+82576-1-102+76 méter. A két hídfő között 928 méter a távolság (ha oda-vissza sétálunk a hídon, kb. fele akkora utat teszünk meg, mintha a Népköztársaság útján a Bajcsy-Zsilinszky E. úttól a Hősök teréig mennénk). Ennek a nagy távolságnak összefüggő egysége adja meg az Árpád-híd szépségét ! Valamit a szélességi méretekről is. Az Árpád-híd jelenleg a legszélesebb hidunk, bár a teljes szélességhez további átalakításokra lesz szükség, a főtartók bővítésével (építése idején erre nem volt pénzügyi lehetőség). A híd szélessége a korlátok között 27,6 méter, ebből a gyalogjárók 2 x 3,4 métert, a kocsipálya 18,6 métert, a kerékpárút 1 métert foglal el. Jelenleg azonban a kocsipálya csak 11 méter szélességben, a gyalogjárdák pedig csak 1 méter szélességben vannak kihasználva. A vasszerkezetet itt is, mint a Szabadság-hídnál, folytvasból készítették. Szerelésük kis úszódarukkal, állvány nélkül, ún. szabadszereléssel történt. A németek ezt az akkor még csak építésének kezdetén álló hidat is fel akarták robbantani. Szerencsére a robbantás nem sikerül. A Petőfi-híd Fővárosunknak 1929-ben még csak négy közúti (Ferenc József-, Erzsébet-, Margit-, Lánchíd) és két vasúti hídja volt. Délen (Ferencváros—Kelenföld) és északon (Angyalföld—Óbuda) új hídra volt szükség, nem is szólva a fenti hidak tehermentesítésének szükségességéről. E két híd tervezésére csaknem egyidőben hirdetett pályázatot a Kereskedelemügyi Minisztérium, 1929 decemberében az északi Árpád-hídra, majd néhány hónappal később, de rövidebb határidővel a déli Petőfi-hídra, a Boráros térnél. A Petőfi-híd pályázatán 10 tervező 17 pályatervvel vett részt. És most, ha leírjuk a pályázat eredményét, ezt azért tesszük, hogy az írott szóval is emléket állítsunk a magyar (de külföldön is elismert) hídépítés kiválóságainak. I. díjat nyert: dr. Kossalka János és Wälder Gyula, II. díjat nyert: dr. Mihailich Győző és dr. Kotsis István, III. díjat nyert: Kiss Jenő, Sávoly Pál és Rottmann Elemér. Az építés érdekessége, hogy — a hídfőknél megejtett talajvizsgálatok után — a Kereskedelemügyi Minisztérium Hídosztálya, a megváltozott feltételek miatt új tervet készíttetett. E terv készítője dr. Álgyay (Hubert) Pál volt. (1894-ben Szegeden született. Műegyetemi tanársegéd, adjunktus, magántanár, majd egyetemi tanár. Kossalka professzor munkatársa kitűnően képzett Az Árpád-híd budai szakasza A Déli Összekötő vasúti híd a helyreállítás után (A szerző felvétele)